A nyugdíjcélú és az egészségmegőrzést biztosító megtakarításokat is érinti a cafeteriarendszer átalakítása: a jelenleg elfogadott szabályok szerint jövőre számottevően, közel 50 százalékra emelkedik az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatásra rakódó adóteher. Többmillió munkavállaló nyugdíjjövője, a lakosság egészsége a tét. A pénztártagok elutasítják a változásokat, az érdekképviselet lát megoldást.

Elégedetlenek az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak tagjai azzal, hogy a közelmúltban elfogadott új cafeteriaszabályozás közel 50 százalékra emeli a munkáltatók által a dolgozók öngondoskodására eddig kedvezményesen adható támogatás adóterhét. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által készíttetett felmérés szerint a pénztártagok 82 százaléka utasítja el az új szabályozást, tehát azt, hogy az öngondoskodást - azaz a nyugdíj- és egészségpénztári támogatást - kivették a cafetériarendszeren keresztül adható munkáltatói támogatások köréből. Nagyon sok emberről van szó, a hazai pénztáraknak ugyanis több, mint 2 millió tagja van.

Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke szerint a pénztári tagság véleménye nem meglepő, hiszen a munkáltatói támogatás mindazok számára kulcsfontosságú, akik enélkül nem feltétlenül tudnak belépni az öngondoskodók táborába akár nyugdíjcélú, akár egészségmegőrzési megtakarításról van szó. Az elnök elmondta, hogy szektorszinten a nyugdíjpénztári tagdíjak több, mint harmada, míg az egészségkasszák tagdíjainak 60 százaléka munkáltatóktól érkezik a pénztári tagságához, ez pedig igen komoly arány. Kiemelte, hogy a változások magukat a megtakarításokat, illetve a pénztárak működési környezetét ugyan egyáltalán nem érintik, de a különböző jogcímeken érkező befizetések adókörnyezetére hatással lesznek.

Az ÖPOSZ felmérése alapján ráadásul csekély (14%) azoknak a tagoknak a száma, akik az eddig nekik juttatott, de esetleg kieső munkáltatói támogatási összeget teljes egészében ki tudnák pótolni, míg a válaszadók nagyjából fele pedig egyáltalán nem, vagy csak részben tudná ezt megtenni.

"Fontos szerepe lesz tehát a munkáltatóknak, hogy az új adókörnyezetben is lehetőségeikhez mérten támogassák az öngondoskodást."- emelte ki az elnök. Az előtakarékosság ugyanakkor egyre fokozottabban van jelen az emberek életében, hiszen mindenkinek fontos a jövője, a nyugdíjba menetel utáni jövedelme, valamint az egészsége. "Mivel több mint 4 millió munkavállaló van jelenleg Magyarországon, ennyi ember állami ösztönzők segítségével megalapozható jövőjéről van szó" - mondta dr. Kravalik Gábor.

Az szervezet szerint az új adókörnyezetben számos az öngondoskodás támogatásához kapcsolható gazdasági, társadalompolitikai haszon elveszhet, hiszen a munkáltatói támogatásoknak jelentős szerepe van például a pénzügyi kultúra terjesztésében a gazdaság élénkítésében, ahogy az egészségtudatosság fokozásában és egészségmegőrzésben is, de a pénztárak a fenntartható nyugdíjrendszer és az államháztartási egyensúly szempontjából is fontos szereplők.

Az ÖPOSZ úgy véli, hogy a munkáltatói támogatások önálló adókedvezménnyel ösztönzése nélkülözhetetlen, éppen ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal annak érdekében, hogy módosuljanak a szabályok. Egyik kulcsfontosságú javaslatuk, hogy a munkavállalók továbbra is kiemelt kedvezményekkel adhassanak támogatást az egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári tagoknak. "Azt is szeretnénk elérni, hogy az egyéni pénztári befizetések 20 százalékos adójóváírásának mértéke, 2017-től 10 százalékponttal emelkedjen, tehát 30 százalékosra emelkedjen a visszatérítés és ezt a kapcsolódó limitösszeg emelkedése is kísérje." - ismertette a javaslatokat dr. Kravalik Gábor, aki reméli, hogy még idén módosulhatnak a vonatkozó szabályok, ezzel komoly lökést adva az öngondoskodásnak.