BUX
37575

A kitörési pontokat keresik a kortárs galériák

Külföldön igyekeztek új vevőket találni tavaly a magyar kortárs galériák, miután a belföldi vásárlóréteget megtizedelte a válság. Néhányan már eljutottak a legfontosabb európai vásárokra, de az igazán nagy üzletekre még várni kell.

Jankó Judit, 2013. január 7. hétfő, 07:24

A magyar kortárs piac még tavaly is régi problémájától szenvedett: nincs másodlagos kereskedelem, így nem alakult ki stabil, nyilvánosan ismerhető árszint. Ráadásul a magyar közönség kortárs iránti érdeklődése épp hogy gyerekcipőben járt, amikor beütött a 2008-as válság: a szűk vásárlóréteg pénze drasztikusan megcsappant, így kényszerré is vált az amúgy is esedékes kilépés a nemzetközi színtérre. A galériák évek óta igyekeznek bejutni külföldi vásárokra, még akkor is, ha egy-egy ilyen esemény nagyon megterheli éves költségvetésüket és rövid távon egyáltalán nem garantált a megtérülés.

Nincs belföldi és külföldi árA legnagyobb gond a magyar és a külföldi árszint különbsége. Egy vásár szervezője a 10-15 ezer euró körüli standdíjak megállapításakor nem úgy kalkulál, hogy a bérlő azt ezereurós műtárgyakból szeretné kifizetni. A magyar galerista viszont nem emelhet árat − nemcsak azért, mert nem lehet belföldi és külföldi ára és mert nem szeretne végleg lemondani a hazai vásárlókról, hanem azért sem, mert ezt művészeinek életrajza sem indokolja. Potenciális vevői így az átlag középosztályból kerülnek ki, márpedig a kitörést az hozná, ha a magyar művészek rangos gyűjteményekbe kerülhetnének be, illetve ha a kurátorok − akik egyre inkább a vásárokon tájékozódnak − beválogatnák őket fontos kiállításokra.

Kassel, London, BécsVan, aki már közel jár ehhez, legalábbis ezt tanúsította 2012 több jelentős fejleménye. A sepsiszentgyörgyi születésű, a budapesti Képzőművészeti Egyetemen Maurer Dóra tanítványaként végzett Csákány István Ghost Keeping című installációját beválogatták az ötévente megrendezett kasseli dOKUMENTA vásárra. Ez nemcsak Csákánynak hozhat sokat, de a teljes magyar szcénát is feljebb emelheti. A Csákányt képviselő Kisterem Galéria is jó évet zárt: az Art Rotterdamon való februári szereplés után beválogatták a két legrangosabb művészeti vásárra, a londoni Frieze-re − itt a Valkó Margit vezette galéria volt az első magyar szereplő − és a párizsi Fiacra. Ezzel olyan figyelem irányult a Kisteremre, aminek kihasználásával bekerülhet a számottevő közép-európai galériák közé.A kelet-közép-európai régió legfontosabb vására szeretne lenni az új tulajdonossal debütáló Viennafair, ahol tavaly a 122 résztvevő között ott volt az acb, az Inda, a Kisterem, a Molnár Ani, a Viltin, Deák Erika, valamint az osztrák-magyar Knoll Galéria. A bécsi vásár orosz tulajdonosa létrehozott egy műkincsalapot, amely minden évben egymillió euró értékben vásárol az ottani anyagból. Most két magyar vonatkozású beszerzés volt: a Knoll Galériától Erbossym Meldibekov objektjét, a ljubljanai P74 galériától pedig Szombathy Balint printjét vették meg. Sokáig úgy tűnt, a budapesti acb galéria művészcsoportjától, a Société Réaliste-től is megvásárolnak egy munkát, de végül ettől elálltak. Ennek ellenére az acb galéria sem panaszkodhat 2012-re: a Société Réaliste tárlata a Ludwig Múzeumban az év egyik legfontosabb kiállítása volt. Az acb tavaly immár harmadszor volt jelen az Art Hongkongon, ahol a vásár alapításától kezdve résztvevők − ezúttal egyetlen kelet-európaiként voltak jelen és az eladásokon túl együttműködési lehetőségek rajzolódtak ki távol-keleti galériákkal.  Deák Erika a bécsi vásár mellett a bázeli Voltán vett részt - a galéria költözése miatt tavaly kevesebbet "vásározott", de két fontos művésze, Alexander Tinei és Szűcs Attila jelentős kiállításokon vett részt.Nagy lehetőségek PárizsbanA főleg háború utáni modernekkel foglalkozó Makláry Fine Arts nagy menetelésen van túl: januárban részt vett a brüsszeli Brafán, márciusban az Art Paris-n, emellett jelen volt az Art Cologne-on, első kelet-európaiként meghívták a világ legnagyobb művészeti vásárának számító maastrichti TEFAF-ra, a szeptemberi párizsi Biennale des Antiquaires-en pedig már nem a bemutatkozók, hanem a nagyok között vehetett részt. A galéria a szakmai elismerésen túl mindenhol elkönyvelhetett üzleti sikert is; a konkrét eladásokról nem szívesen beszélnek, de általában elmondható, hogy a Makláry Fine Arts már más árszinten mozog, mint az átlagos magyar galériák.Az idei Art Paris-n több magyar galéria is felvonulhatott − Faur Zsófi, Inda, Dovin, Makláry , Erdész−, ami a vásár új igazgatójának is köszönhető; tavaly Budapesten járt az Art Market ideje alatt, ismeri és támogatja a magyar színtért. Faur Zsófi művészei közül Magyar Ádám munkái keltek el, csakúgy, mint októberben a brüsszeli Photofeveren. A Dovin galéria az Art Cologne-on is jelen volt; a vásárokra három szobrászt is vittek, vevőt mégis Karsai Dániel expresszív festményére találtak. Az Inda galéria másodszor szerepelt a párizsi vásáron, előtte a New York-i Voltán Csáky Mariann solo show-jával mutatkoztak be, ősszel pedig ők is elmentek a Photofeverre. A Molnár Ani Galéria a Viennafair mellett a torinói Artissimán és az Istambul Contemporary vásáron állított ki.