Nagyobb esélye lenne a fél világot átfogó, a Budapest-Belgrád gyorsvasútvonalat is tartalmazó kínai selyemútterv (Belt and Road) sikerének, ha a pekingi döntéshozók kisebben gondolkodnának - vélik a Bloomberg szerkesztői. (Képünk a vasúti felújítással kapcsolatos háromoldalú kínai-magyar-szerb szándéknyilatkozat aláírási ceremóniáján készült - a szerk.)

A Belt and Road projekttel kapcsolatban a befektetés nagyságától kezdve a beruházás kapcsán tartott ünnepségek meghívott vendéginek számáig minden óriási. Kétségtelen, hogy Kínának valóban szüksége van az Ázsiát és Európát összekapcsoló energetikai és szállítási rendszerre.

Kapcsolódó

Az is biztos, hogy az útba eső országoknak jól jön vasúti, közúti, kikötői és erőművi infrastruktúrájuk korszerűsítése. És Kína joggal használja fel pénzügyi forrásait és felesleges építési erőforrásait a selyemúttal kapcsolatos projektek finanszírozására és kivitelezésére. (A legfrissebb hírek szerint a magyarországi vasúti szakaszt is kínai cég építené - a szerk.)

Nagy a kockázat

Ugyanakkor nagy a veszélye annak, hogy Kína és a nagy terv megvalósításába bevont országok - köztük a Belgrád-Budapest vasúti korszerűsítéssel részt vevő Magyarország - óriási elvárásainak teljesítése lehetetlennek bizonyul. Ázsiában - és részben Kelet-Közép-Európában is - nem a beruházási források akadályozzák a befektetési projektek indítását, hanem az életképes tervek hiánya.

A politikailag motivált projektek - ahogy arra Kínában és máshol is láthatunk példákat - újabb fehér elefántokhoz, fantom városokhoz, kihasználatlan repülőterekhez, vasútvonalakhoz stb. vezethetnek, amelyek visszafizethetetlen adóssággal terhelhetik meg a kisebb országokat. (A főként kínai hitelből megvalósuló Belgrád-Budapest vasúti projekt becsült költsége a korábbi 470 milliárd forintnak immáron a kétszerese - a szerk.)

Rossz magyarázat

Egyes stratégák elfogadhatónak tartják, ha Kínát bizonyos veszteségek érik, elsősorban azon, hogy a selyemút építéséhez nyújtott hitelei egy részét nem tudják visszafizetni az adósok. Úgy vélik, hogy ez az ára az országgal szomszédos államok stabilitásának. A költségek azonban kezelhetetlenné válhatnak. A Fitch például nemrégen figyelmeztetett arra, hogy a bankok hitelállományának minősége jelentősen romlott.

A befektetésalapú kínai gazdasági modell exportálása segíti ennek továbbélését, a gyenge hatékonysággal működő állami vállalatok erre építve tovább halogathatják átalakulásukat, fenntarthatatlan túlzott kapacitásaik leépítését. Emellett mivel a pekingi pénzügyi vezetés a jüan árfolyamának védelme érdekében fékezi a tőkekiáramlást, lehet, hogy nem is lesz elég pénz a selyemútra. (Bár Hszi Csin-ping kínai elnök éppen vasárnap jelentette be, hogy Kína 124 milliárd dollárral - mintegy 35 ezer milliárd forinttal, azaz az éves magyar GDP-vel - támogatná a "békére, a nyitottságra és a szabadkereskedelemre" épülő Új Selyemút létrehozását.)

Gond lehet a korrupció is

Kérdéses továbbá, hogy az újabb utak és vasutak építése, illetve csövek lefektetése valóban segítheti-e Kína végső céljának elérését, azaz a gyors gazdasági növekedés és ezzel a politikai stabilitás biztosítását. A fejlesztési források könnyen eltűnhetnek a korrupció mocsarában a selyemút útjába eső országokban.

