Hitellel fizetik a jótékonyságot

Az emberek többsége bonyolultnak tartja az adományozás folyamatát, és sokan tartanak attól, hogy pénzük nem jó helyre kerül − ezen szeretne változtatni az MKB Bank egy, a magyar piacon különleges újdonságnak számító hitelkártya bevezetésével.
NAPI, 2013. május 27. hétfő, 15:03

A rendszeres adakozást elősegítő hitelkártyát vezet be az MKB Bank: a magyar piacon különleges újdonságnak számító plasztiklap birtokosai a kártyás vásárlásaik után visszatérített pénzösszeget − a vásárlás összegének egy százalékát − az általuk kijelölt civil szervezeteknek ajánlhatják fel.

Az emberek jelenleg bonyolultnak találják az adakozást és hiányolják az átláthatóságot: úgy érzik, nem lehetnek biztosak benne, hogy pénzük jó helyre kerül. Ez a két tényező gátolja leginkább a hazai jótékonykodási kultúra fejlődését − mondta Nagy Gyula, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese annak a felmérésnek az eredményei alapján, amit a pénzintézet 1600 ügyfelének megkérdezése révén készített. A kutatásból a többi között kiderült, a pénzintézet ügyfeleinek mindössze 30-40 százaléka él azzal a lehetőséggel, hogy adójának egy százalékát felajánlja valamely civil kezdeményezés javára, százból pedig csak minden hatodik adományozott valamely szervezetnek. Az elmúlt két évben egy vagy több társadalmi célt, konkrét intézményt, alapítványt a megkérdezettek kevesebb mint kétharmada támogat vagy támogatott. A kedvezményezettről a megkérdezettek 28 százaléka közvetlen ismeretség útján dönt, de gyakori az is, hogy reklámok vagy egy-egy ismerős ajánlása adja a végső impulzust. Mindazonáltal az emberek többsége bonyolultnak tartja az adományozás folyamatát és idő-, illetve információhiánnyal küzd, ami megnehezíti vagy meggátolja a döntést.

Az MKB Bank Jótét Programja éppen ezen szeretne változtatni, hiszen a pénzintézet jól ismeri azokat a szervezeteket, amelyekkel az új pénzügyi konstrukció működése során együttműködik, és a tervek szerint rendszeresen beszámolnak majd arról is, mire költötték a pénzt a kedvezményezettek. A kezdeményezéshez már 18 civil szervezet csatlakozott, vállalva, hogy a kapott támogatást teljes összegben, ellenőrizhető módon és kizárólag a hatályos alapszabályában foglalt célokra fordítja.

Az MKB Bank a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal (NGySz) immár 15 éve működik együtt. A közös ösztöndíjprogramjuk keretében például száz hátrányos helyzetű gyermek útját segítik egészen a diploma megszerzéséig. A programban részt vevő fiatalok közül 18 fő már a mesterdiplomát is megszerezte. Lévai Anikó, a szervezet alapító tagja szerint határozottan érzékelhető, hogy mára a gazdaságot és a társadalmat igazgató erővé vált a felelősség, a bizalom és a közösség is. Mindez az üzleti szférában is újfajta, például a nyereség fogalmát lényegesen kitágító megközelítést honosít meg. A rendszerváltás óta rengeteget fejlődtek a magyarországi civil szervezetek, és jó irányba változtak az adakozási szokások is − tette hozzá Lévai.

Tennivaló azonban bőven van még; mint arra D. Tóth Kriszta író-újságíró, a magyar UNICEF jószolgálati nagykövete felhívta a figyelmet, a nyugati és keleti országokban ma is igencsak eltérő az adományozási kultúra. Izlandon például a lakosság 75 százaléka rendszeres adományozó, és a skandináv vagy holland gyerekek három részre osztják zsebpénzüket − a közeljövőben elkölthető, a későbbi célokra gyűjtött összegre és adományozásra −, ezzel szemben a magyar UNICEF Facebookon regisztrált 17 ezres támogatói köréből mindössze 2700 fő rendszeres adományozó. Ők átlagosan 3 ezer forintot juttatnak a szervezetnek, ami évente 6-6,5 millió forint bevételt jelent. A magyarok jellemzően a hozzájuk közeli célokra − például gyógyszerre, tiszta vízre vagy élelmiszerre − adnak pénzt, elsősorban kampányszerűen. A legnépszerűbb jótékonykodási forma az átutalás, a sárga csekk és az adományvonal.

Patzauer Éva, a Csodalámpa Alapítvány ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség volna egy civil szervezeteket minősítő intézetre, és a szektor szereplőinek sokkal aktívabbá, élőbbé kellene tenniük honlapjaikat, hogy ezzel is erősítsék a bizalmat az adományozókban.

A Csodalámpa 3 és 18 év közötti, életveszélyesen beteg gyermekek kívánságait teljesíti − az elmúlt tíz évben összesen több mint kétezer álmot váltottak valóra. Füzesy Tamás, a United Way Magyarország ügyvezető igazgatója pedig úgy vélekedett, az 1 százalékos szja-felajánlás lehetősége − ennek bevezetését annak idején ők ajánlották − egyrészt útmutatóul szolgál az embereknek, ugyanakkor gát is, mert ezzel sokan letudják az adományozást. A felajánlások összege 2010-ig folyamatosan nőtt, a gazdasági válság 2008-as kezdete óta azonban csökken − mutatott rá Füzesy Tamás. A United Way egy 125 éve működő szervezet, évi több mint 5 milliárd dolláros bevételét kétezer iroda teremti elő világszerte.


Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n

 

HOZZÁSZÓLÁSOK