Az egynapos brüsszeli tanácskozást az EU elnöki tisztét ellátó Svédország szervezi, az értekezlet egy héttel előzi meg a világ legfejlettebb országainak, illetve legjelentősebb feltörekvő államainak (G20) azonos témájú csúcsértekezletét. A teendőkkel kapcsolatban éles ellentétek alakultak ki Európa vezető hatalmai között. Nagy-Britannia - amely számos jelentős pénzintézetnek ad otthont - ellenzi a szabályozás túlzott szigorítását és szükségtelennek látja új típusú pénzügyi felügyeleti rendszer kiépítését. A másik végletet Franciaország képviseli, amelynek elnöke, Nicolas Sarkozy kemény korlátozásokat akar, azt szeretné, ha limitálnák a bankvezetők és a pénzpiaci kereskedők jövedelmét. A francia elnök megfenyegette saját országa bankjait, hogy ha nem működnek együtt a kormánnyal a szigorítások elfogadásában, akkor elvesztik az állam jóindulatát. Sarkozy a G20-tanácskozáson is ezt a kemény álláspontot fogja képviselni, s ebben szövetségesre találhat Angela Merkel német kancellárban, aki azt nyilatkozta az N24 televíziónak, hogy a bónuszok lefaragásának ügyében támogatja francia kollégáját. A szeptemberi EU-csúcs résztvevői azt is megvitatják, mit tehetnének még az európai gazdaság élénkítése érdekében. Az unió egyes országai lassan kilábalnak a recesszióból, míg mások egyelőre mélyen benne maradtak. A fellendülés erősítése közös lépéseket is indokolttá tehet.