Kutyaszorítóban az orosz olajóriás

A legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty nyomasztó adósságai törlesztése érdekében kénytelen eladni legjobb olajmezőjét a kínaiaknak, s fejlesztési terveit meghiúsíthatják a nyugati szankciók.
Napi.hu, 2014. szeptember 11. csütörtök, 11:04

A Rosznyefty, a világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett olajvállalata eladja legnagyobb termelő egysége, a Vankor olajmező 10 százalékát a kínai CNPC-nek. Az üzlet lehetővé teszi, hogy 1 milliárd dollárral csökkentse adósságát - amiben szintén világelső. Az üzletre személyesen adta áldását Vlagyimir Putyin elnök, kijelentve:"ha kínai barátainkról van szó, nincsenek korlátozások".

Mint a Russia Beyond The Headlines emlékeztetett, a Rosznyefty Peking legnagyobb olajszállítója. Tavaly állapodott meg a CNPC kínai állami olajcéggel, hogy 25 év alatt 360 millió tonna olajat exportál 270 milliárd dollár értékben, amiért 17 milliárd dollár előleget kap. Az orosz vállalat egy másik kínai cégnek, a Sinopecnek 100 millió tonna olaj szállításában állapodott meg.

Az orosz elnöki gazdasági és közigazgatási akadémia egyik vezető elemzője szerint a vankori olajmező egy részének az eladását a Rosznyefty hiteltörlesztési problémája tette szükségessé, ami aggasztja a befektetőket. A vállalat tavaly év végére 44,5 milliárd - nyugati források szerint 55 milliárd - dolláros hitelállományt halmozott fel, amiből 2014-2015-ben 30 milliárdot kell törlesszen. Ugyanakkor az amerikai szankciók miatt 90 napnál hosszabb lejáratú kölcsönt nem tud Nyugaton felvenni. Így logikus volt a kínaiakhoz fordulni, akik jó üzletet csinálnak - a vankori mező már kiépített, termelő, teljes infrastruktúrával rendelkezik, 2013-ban 21,4 millió tonna olajat adott, és néhány éven belül eléri az évi 25 millió tonnás termelési szintet.

Természetesen szó sincs róla, hogy csőd fenyegetné a Rosznyeftyet, amelynek éves bevétele meghaladja a 30 milliárd dollárt, és számíthat a kormány támogatására is, de a Reuters szerint eddig példátlan kihívással kell szembenézzen hosszú távú növekedése és korszerűsítési tervei tekintetében.

Ezt jelzi az is, hogy a Kommerszant úgy értesült, hogy a moszkvai központjában dolgozók 25 százalékát tervezi elbocsátani, és augusztusban 1,3 százalékkal csökkent a termelése a nyugat-szibériai olajmezők egyre érezhetőbb kimerülése miatt. Emiatt sürgősen termelőre kell fordítania a kelet-szibériai mezőket. Elemzők szerint a vállalatnak évente több mint 21 milliárd dollárt kell beruháznia 2017-ig ebbe és olajfinomítóinak modernizálásába, kapacitásuk bővítésébe.

A Rosznyeftyet tulajdonképpen növekedése tette sebezhetővé, az, hogy tavaly 55 milliárd - többségében kölcsönökből származó - dollárért vásárolta meg a TNK-BP vállalatot, valójában ezzel vált a jelenlegi óriássá. A BP, amely az üzlettel 20 százalékot szerzett az orosz cégben, valamint a Vitol, a Glencore és a Trafigura kereskedőházak 20 milliárd dollárnyi szindikalizált bankhitelt szerveztek a Rosznyeftynek, kéréseit azonban idén a bankok elutasították. Igor Szecsin, a Rosznyefty elnöke 40 milliárd dolláros segélyt kért a kormánytól a szankciók okozta problémákra hivatkozva, és Dmitrij Medvegyev kormányfő úgy nyilatkozott, hogy meg fogják kapni. Igaz, ez még az előtt volt, hogy kiderült: a cég mintegy 20 milliárdos tartalékkal rendelkezik, amit bankokban fialtat és a tőzsdéken forgat meg.

Nyugati szakértők úgy vélik, az anyagi problémákat a kínai és orosz kormánysegítséggel átvészelik - a fejlesztésekhez szüksége korszerű technológiát azonban nincs honnan beszerezzék. Márpedig e nélkül se a pala, se a tengermélyi olajkitermelést nemigen tudják megoldani. A Rosznyefty ugyan nyilatkozott, hogy a nyugati technológiát hazaival kívánják felváltani, de ezt könnyebb mondani, mint megtenni. A szankciók terhe alatt annak a tervének a megvalósítása, hogy 2020-ig 10 új mezőt nyit meg, s harmadával növeli olaj- és gáztermelését, erősen kérdésessé válik.

HOZZÁSZÓLÁSOK