Nem a Gazprom fúrja a vezetéket

A növekvő európai gázigény lehetővé teszi, hogy létjogosultsága legyen egyszerre a Nabuccónak és a Déli Áramlatnak is - mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Szergej Kuprijanov, az orosz Gazprom gázipari társaság szóvivője. Ám míg a török-orosz megállapodás nyomán az orosz gázvezeték átléphet a gyakorlati megvalósulás fázisába, addig továbbra is kérdéses, hogy a Nabuccót honnan fogják gázzal megtölteni. A Mol és a Gazprom közös gáztározó projektjének mind a két fél nagy jelentőséget tulajdonít, ez a jövőben kulcsszerepet játszhat Európa gázellátásában.
Ádám János, 2009. augusztus 24. hétfő, 14:59

A Napi Gazdaság cikke

- Törökország és Oroszország augusztus elején megállapodott arról, hogy Ankara átengedi területi vizein a Déli Áramlatot. Véleménye szerint ezzel mekkora előnyre tehet szert a Déli Áramlat projekt a Nabuccóval szemben?

- A török-orosz megállapodásokról mindenképp kijelenthető, hogy mérföldkőnek számítanak az energiaügyi együttműködésben, így a Déli Áramlat esetében is. Jelen tervek szerint a török területi vizeken fog áthaladni a gázvezeték, amelynek az a célja, hogy növelje az európai országok, köztük Magyarország energiabiztonságát. Jelenleg várjuk, hogy török részről is megkapjuk a szükséges engedélyeket. Ez fontos lépés abból a szempontból is, hogy a projekt megvalósítása átléphessen a gyakorlati fázisba. Ami a Nabuccóval szembeni összehasonlítást illeti, fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Déli Áramlat száz százalékig biztosított földgázzal, míg a Nabucco jelenleg nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal. Persze politikai alapon megépíthető a vezeték, viszont - legalábbis ahogy mi tudjuk - jelenleg nem szállítana semmit. A Nabucco problémái nem a Gazprom misztikus áskálódásaiból fakadnak, pusztán abból, hogy nincs elegendő földgáz a megtöltésére.


- Hogyan befolyásolhatja a Déli Áramlat megvalósítását, hogy júliusban a Nabucco projektben részt vevő államok képviselői kormányközi megállapodást írtak alá a gázvezeték megépítéséről?

- Sehogy. Az aláírt dokumentumok politikai jellegűek, mögöttük nem találhatók valós gazdasági érvek. Egyébként sokat elárul az a tény, hogy a Déli Áramlat partnerei kutatják annak lehetőségét, hogyan lehetne megduplázni a vezeték kapacitását. A gázszállítási infrastruktúrának a valós kereslethez kell igazodnia, ezt követően kerül sor az értékesítésre, a kitermelésre és végül a földgáz szállítására - ezek a gázüzlet alapjai.


- Miért gondolja a Gazprom, hogy létezhet egyszerre egymás mellett a Nabucco és a Déli Áramlat is?

- A földgáz iránti kereslet Európában egyre nagyobb méreteket fog ölteni, miközben a kontinens saját termelése egyre csökken, ugyanis lassan kimerülnek az északi-tengeri lelőhelyek. Az összes releváns előrejelzés és tanulmány ezt támasztja alá, köztük a Nemzetközi Energiaügynökség kutatása, amelyet nehezen lehetne megvádolni bármilyen részrehajlással. Várhatóan 2020-ra a jelenlegin felül további 100 milliárd köbméter földgáz iránti kereslet jelenik meg Európában évente, amit majd csak a keleti irányokból lehet kielégíteni. A mi projektjeink, azaz az Északi Áramlat - amely Oroszországból indul és a Balti-tenger alatt keresztülhaladva Németországban ér a felszínre -, illetve a Déli Áramlat ennek az új keresletnek a nagy részét ki fogják elégíteni. Ezenfelül a kereslet teljes kiszolgálása érdekében a Nabuccónak is lehet létjogosultsága.




- Nem megerősített hírek szerint a Déli Áramlat magyarországi szakaszát építő társaság igazgatói posztjára Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank igazgatóját nevezhetik ki. Meg tudja erősíteni ezeket az értesüléseket?

- A vállalat kialakítása még kezdeti fázisban tart, ahogy a vezetők kinevezése is. Végleges döntések még születtek.


- Augusztus közepén Dmitrij Medvegyev államfő nyílt levélben bírálta az ukrán vezetést és főképp Viktor Juscsenkót amiatt, hogy az utóbbi időben oroszellenes politikát folytat a volt szovjet tagköztársaság, ezzel kockáztatva az európai gázszállítás biztonságát. Ennek fényében mennyi esélyt ad egy újabb gázkonfliktusra?

