Tavaly is legyőzte a műtárgyak piaca a részvényekét: a vezető műkereskedelmi mutató, a Mei Moses All Art Index szerint a műtárgybefektetésen átlag 11 százalékot lehetett keresni 2011-ben, mintegy 9 százalékot verve rá az S&P−500 indexben szereplő amerikai részvények hozamára. Ez a legnagyobb különbség 2008 óta, de amúgy semmi rendkívüli nincs a teljesítményben: a New York-i egyetem két      kutatója, Jianping Mei és Michael Moses által 2000-ben kidolgozott Mei Moses index az utóbbi tíz évből hatban megverte az S&P−500-at. Az évtized átlagában 7,8 százalékos megtérülést hozott az előbbi, 2,7 százalékost az utóbbi.

A Mei Moses indexben olyan műtárgyakat − zömmel Londonban és New Yorkban értékesített festményeket − vesznek figyelembe, amelyek többször is gazdát cseréltek az index tárgyidőszakában. (Hasonló módszerrel készül, mint a nagyon megbízhatónak tartott ingatlanpiaci mutató, az S&P Case-Shiller index.) A 2011-es mutató alakulását nagyban meghatározta a kínai gyűjtők aktivitása − a hagyományos kínai műtárgyak értékesítése tavaly 20,6 százalékkal nőtt, miután az ázsiai vevők tudatosan igyekeznek hazavinni a korábban nyugati vevőknek eladott műkincseket. Kínában nagy vagyonok gyűltek fel és az újgazdagok szeretik mutogatni, mijük van − kommentálta a fejleményeket a Bloombergnek Philip Hoffman, a műtárgypiacra szakosodott Fine Art Fund Group befektetési alap vezérigazgatója. (Más kérdés, hogy amint azt több aukciósház is keservesen megtapasztalta, a kínaiak nehéz ügyfelek, amikor a sikeres licitálás után a fizetésre kerül sor.)

A kínaiak előretörését igazolja a francia Artprice műtárgypiaci kutatócég jelentése is. Eszerint tavaly egy kínai művész, Zhang Dagian (1899−1983) alkotásai érték el a legnagyobb forgalmat, összesen 506,7 millió dollár értékű műve kelt el az árveréseken. Utána is egy kínai következik, Qi Baishi személyében (1864−1957), összesen 445,1 millió dolláros eladással. Picasso, aki 1987 óta egy esztendő kivételével mindig vezette az éves listát, most a negyedik helyre szorult 311,6 milliós összforgalmával, tavaly még a reneszánszát élő Andy Warhol is meg tudta előzni, miután 324,8 millió dollárért keltek el a művei. (Egyébként Warhol taszította le eddig egyetlenegyszer a trónról Picassót, 2007-ben.) Az összesen több mint 45 ezer művész árait követő Artprice becslése szerint tavaly a világ műtárgypiaci forgalma nagyjából 11 milliárd dollárra rúghatott, ennek 39 százaléka jutott Kínára, szemben a 2010-es 33 százalékkal. A második legnagyobb piac, az USA jócskán lemaradt a maga 25 százalékos részesedésével.

A listavezető kínai művészek a globális szcénában talán nem olyan ismertek, mint a nyugatiak, de Kínában ők vezetnek és a kínaiak a saját művészetüket keresik − fogalmazott a jelentésben Martin Bremond, az Artprice vezető közgazdásza. A tájképeiről híres Zhang aukciós árai az elmúlt két évben 13-szorosára nőttek, az életműrekordot 2011 májusában érte el a Sotheby's hongkongi árverésén, 24,5 millió USA-dollárral. A leginkább papírra és selyemre készült tintarajzairól ismert Qi egy alkotása pedig 425,5 millió jüanért (65,5 millió dollár) kelt el a pekingi China Guardian Auctions Co.-nál − ez magasabb a nyugati műtárgypiac tavalyi rekordáránál, a Clyfford Still 1947-es absztraktjáért a Sotheby's novemberi árverésén megadott 61,7 millió dollárnál.