Új modell lehet a Szociális Lakásügynökség

Több százezerre tehető azoknak a családoknak a száma ma Magyarországon, amelyek szeretnének változtatni lakáshelyzetükön, de erre nem képesek. Ide tartoznak a hajléktalanok, a hitel- és rezsihátralékosok, a foglalkoztatási lehetőségektől távol élő családok, a fiatal, szülői támogatást nélkülöző házaspárok, ugyanakkor több százezer üresen álló lakás van Magyarországon, jelentős részben magántulajdonban.
NAPI, 2013. május 27. hétfő, 15:05

A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szerint a szociális bérlakásra szoruló csoportok, illetve a lakásukat hasznosítani nem tudó ingatlantulajdonosok érdekeinek összehangolására lenne megoldás. A két szervezet az Open Society Foundations támogatásával megkezdte a hazai szociális bérlakásrendszer megújítását célzó Szociális Lakásügynökség koncepciójának kidolgozását. Feltérképezték az itthon és külföldön már működő, lakhatási problémákat csökkentő alternatív-innovatív programokat, és felvázolták egy új, a szociális lakásellátást bővítő koncepció kidolgozását. A következő hónapokban a projektben részt vevő városokkal közösen részletes javaslatokat dolgoznak ki a Szociális Lakásügynökségek jogi, pénzügyi, szervezeti bázisának megteremtésére.

A rendszerváltás óta tartozik a szociális bérlakások fenntartása az önkormányzatokhoz, de már az eredeti szabályozás sem biztosított hozzá forrásokat, amelyek érdekeltté tették volna az önkormányzatokat a szociális lakásfeladatok ellátásában. A növekvő fenntartási költségek miatt az önkormányzatok megváltak a kötelező lakásprivatizáció után megmaradt lakásaik nagy részétől.

A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szakértői az elmúlt hónapokban több külföldön működő programot is megvizsgáltak. A finanszírozás főleg központi forrásból történik, helyi támogatásokkal kiegészítve.
Szociális bérlakásprogram utoljára 2000-ben indult Magyarországon, majd 2003 végén költségvetési forráshiány miatt leállt. A pályázók száma sokszorosan meghaladja a szociális bérlakások számát. Ezért néhány önkormányzat, így Szombathely, Kecskemét és Nyíregyháza, olyan lakbér-támogatási rendszert vezetett be, amely a magánbérlakást bérlők költségeit támogatja. A cél a szociális lakásellátás bővítése magánbérlakások bevonásával. A Városkutatás és a Habitat for Humanity úgy látja, hogy a szociális bérleti lehetőségek számának növelése az egyik legígéretesebb kitörési pont a hazai lakáspolitikában: ez segíthetne a legtöbb, lakhatási szegénységben élőn.

A két szervezet szerint a szociális bérlakásszektor bővítésének leginkább fenntartható módja a magánlakások szociális bérletbe való bevonása lenne úgy, hogy tulajdonosaikat érdekeltté teszik nehezen vagy csak magas kockázattal kiadható lakásaik piaci ár alatti kiadására. A rendszer működését a Szociális Lakásügynökségek biztosítanák. Ezek olyan szervezetek, melyek közvetítenek a lakások tulajdonosai és a bérlők között, kezelik a tulajdonosok és bérlők kockázatait.

A külföldi országok tapasztalatai és a magyar innovatív gyakorlatok alapján a Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. felvázolta a Szociális Lakásügynökség modell legfontosabb elemeit, bemutatták a tipikus problémákat, a lehetséges alternatívákat.

HOZZÁSZÓLÁSOK