A múlt század végén a rovásírás új erővel indult fejlődésnek, és egyre inkább megtalálni látszik az utat, hogy Európa kulturális sokszínűségét erősítse. Az egyik legkönnyebben fejleszthető közös Kárpát-medencei kapoccsá válhat a közeli jövőben, amit már most jól példáz több olyan hagyománnyá vált térségi rendezvény, mint a Kárpát-medencei rovásírásverseny. A további mind szélesebb körű elterjedés elősegítésére jött létre a Rovás Alapítvány, mely a kutatás mellett a mindennapi használat további lehetőségeit keresi az oktatás, a digitális média és a tartalomfejlesztés területén, valamint részt vesz a rovás hazai és nemzetközi elismertetésében, népszerűsítésében is - tudtuk meg Sípos Lászlótól, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnökétől. A székely-magyar rovás egy nagyobb íráscsalád része, amelybe többek között a Kárpát-medencei és a kazár rovás is tartozik. A Kárpát-medencei rovás legismertebb emlékei a nagyszentmiklósi aranykincsen látható rovásfeliratok. A kazár rovásírást pedig a hajdani kazár kaganátusban használták, s Kárpát-medencei emlékeinek legrégebbike a Bács-Kiskun megyei Homokmégy községnél feltárt honfoglalás kori sírban talált rovásos tegez. A három említett és egymással rokonságban álló rovásírásrendszer a közép- és kelet-európai közös kulturális múltat és hagyományokat igazolja, hiszen összekötő kapocsként szolgáltak az itt élő népek között - mondta el Hosszú Gábor egyetemi docens, a rovás szabványgazdája. A rovás kutatásában a magyar tudósok jelentős szerepet játszottak, hiszen a székely rovásemlékek, a tászoktetői (erdélyi) megalitikus emlékek és a Tordos-Vinca műveltség jeleinek általuk végzett feldolgozása jelentősen hozzájárult, hogy jobban megismerjük a rendszert. A kulturális értékek mellett potenciális gazdasági vetülete is lehet a rovásnak. A globalizáció egyik fő jellemzője a termékek szabványosítása, azonban emellett láthatóan egyre inkább felértékelődik a kulturális és helyi hozzáadott érték szerepe, amivel komoly réspiacokat lehet megtalálni. Az egyediség megkülönböztet a többi terméktől, és az is igaz, hogy a fogyasztó egyéni preferenciáinak kiszolgálására is van fizetőképes kereslet. Jó példa erre a kínai feliratos kóla vagy a speciális japán, terijakiízesítésű gyorséttermi hamburger. A székely-magyar rovás hasonló alkalmazása a magyar nyelvű piacra szánt termékek esetében egyszerű és hatékony módja lehet az egyediség kialakításának, a vásárlókkal való kulturális azonosulás jelzésének. A világpiacra szánt magyar termékeken való rovásos megjelenítés pedig nagyban erősíti a közös kultúrkör képét, ami tálcán kínált marketingfogás a Törökországtól Kelet-Ázsiáig terjedő, kulturálisan tudatosabb, hatalmas piac területén - állítja Rumi Tamás rováskutató, szakíró. Az egyedi magyar jelleg kiemelése ezen felül erősíti a határon átnyúló egységes magyar piac tudatosítását a magyar termék megkülönböztethetősége által. A szaporodó rovásfeliratok, táblák, látványelemek eddiginél gyakoribb alkalmazása pedig mindennél jobban kifejezheti a magyarság híd szerepét Európa és Ázsia között, mely a turizmustól kezdve az általános országimázs fejlesztéséig utánozhatatlan egyediséget, versenyelőnyt biztosíthat.