Meddig húzzák az ukrán bankok?

Az ukrán bankok ugyan túlélték a válság első évét, ám többnyire hibernált állapotban. A betéteket befagyasztották és leállították a külföldi hitelek törlesztését. Az ország törékeny bankszektora egy sokkal súlyosabb válságba sodródhat ősszel, miután továbbra is a korrupció, valamint a hitel- és bizalmi válság börtönében vergődik.
NAPI, 2009. augusztus 18. kedd, 16:52

"Utánunk az özönvíz" - az egyik jellemző hozzállás napjainkban az ukrán pénzügyi rendszer irányítói között, magyarul a politikusok és központi bankárok igyekeznek az elszámolás napját minél messzebb eltolni, de mindenképpen a január 17-i elnöki választásig - írja Oksana Faryna, az ukrán Kyiv Post szerzője.

Az ukrán nemzeti bank nemrég terjesztette ki a négy bajba jutott bank betéteinek kivonására vonatkozó tiltását újabb hat hónappal, ami azt jelezheti, hogy az eddigi intézkedések elégtelenek voltak. Amint a jegybank visszavonja a betétek kivonására vonatkozó moratóriumot, a bajba jutott bankoknak készen kell állnia a mintegy 17 milliárd hrivnya értékű betét kifizetésére. A bankok pedig valószínűleg egyelőre képtelenek lennének ezen kötelességüknek megfelelni.

A problémás pénzintézetek között ott találjuk a két legnagyobb, és legnagyobb bajban lévő bankot, a Nadrát és az Ukrprombankot. Ez a két intézet 8,6, illetve 7,3 milliárd hrivnya betétet kezel. Az Ukrprombank a módosítás révén január 21-ig kapott haladékot a betétek befagyasztására, míg a Nadrának február 10-éig van ideje a kiegyenesedésre - márpedig mindkét dátum a választások után van.

Bár a központi bank már több csődeljárást is indított kisebb bankok esetében, hasonló kifutásra a Nadra és az Ukrprombank esetében igen csekély az esély. A kormányzati betétbiztosítási alap szegénysége - mindössze 4 milliárd hrivnyára terjed ki - miatt a helyzetet ismerők szerint a kabinet egyelőre nem fogja hagyni, hogy a betétesek ebbe az irányba tereljék a fejleményeket. A két bank államosítására nagyobb az esély - mondja Oleksander Zholud, a kijevi International Centre for Policy Studies elemzője, aki szerint ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a pénzintézetek eszközeit és a betéteket valamely állami bank veszi át.

Baj a bajban a korrupció

Tetézi a bajt a korrupció, ami a bankok tőkésítésére használt állami források megcsapolásában is megnyilvánul. Az ukrán jogi szabályozás tökéletlensége mellett a bankároknak még csak nem is kell törvényellenesen cselekedniük ahhoz, hogy a pénzt ne az eredeti célnak megfelelően használják föl.

Az Erste Bank vezetésével az elemzők azonban követni tudják a rendszerbe pumpált pénzek mennyiségét, illetve azok felhasználását. Ez alapján júliusban a kormány három bankot tőkésített föl és vette át egyúttal az irányítást is fölöttük. Az Ukrgazbank, a Rodovid Bank és a Bank Kyiv megtámogatása 9,5 milliárd hrivnyába került, emellett a bankszektor újratőkésítési tervére 11 milliárd hrivnyát különítettek el.

Ezen kívül az ukrán nemzeti bank folytatta a bankok számára a hosszú távú hitelezést, ami mintegy 80 milliárd hrivnyát tett ki összességében az Erste becslése szerint. Ezek a lépések némi stabilitást kölcsönöztek a bajba jutott bankoknak, és segítették őket átvészelni az eddigi legnehezebb időszakon, ahhoz azonban nem voltak elég erősek, hogy hozzájáruljanak a piac globális stabilitásához - véli Jozef Sikela, az Erste igazgatója. Ennek egyik fő oka az osztrák bank vezetője szerint az, hogy a hatóságok, és maga a központi bank sem működik transzparens módon. Például azt sem hozta nyilvánosságra a pénzintézet, hogy melyik bank mennyi pénzt kapott és azt hogyan használta föl.

Az ukrán Pravda online verziója kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva közölt adatokat a bankok tőkésítéséről, sőt, még a "félrecsúszott" pénzekről is. Az ukrajnai sajtóban rendszeresen jelentek meg cikkek az állami pénzek helytelen felhasználásáról, ami olykor kölcsönös politikai vádaskodással egészül ki. Egy, a bajba jutott bankok betéteseinek szervezett találkozón Julia Timosenkó miniszterelnök is említést tett a nemzeti bank helytelen pénzkezelési gyakorlatáról. Elmondása szerint cégek egy csoportja, "amelyek bűnözői körökhöz tartoznak", mintegy 2,5 milliárd hrivnyát vettek ki a rendszerből. Ugyanakkor a miniszterelnök is megkapta a magáét, ugyanis politikai ellenfelei szerint az őt pénzelő oligarchák tulajdonában lévő bankokba pumpált hatalmas összegekkel saját kampányát finanszírozza.

Tüntetések jönnek

Közben a betétesek meglehetősen nyugtalanok, és attól tartanak, hogy a bankárok és a politikusok összejátszanak annak érdekében, hogy a bankokból kiszivattyúzzák a pénzt. A betétesek szervezete (United Independent Committee of Depositors) egy másik civil mozgalommal tüntetések sorát tervezi augusztus végétől. Az események hatására mára odáig fajult a helyzet, hogy az ukránok 77 százaléka nem bízik a bankrendszerben - derül ki egy július végi közvéleménykutatásból, amit a kijevi Razumkov Center végzett el. A betétek befagyasztása pedig nem sokat javíthatott ezen a helyzeten, sőt, valószínűleg még a valóban pozitív intézkedések megítélését is gyengítette.

Az ukrán bankrendszer állapota éppen olyan, mint az ország egészéé, amely a válság által legsúlyosabban érintett európai gazdaság - mondja Jozef Sikela. Arseniy Yatseniuk, az elnökválasztásra készülő jelölt szerint ősszel várhatóan az ukrán válság második hulláma is támad. És bár a Nemzetközi Valutaalap bizakodóbbnak tűnik az ország kilátásait illetően, az ukrán bankrendszert a külső eladósodottság növekedése mellett továbbra is veszélyezteti a hrivnya dollárral szembeni esetleges gyengülése, ami a problémás hitelek arányának igen valószínű emelkedésével újabb csődhullámot indíthat el a kisebb bankok között.

HOZZÁSZÓLÁSOK