Az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) és a Chevron Romania között létrejött koncessziós megállapodás még nem jelent "biankó csekket" a palagáz kitermelésre - jelentette ki pénteken Borbély László környezetvédelmi miniszter. A munkálatok engedélyeztetése egy átfogó procedúra, a cégnek el kell készítenie a tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi hatástanulmányt, amely dokumentáció alapján a zöld tárca az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően engedélyezi vagy sem a kitermelést. Eddig, még egyetlen vállalat sem kért környezetvédelmi engedélyt palagáz-kitermelésre a minisztériumtól - szögezte le Borbély.

A bukaresti kormány a napokban hagyta jóvá a Chevron és az ANRM közötti létrejött koncessziós szerződést, amely kizárólagos jogot biztosít az amerikai energetikai cégnek a palagáz kitermelésére Constanta megyében három helyszínen, illetve a Vaslui megyei Barlad közelében.

A bejelentés azonban nem várt felháborodást keltett a lakosok körében, Barladon több mint ötezer ember vonult az utcákra, hogy tiltakozzanak a szerintük veszélyes kitermelés ellen. A tüntetéshez helyi ellenzéki politikusok és környezetvédők is csatlakoztak, és egyetértettek abban, hogy a palagáz felszínre hozatalánál használt technológiai eljárások visszafordíthatatlan kárt tesznek a környezetben. Egyesek már új Verespatakként emlegetik a Chevron tervezett beruházását. Borbély László igyekezett megnyugtatni a közvéleményt amikor úgy nyilatkozott: a Chevron csak akkor kap zöld utat a munkálatok megkezdéséhez, ha teljes mértékben megbizonyosodik arról, hogy az eljárás nem jár környezetkárósító következményekkel. A koncessziós szerződést jóváhagyó kormányhatározatot Borbély László is ellátta kézjegylével.

A Chevron első körben 65 millió dollárt tervez kutatásokra fordítani a három fekete-tengeri helyszínen, a lelőhelyek feltárása azonban akár 10 évig is elhúzódhat - állítja az ANRM. Az első években geológiai kutatások folynak majd, ami alapján összeállítják a kitermelési terveket, ezeket a hatóságoknak is jóvá kell majd hagyni. Ezt követően kezdődhetnek el a próbafúrások, amelyek eredményeitől függ, hogyan és milyen menyiségben lehet a gázt kitermelni a helyszínekről. A palagáz kitermeléséhez a hagyományostól eltérő módszereket használnak, a függőleges fúrás mellett a kőzetrétegek mentén vízszintesen is kutatnak, a gázt víz, homok és különböző vegyszerek keverékének befecskendezésével nyerik ki. A kőzet megrepesztésével azonban megtörténhet, hogy elérik a vízréteget, amelyet így beszennyeznek - állítják a szakértők.

A nemzetközi sajtóban több hír is megjelent arról, hogy az Egyesült Államokban - ahol a palagáz a teljes gázfogyasztás mintegy egynegyedét adja - a kitermelés közeli településeken gáz szivárgott az ivóvíz-csapokból. A Chevron állítja, hogy a palagáz az egyik legtisztább és legbiztonságosabb energiaforrás és időt kértek arra, hogy erről a román lakosságot is meggyőzhessék.