Súlyosbodó válság a szomszédunkban

Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a horvát kormány ellen az ellenzéki pártok Horvátország legnagyobb magánvállalata, az Agrokor súlyos pénzügyi gondjainak kezeléséhez nyújtott kormányzati támogatás módja miatt - közölte az N1 horvát hírcsatorna csütörtökön.
Dzindzisz Sztefan, 2017. november 2. csütörtök, 13:50

Egy nemrég nyilvánosságra került szerződés miatt, amelyet Anton Ramljak, az Agrokor élére kinevezett kormánybiztos írt alá több bankkal és nemzetközi pénzintézettel, az ellenzéki képviselők számos kérdést vetettek fel a parlamentben, de nem kaptak választ.  A legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) közölte, tisztában van azzal, hogy most nem tudja megbuktatni a kormányt, de az indítvánnyal rákényszerítheti Andrej Plenkovic kormányfőt, hogy válaszoljon a kérdésekre.

Az indítványhoz az összes ellenzéki párt csatlakozott - számol be az MTI.

Az SDP minimális, összesen 31 aláírást gyűjtött össze azért, hogy szükség esetén hat hónapon belül újra megismételhető legyen a beadvány. A horvát törvények szerint a 151 fős parlament képviselői egyötödének, vagyis legalább 31-nek az aláírása szükséges ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt lehessen benyújtani a kormány ellen. Újabb, másik 31 képviselő aláírásával ez fél éven belül megismételhető. A jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által vezetett koalíciós kormánynak jelenleg 78 szavazata van a nemzetgyűlésben (szábor), az ellenzéknek 73. A kormány leváltásához 76 szavazatra van szükség a horvát parlamentben.

A szábor szabályzata szerint a kormányfő vagy a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt azonnal napirendre kell tűzni. A kabinetnek ezt követően nyolc napja van arra, hogy állást foglaljon az ügyről, a parlamentnek pedig 30 napon belül szavaznia kell az indítványról. A miniszterelnöknek és a minisztereknek részt kell venniük az indítványról folytatandó parlamenti vitán.

A 2016-ban csődközelbe jutott mamutvállat megmentésére a parlament április 6-án gyorsított eljárásban elfogadta a csak lex-Agrokor néven emlegetett törvényt, amely lehetővé teszi a rendszerszinten fontos vállalatok számára, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást. A válságmenedzsment kinevezésével egy időben a kormány meneszti a régi vezetőséget. Az Agrokor esetében mindez megtörtént, és rendkívüli kormánybiztost neveztek ki a konszern élére. (Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki az Agrokor tulajdonosa ellen.)

Anton Ramljak ezt követően több horvát, valamint nemzetközi pénzintézettel kötött úgynevezett visszafizetési elsőbbségről (roll up) szóló szerződést, amely szerint az utóbbiak valamivel több mint 1 milliárd euró új hitelt bocsátottak a vállalatcsoport rendelkezésére. A szerződés egyik cikke hatályon kívül helyezi a horvát parlament által hozott lex-Agrokor törvényt, és feljogosítja a hitelezőket, hogy egyezzenek meg és döntsenek az Agrokor átalakításáról, valamint kiköti, hogy csak angolszász bírósághoz fordulhatnak a vitatott ügyek rendezésében. A dokumentum arról is rendelkezik, hogy a kormány nem válthatja le Anton Ramljak kormánybiztost, mert az megsértené a hitelekről szóló szerződést. Ramljakot korábban azzal vádolták, hogy részt vett az Agrokor megmentéséről szóló törvény szövegezésében, ami az ellenzék szerint összeférhetetlen a kinevezésével, és már korábban is tárgyalt nemzetközi pénzintézetekkel, akiknek bizalmas információkat adhatott át. A szerződés részleteit a Jutarnji List című horvát napilap hozta nyilvánosságra nemrég.

HOZZÁSZÓLÁSOK