- Először is szeretném leszögezni, hogy 2009 elején nem orosz-ukrán gázháború tört ki, hanem szállítási válság Ukrajnában: Kijev blokkolta az orosz gáz eljutását Európába. Az, hogy miért cselekedtek így, mindenki előtt ismert, és jelenleg nincs értelme visszatérni ezekhez a kérdésekhez. Egy újabb, a Gazprom érdekeivel egyáltalán nem egyező gázkonfliktus esélyeivel kapcsolatos kérdéseket inkább az ukrán partnereinkhez kéne címezni. Véleményem szerint a válasz több tényezőtől függ. Egyrészt, lesz-e elegendő pénzük, amiből ki tudják fizetni a szerződések értelmében a gáz ellenértékét, másrészt, nem akarnak-e megint a zsarolás eszközeivel élni - mind Oroszországgal, mind az európai államokkal szemben -, illetve nem merülnek-e fel technikai problémák az ukrán vezetékrendszer elavultsága miatt. Az orosz államfő levele az orosz-ukrán kapcsolatokat teljes egészében érinti - elsősorban politikai, illetve kormányközi ügyekkel foglalkozik, de gazdasági kérdéseket is feszeget. A Gazpromnak mindenképpen könnyebb lenne egy kedvező kormányközi légkörben dolgoznia, ami manapság nem mondható el az orosz-ukrán kapcsolatokról. Számunkra fontos, hogy az ukrán üzleti környezet feltételei milyen állapotban vannak. Mi azonban üzleti, nem politikai alapon dolgozunk - tevékenységeinket sohasem befolyásolhatják politikai tényezők, csakis gazdaságiak.


- A Mol és a Gazprom egy közös projekt keretében Pusztaföldvár térségében gáztározó létrehozására készül. Hogyan értékeli a két vállalat együttműködését?

- Terveink szerint idén ősszel lezárulnak a tárgyalások a Mol és a Gazprom közös vállalatáról. Jelenleg a megbeszélések jó ütemben haladnak, a döntéshez már csak a technikai kérdésekben kell dűlőre jutnunk. A pusztaföldvár-dúsi lelőhely gáztározóvá alakítása mindkét fél számára fontos projekt, amelyből mind a Mol, mind a Gazprom nyereséget termelhet a gáz tárolása és elosztása révén.

Ez egy nagy, saját "súlycsoportjában" jelentős kapacitással bíró tároló lesz: 1,3 milliárd köbméteres befogadóképessége mellett napi 15 millió köbméter gáz forgalmát képes lebonyolítani. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a projektnek, a tározó üzembe helyezése a tervek szerint 2012-2013 körül várható. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Magyarországon elegendő olyan föld alatti kimerült lelőhely van, mely átalakítható gáztározóvá.

Mindkét cég egyetért abban, hogy a jövőben ezek a föld alatti tározók kulcsszerepet fognak játszani Európa energiaellátásában. Ami a tározó átalakítását illeti, a két cég által alapított vegyesvállalat a közeljövőben kezd hozzá az utolsó simításokhoz a már megerősített beruházási terv keretein belül. Ezt követően tárgyalásokat kezdeményezünk az energiapiaci szabályozó testületekkel és a gázvezetékek tulajdonosával a tározó lehető legprofitábilisabb kihasználási lehetőségeiről. Lényeges, hogy a Gazprom és a Mol részesedése a vegyesvállalaton belül megegyező - 50-50 százalék -, ami biztosítja, hogy a döntések csakis a közös egyetértés szellemében születhessenek meg, így a felek érdekei kölcsönösen védettek. Ezzel párhuzamosan a magyar partnereinket egyáltalán nem hátráltatja, hogy tagjai a Nabucco megvalósíthatóságát vizsgáló konzorciumnak.


- Terveznek további befektetéseket Magyarországon, illetve a régióban a közeljövőben?

- A Gazprom jelenlegi legfontosabb projektje a balkáni régióban a Déli Áramlat, amelynek egy része a tervek szerint Magyarországon fog áthaladni. Itt még rengeteg munka vár ránk, illetve magyar partnereinkre, és hiszünk abban, hogy a munkálatokat sikeresen befejezzük. A Gazpromnak mindenképpen könnyebb lenne egy kedvező kormányközi légkörben dolgoznia, ami manapság nem mondható el az orosz-ukrán kapcsolatokról

HOZZÁSZÓLÁSOK