− Idén a jegybank folyamatosan csökkentette az alapkamatot. Hogyan hatott ez a befektetési portfóliók összetételére és jövedelmezőségére?

− A kamatcsökkentési trend leszorította a befektetések, különösen a betétek jövedelmezőségét. Ez ahhoz vezetett, hogy a privátbanki ügyfelek hozzányúltak portfólióikhoz, aminek következtében nagyobb arányban áramoltatták forrásaikat a betétekből a befektetésekbe. A korábban betétekben kezelt eszközök hozzávetőleg 20 százaléka vándorolt át mérsékelt kockázatú befektetési instrumentumokba: strukturált kötvényekbe, befektetési alapokba, illetve állampapírokba. Utóbbiak a kiszámíthatóság, míg a strukturált, részvényhez vagy árfolyamhoz is kötött termékek a betétekénél magasabb kamatok miatt kecsegtetők.

− Milyen a portfólió összetétele a forint-, illetve devizaalapú befektetések szempontjából?

− Az állományok devizanem szerinti összetétele egészséges arányt mutat. Az MKB portfóliójában 22 százaléknyi az euróban, 19 százalék a dollárban denominált eszközök aránya, míg a többit a forintalapú befektetések teszik ki. Az utóbbi időben eltolódást érzékeltünk a devizaalapú termékek irányába, aminek okát az alacsonyabb kamatkülönbözetben látjuk.

− A jegybanki kamat csökkenése mellett idén augusztustól 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli a nem tartós befektetéseket. Hogyan hatott ez a döntés a privátbanki ügyfelekre?

− Valóban, augusztustól − a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint − a kamatjövedelemnek minősülő szinte valamennyi bevétel után egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell a befektetőknek. A kötelezettség alól kivételt képez a magyar állampapírokból és a legalább 80 százaléknyi magyar állampapírt tartalmazó befektetési alapokból származó kamatjövedelem. Az eho bevezetése önmagában nem kirívó és hatásai egy átlagos lakossági ügyfélnél nem okoznak számottevő kiadásnövekedést. A privátbanki ügyfelek helyzete annyiban eltérő, hogy ők az átlagnál magasabb forrásállománnyal rendelkeznek, amelynek kamatai és azok terhei is magasabbak. Ügyfeleink az eho bevezetését nem élték meg komoly negatívumként, hiszen a magyarországi kamatadó európai viszonylatban még így sem kirívóan magas. Júliusban a privátbanki ügyfélkör is átstrukturáltatta portfólióit, és sokan helyezték el pénzüket a kedvező kamat- és adózási feltételeket biztosító tartós megtakarítási és befektetési számlákon (tbsz), nyugdíj-előtakarékossági számlákon. A tbsz-es tranzakciók után nem kell adót és ehót fizetni, illetve bevallást sem kell készíteni az ezeken elért jövedelmekről. Korábban az ügyfelek választhattak a kamatadózás és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek adózása között. Ez a lehetőség 2014-től megszűnik: az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből eredő jövedelmet 16 százalékos adó terheli a jövőben, egészségügyi hozzájárulást azonban nem kell fizetni utánuk.

− Közeledik az üzleti év vége. Mit tartogatnak még az ügyfeleiknek?

− Az év utolsó egy-két hónapjában meg szoktuk keresni ügyfeleinket, hogy az adóoptimalizálásra emlékeztessük őket. Javasolni szoktuk, fizessenek be tartós befektetési számlára, nyugdíj-előtakarékossági vagy egészségpénztári számlára, kiskorúaknál start számlára. Általános szabály, hogy a befizetések után százezer forintos nagyságrendű adókedvezmény vehető igénybe az adóévre, amit érdemes kihasználni.

− Mit vár a jövő évtől? Mikor következhet a piacon a régóta emlegetett konszolidáció?

− Idén kedvező eredményt produkáltak ügyfeleink befektetései, akik a hasznot gyakran nem újabb pénzügyi eszközökbe, hanem a reálgazdaságba forgatták vissza. Emiatt általánosságban elmondható, hogy a piacot a kezelt vagyonok stagnálása, illetve enyhe növekedés jellemezte. Noha az évet alapvetően sikeresnek látom, fennáll annak veszélye, hogy a kezelt vagyonok csökkennek. A kedvező kamatfeltételek eddig az országban tartották a pénzeket, mostanra viszont megérhetett a helyzet arra, hogy a privátbanki ügyfelek külföldre vagy a reálgazdaságba helyezzék át forrásaikat. Ennek ellenére arra számítok, hogy 2014-ben sikeres évet zárunk. Ami a konszolidációt illeti: a piaci folyamatok önmagukban nem vezetnek koncentrálódáshoz: felvásárlások, egyesülések csak egy tőkeerős befektető megjelenését követően várhatók.