Összehangolt támadást indított a nyugati napelemgyártó iparág németek vezetéssel Kína ellen a héten, miután a kereskedelmi egyezségeket megsértő dömpingárak alkalmazásával vádolták meg az ázsiai óriást. A fotovoltaikus, áramtermelő napelemeket gyártó cégeket képviselő SolarWolrd német csoport intézkedéseket fontolgat a kínai cégek - állítása szerinti - "dömping-árazási gyakorlatának" megfékezésére - közölte a társaság. A bejelentésre csütörtökön került sor, vagyis nem egészen 24 órán belül két komoly figyelmeztetést is kapott az ázsiai óriás napenergetikai ipara.

Dömpingvádak

Szerdán ugyanis az Egyesült Államok hét napenergiacége sürgetett kormányzati intézkedéseket, a Marketwatch tudósítása szerint konkrétan több mint 100 százalékos dömpingellenes díj kivetését a Kínában gyártott termékekre. Szerintük a kínai gyártók azért tudnak agresszíven aláígérni az amerikai áraknak, mert tetemes pénzügyi és egyéb (kedvezményes árú nyersanyagok és területek, olcsóbb villamos energia és víz, exporttámogatások) támogatásban részesülnek otthon. Mindez munkahelyek ezreinek megszűnését okozhatja - figyelmeztetnek a népszerű érvet előhúzva, vélhetően azonban profit-érdekeket is szem előtt tartó amerikai napenergia cégek.

A washingtoni kormányhoz benyújtott petíció mögött álló szövetséget egyébként a SolarWorld AG tengerentúli egysége vezeti. A társaság vezetője, Gordon Brinser szerint Kína az amerikai piac "kizsigerelését és birtokba vételét" tervezi. Az amerikai leánycégnél nem zárták ki annak lehetőségét, hogy hamarosan Németországban is hasonló lépésre kerül sor. A hasonlóan barátságos hangvételű kínai válasz sem késett soká, a helyi megújuló energia társaság szerint az amerikai fejlemények szoros összefüggésben állnak az ország belpolitikai és gazdasági helyzetével; a gazdasági válság és társadalmi feszültségek miatt pedig bűnbakot kellett kereniük.

Amennyiben az USA intézkedik az ügyben, annak komoly hatása lehet a kínai napenergia-iparra - idézte a Reuters Min Lít, a Yuanta Securities iparági elemzőjét. Jelenleg az amerikai piacnak mintegy 7 százalékát foglalják el a kínaiak. A világ első számú felvevő piaca Európa, amely az összes beépített fotovoltaikus (áramtermelő) napelem 80 százalékának helyet ad, míg az USA mindössze a globális kapacitások 5,3 százalékával rendelkezik, ezzel Olaszország és Japán is megelőzi egyelőre. Németországban csak tavaly rekord nagyságú, 8000 megawatt napelem-kapacitást helyeztek üzembe, míg ez a szám Kínában becslések szerint az 500 megawattot sem éri el. Kína számára a jelenlegi árak mellett a telepítés még nem elsőrendő cél, szakértők szerint éppen a nyugati piacokon történő fejlesztések hatására csökkenő költségeket meglovagolva szeretne majd minél több napelemet telepíteni.

Feszült viszonyban

A nyugati társaságok évek óta feszült viszonyban vannak a kínai cégekkel, azt állítva, hogy azok bőséges támogatásban részesülve tudnak alacsonyabb áron kínálni termékeiket, míg az európai cégek szenvednek a finanszírozási nehézségektől. A kínai napenergia társaságok, mint a Suntech, a Yingli, vagy a JA Solar a múltban bőkezű kölcsönöket kapott a kínai Fejlesztési Bankon keresztül. A kínai tervek nem hivatalos értesülések szerint a következő öt évben 1500 milliárd dollárral támogatná a stratégiai iparágakat, így az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó gazdaságot. Peking szerint kereskedelmi partnereivel való kapcsolataiban mindvégig fair volt, és tagsága óta ragaszkodik a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) vállalt kötelezettségeihez.

A globális piacvezető Németország idén indirekt formában (támogatott átvétel formájában) 7,8 milliárd euróval támogatja az iparágat, vagyis nem közvetlenül a gyártás, hanem a felhasználást dotálja. A rendszer sikerét mutatja, hogy Berlinnek tavaly - egy évvel a tervezett előtt - már csökkentenie kellett a támogatásokat.

Offenzívában

A kínai napenergiacégek jelentősen nőttek az elmúlt években, egyebek mellett a németországi támogatásoktól is serkentve, s így jelentős piaci részt sajátítottak ki maguknak a nyugati cégek kárára. A kínai cégek offenzíváját jól példázza a 2001-ben alapított Suntech esete. A termelést tekintve a világ legnagyobb társasága a 2002-es 10 megawatt után idén a terv szerint 2200 megawatt kapacitást gyárt le idén. Ám az európai kereslet - amely a kínai cégek forgalmának háromnegyedét adta - meredek visszaesése a támogatások csökkentését követően az USA felé fordította a távolkeleti szereplőket.

A telített piaci körülményeknek a korábbi élenjáró cégek közül több is áldozatul esett az utóbbi időben. Az egyesült államokbéli Evergreen Solar augusztusban jelentett csődöt. A CNBC beszámolója szerint a cég 3-4 évvel ezelőtt éllovas volt a költségcsökkentések terén, mivel versenytársainál jóval kevesebb szilíciumot alkalmazott, azonban azóta a szilícium ára a tizedére esett vissza. A szintén amerikai Solyndra napelemgyártó szeptemberben kért csődvédelmet, több százmillió dolláros adóssághegy és a telített piac nyomott árainak terhe alatt nyögve. Az esetből egyre inkább politikai ügy lesz, mivel a társaság a működésképtelenné válás előtt nem sokkal hatalmas, félmilliárd dollárt meghaladó szövetségi hitelgaranciában részesült, amelyben az elnök személyes szerepét is vizsgálnák politikai ellenfelei. Az európai megtorpanás és a kínai nyomulás hatására az egész szektor jelentősen veszített piaci értékéből idén, így a First Solar, vagy a SunPower is árfolyama is a korábbi töredékére zuhant.