Hosszabb távon a kínaiak jelenléte kiválthatja a szokásos ellenszenvet a külföldi beruházókkal szemben, ami esetenként szabotázsakciókhoz vezethet. A pekingi külpolitika hagyományosan tesz arra, hogy milyen rendszerekkel üzletel, ami Kínával szembeni ellenérzést szülhet az elnyomó rezsimek uralma alatt élő átlagemberek körében.

Jó példa

A Bloomberg szakírói jó példának tartják az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) példáját. Peking 2014-ben minden előzmény nélkül indította útjára ezt az intézményt, amelyhez rengeteg ázsiai és európai ország csatlakozott. Sokan féltek attól, hogy a kínai vezetők a világon kialakult - az IMF-re és a Világbankra épülő - nemzetközi pénzügyi rendszer megbontására törekednek a bank létrehozásával, illetve attól, hogy a bank a feltörekvő országokra jellemző, átláthatatlan módon fogja kezelni a pénzét.

Ezek a félelmek nem igazolódtak. Az AIIB-t nemzetközi szinten elismert profik irányítják, akik tartják magukat a pénzvilág kemény szabályaihoz. Az intézmény működésének első öt évében nem fog több pénzt kölcsönözni évi kétmilliárd dollárnál, azaz rendkívül óvatos politikát folytat. Nem lesz erős a befolyása a pénzvilágban, de az esetleges veszteségei sem lesznek nagyok.

Legyünk észnél, elvtársak!

Kínának a selyemúttal kapcsolatban is a kis lépések politikáját kellene folytatnia. Az ezzel kapcsolatos projektekkel kapcsolatban nem arra kellene koncentrálnia, hogyan lehet kifizetni azok költségeit, hanem arra, hogy mennyire életképesek, kifizetődők az egyes beruházások - vélik a Bloomberg szerkesztői, akik szerint a hitelezőknek áttekinthető feltételekkel kell odaadniuk a pénzüket és figyelniük kell a kölcsönöket felvevő cégek és államok hitelképességére. A projektekkel kapcsolatban egyeztetni kell a helyi kereskedőkkel, farmerekkel, civil szervezetekkel is, nem csupán az állami bürokratákkal és főként nem a korrupt vezetőkkel. Sőt, a szerzők szerint a környezetvédelmi aggályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Még több pénzt!

Kína sürgeti a nemzetközi pénzintézeteket, hogy kapcsolódjanak be a selyemút kiépítésének finanszírozásába - jelentette ki egy pekingi kereskedelmi fórumon Ji Kang, a kínai központi bank elnökhelyettese. Az útvonallal kapcsolatos infrastrukturális és más beruházások, illetve a nagy mű megalkotásában részt vevő államok finanszírozási forrásokért kiáltanak - derült ki szavaiból a CNBC tudósítása szerint. A segélykérés világos jele Kína problémájának: növelni akarja nemzetközi befolyását, miközben hazai gazdaságának bővülése lassul, az eladósodás nő és a tőke kicsorog az országból. A selyemút célja ugyan a beruházások felpörgetése Ázsiában, Európában és Afrikában, ám az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint csak a 2030-ig megvalósítandó ázsiai infrastrukturális fejlesztésekre 26 ezer milliárd dollár (forintban kifejezhetetlenül nagy összeg) hiányzik.Peking eddig 50 milliárd dollárt költött a selyemútra (a magyar GDP közel fele) azóta, hogy Hszi Csin-ping államfő 2013-ban bejelentette a kezdeményezést. A legtöbb projektet kínai pénzintézetek finanszírozzák, a nemzetközi hitelintézetek és a külföldi kereskedelmi bankok tartózkodnak a részvételtől. Szakértők szerint nem is várható változás ezen a téren, mivel számos beruházás megtérülése kérdéses. Van olyan elemző, aki szerint Pekingnek hosszú távú kötvényeket kell kibocsátania a nagy terv megvalósításának finanszírozásához, mások szerint nem fog menni a dolog külső forrás bevonása nélkül. Ehhez viszont a kínaiaknak világossá kellene tenniük a selyemút célját és elő kellene vezetniük egy olyan listát a beruházásokról, amelyekben profittal kecsegtető befektetések is vannak.