BUX
38657

Tovább nyomoríthatják a bankok az adófieztőket?

Egy kiszivárogtatott brüsszeli javaslat szerint a bankjaik feltőkésítésére kényszerülő eurótagállamok csak korlátozott segítségre számíthatnának a közös biztonsági alaptól (ESM), azaz továbbra is adófizetőiknek kellene állniuk a bedőlő bankok megmentésének költségét.

NAPI, 2013. január 14. hétfő, 13:47

Az ír bankok csődhullámához hasonló problémával szembesülő eurótagállamoknak a jövőben is vállalniuk kellene a pénzintézetek rendbe tételének terheit, az 500 milliárd euró tőkével létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM) csak kő kemény feltételekkel kaphatnának ehhez átmeneti forrást - idézett a Financial Times egy birtokába került európai uniós javaslattervezetet, amelyet tavaly köröztettek az övezet pénzügyminiszterei között. A dokumentum szerint vagy arra köteleznék a tagországokat, hogy az ESM-mel párhuzamosan finanszírozzák a bankok feltőkésítését, vagy garanciát kellene vállalniuk az alaptól kapott pénz és kamatai visszafizetésére.

A tervezet ezzel feladná azt a törekvést, hogy megtörjék az államadósságok és a bankcsődök ördögi körét, nevezetesen, hogy az államoknak fel kell tőkésíteniük a bajba került pénzintézeteket, ezért megrendül fizetőképességük, így nehezen tudják törleszteni az államkötvényeket, amelyeket a bankok jegyeztek le, azaz bankok vesztesége az államok veszteségét vezet és viszont. Az Európai Bizottság ezzel a javaslattal arra kényszerítené a viszonylag stabil anyagi helyzetben lévő államokat, hogy tegyék rendbe bankjaikat, mielőtt egyáltalán az ESM-hez fordulnának. Ráadásul az sem lehetne kifogás az alaptól kapott forrás törlesztésének elmulasztására, hogy ezzel az állam közelebb kerül a fizetésképtelenséghez.

Korai volt az öröm

Írország, Ciprus és Spanyolország bankjai más más okból ugyan, de olyan ramaty helyzetbe kerültek, hogy államaik teljes feltőkésítésükre kényszerülnek. Dublin már túl van ezen a beavatkozáson, Nicosia és Madrid félúton jár a mentőakcióban. Az ír és a spanyol kormány a múlt év közepén abban bízott, hogy az ESM leveszi ezt a terhet a vállukról, az utóbbi ígéretet is kapott erre.

Írország esetén - amely GDP-je 40 százalékának megfelelő összeg pumpált összeomlás előtt álló pénzintézeteibe - azonban sokkal akutabb a probléma, mivel novemberre kifut 67,5 milliárd eurós EU-IMF hiteléből. A dublini szakértők kétségesnek tartják, hogy ezt követően finanszírozni lehet az ország kiadásait kötvénypiaci kötvénykibocsátásokból. Ehhez arra lenne szükség, hogy ESM átvegye a bankmentés terheinek egy részét a kormánytól, csökkentve ezzel az ír államadósságot.

Az FT kezébe került dokumentum szerint Dublin számíthat némi ESM-forrásra, ám ez csupán töredéke lesz annak a 28 milliárd eurónak, ami csak a két legnagyobb ír bank megmentésére fordítottak.