Az elemzők többsége úgy véli, hogy az OPEC és a kartellen kívüli olajtermelő országok egy része folytatni fogja olajtermelése korlátozását. Ezt erősítette meg hétfőn reggel Szaúd-Arábia és Oroszország olajminisztere azzal a bejelentéssel, miszerint ami őket illeti, készek 2018. március végéig meghosszabbítani saját vállalásukat.

Van azonban egy dolog, ami megfúrhatja az ezzel kapcsolatos megállapodást - hívja fel a figyelmet a MarketWatch. Nevezetesen az OPEC-en belüli ellentétek a szaúdiak és a többi tagállam között. A 13 tagú szervezet május 25-én tartja következő tanácskozását Bécsben. Ezen kellene határozniuk arról, hogy fenntartják-e a tavaly novemberben elfogadott és idén januártól érvényes kitermeléskorlátozási egyezségüket.

Kapcsolódó

Kiborulhat a bili

Egyetértek a szakértők egyhangú véleményével, miszerint folytatni fogják az akciót - mondja Bassam Fattouh, az Oxford Institute for Energy Studies igazgatója. Erre ösztönzi őket a fekete arany árának csökkenése, amellyel az elmúlt hetekben számolniuk kellett. Ugyanakkor van egy szabály, amelyhez Szaúd-Arábia titokban tartja magát: nem hoz egyoldalú intézkedéseket.

A szakértő szerint nem szabad alulbecsülni azt a lehetőséget, hogy a szaúdiaknak egyedül kellene lépniük, amit nem vállalnak. Ha nem sikerül konszenzust kialakítaniuk az oroszokkal együtt tett bejelentésük mögé, akkor borulhat a bili.

Eddig sem volt tökéletes az együttműködés: Szaúd-Arábia vállalta a legnagyobb, napi 486 ezer hordós csökkentést, ám miközben kezdetben ennél többel mérsékelte olajbányászatát, áprilisban felpörgette kitermelését.

Rögös út

És nem szabad megfeledkezni arról sem, milyen nehézségek árán jött össze a tavaly novemberi megállapodás. Több mint húsz OPEC-en belüli és kívüli olajtermelő ország napi 1,8 millió hordós korlátozásról állapodott meg, ám hatásosabb lett volna a lépésük, ha már 2016 tavaszán sikerült tető aláhozniuk.

Ez azonban főként Szaúd-Arábia és Irán ellentétei miatt nem jött össze. A perzsa állam ragaszkodott hozzá, hogy az atomprogramja miatt bevezetett ENSZ-embargó feloldása után fel akarja tornászni a korábbi szinte olajexportját.

Farkasszemet néznek

Ezért nem vállalt részt a korlátozásból, amelyet a szaúdiak rossz néven vettek, csak ősszel fogadták el, hogy Irán kimaradjon a dologból, ami végül utat nyitott az egyezmény létrejötte előtt. Most azonban úgy áll a helyzet, hogy a két egymással élesen szemben álló hatalom ismét összeveszhet.

A két ország viszonya rendkívül feszült - hangsúlyozza Torbjorn Kjus, a DNB Bank vezető elemzője. Iránnak most már hozzá kellene járulnia kitermelése korlátozásához az időközben elért szinten és ezt a vállalását végre is kellene hajtania.

További viták

A másik ország, amely felmentést kérhet, Irak lehet. Bagdad arra hivatkozhat, hogy szüksége van az olajbevételekre, mert ebből finanszírozza az ISIS terrorszervezet elleni háborút. Irak egyébként nagyobb részt betartotta a rá eső napi 210 ezer hordós kitermeléscsökkentést az elmúlt hónapokban. Az ország olajminisztere a múlt hónapban azt mondta, hogy elfogadják a döntést, amelyet az OPEC májusban hoz, de nem zárta ki, hogy felmentés kérnek alóla.

Hagyják abba?

Nitesh Shah árupiaci stratéga végletes véleményt fogalmazott meg a napokban, miután napvilágot látott az OPEC saját becslése, amely szerint a korlátozásban részt vevő 20 országon kívüli olajtermelők, elsősorban az USA, 60 százalékkal növelték kínálatukat 2016 közepe óta. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a november óta követett stratégia kudarcot vallott. Ezt bizonyítja az is, hogy az olaj ára a kezdeti emelkedés óta visszacsurgott a korábbi 50 dollár/hordó alatti szintre.

Shah szerint az OPEC-nek és barátainak két lehetőségük van. Vagy feladják a korlátozást bízva abban, hogy ennek nyomán olyan alacsonyra esik a fekete arany ára, ami kiüti a piacról a viszonylag drágán termelő olajpalacégeket, vagy az eddiginél sokkal keményebben visszafogják kitermelésüket, ami meghozhatja a kínálat kellő csökkenését. Az elemző egyébként arra számít, hogy végül össze fog omlani a kitermelés visszafogását célzó összefogás.