BUX
39366

Leállással fenyegetnek a német atomerőművek

Német energetikai konszernek az általuk üzemeltetett atomerőművek azonnali lekapcsolásával fenyegetőznek arra az esetre, ha a kormány nem állna el az úgynevezett fűtőelem-adó bevezetésének gondolatától. A Greenpeace szerint ez nem okozna problémát az áramellátásban.

MTI-Eco, 2010. augusztus 15. vasárnap, 17:38

A Der Spiegel vasárnap megszellőztetett értesülése szerint a konszernek (E.On, RWE, EnBW, Vattenfall) a kormánnyal folytatott tárgyalásokon értésre adták: amennyiben Berlin csakugyan adót vetne ki az atomerőművekben felhasznált fűtőelemekre, és az illetékes miniszter feltételekhez kötné a nukleáris energia termelését, akkor számos atomerőmű üzemeltetése gazdaságtalanná válna. Ezért az illetékes konszernek kénytelenek lennének haladéktalanul leállítani azokat. A kieső energiamennyiséget ebben az esetben külföldről kellene importálni.Az energetikai cégóriások hetek óta tárgyalnak a berlini pénzügyminisztériummal az atomerőművek üzemidejének esetleges meghosszabbításáról. (Az üzemidőt a Schröder-kormány évekkel ezelőtt 19 évben szabta meg, tehát ennyi ideig tartó áramtermelés után az adott erőművet le kell kapcsolni a hálózatról.) Céljuk az üzemeltetési idő legalább 14 évvel való meghosszabbítása, valamint a tervezett fűtőelem-adó megtorpedózása. Ennek fejében hajlandók volnának egyszeri fix összeget (hírek szerint 30 milliárd eurót) befizetni az államkasszába.A berlini kormány szeptember elején dönt az új energiakoncepcióról, amely hosszabb távra megszabná az energiaforrások felhasználásának súlyozását. A hangsúly a megújuló források (szél- és napenergia, árapály, biomassza) preferálásán van, a fosszilis (szén és szénhidrogének) energiaforrások szerepének egyidejű visszaszorításával.Az atomlobby viszont azt állítja, hogy a megújuló források csak hosszabb távon lesznek képesek pótolni a fosszilis energiahordozókat, ezért amolyan "áthidaló technológiaként" még évtizedekig szükség lesz atomerőművekre. (A Schröder-kormány koncepciója értelmében a legfiatalabb erőműre, a bajorországi Isar 2-re is legkésőbb 2020-ban bezárás várna.)A tervezett fűtőelem-adó értelmében az energetikai konszerneknek az erőművekben felhasznált urán, illetve plutónium minden grammja után 220 eurót kellene fizetniük az államkasszába. A teljes összeg évente 2,3 milliárd euróra rúghatna, amennyiben a kormány valóban jóváhagyja a tervet.Az ellenzéki Zöldek elnöke vasárnap óva intette a kormányt attól, hogy engedjen az energetikai konszernek "zsarolásának". Claudia Roth szerint a keresztény-liberális koalíció "térden csúszik" az atomlobby előtt.A Zöldek alsóházi frakcióvezetője, Renate Künast bejelentette: pártja az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a Merkel-kormány megpróbálná a felsőház (Bundesrat) megkerülésével keresztülvinni az atomerőművek üzemeltetési idejének a meghosszabbítását.Az Észak-Rajna-Vesztfáliában májusban rendezett tartományi választások elvesztése óta a konzervatív-liberális tábornak (CDU/CSU és FDP) nincs többsége a törvényhozás felsőházában. Sarkalatos törvények elfogadtatásához a Merkel-kormánynak szüksége van a felsőház jóváhagyására; ott azonban a május óta megerősödött pozícióval rendelkező szociáldemokraták és Zöldek nyilván megfúrnák az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását.Megszólalt a témában a Greenpeace is. A környezetvédő szervezet német tagozatának vasárnapi közleménye szerint a nyolc legrégebbi atomerőművet azonnal le lehetne állítani anélkül, hogy ez nehézségeket okozna az áramellátásban. A fenti erőművek (köztük Biblis A és B, Brünsbüttel és Krümel) ugyanis a villamosenergia-felhasználásnak csupán 5,4 százalékát adják.Németországban 13 atomerőmű üzemel, ezek fedezik az áramfelhasználás mintegy 12 százalékát. A legöregebb erőműveket (köztük Biblis A-t és B-t) a 2000-ben kötött egyezség alapján már idén le kellene kapcsolni a hálózatról.