Óriási lehetőségek nyílnak - Ilyenek az első lépések (x)

A digitális transzformáció óriási lehetőségeket rejt, de sokan úgy érezhetik, ez egy ugrás a sötétbe, amelyhez nem ártana némi sorvezető. Ehhez próbált segítséget nyújtani a Microsoft Magyarország által szervezett Future Decoded konferencia, ahol az előadók első lépések megtételéről, gyakran húsba vágó tapasztalatokról, mindenki számára hasznos tippekről beszéltek.
-x-, 2017. november 13. hétfő, 10:09

A Microsoft Magyarország az ügyfelei és partnerei számára idén másodszor rendezte meg Budapesten a Future Decoded konferenciát, amelyen a központi téma a digitális transzformáció, a technológiai fejlődés adta új és forradalmi lehetőségekről, valamint - az ez által támasztott jelentős kihívásként - az adatvédelem volt.

Az eseménynek különös aktualitást, hogy 2018 májusában életbe lép az új uniós adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, GDPR), amelynek következtében szigorúbb előírások vonatkoznak majd a személyes adatok védelmére és lényegében minden olyan szereplőre, aki valamilyen módon adatot kezel. A jogszabálymódosítás, ha a jelenlegi magyar adatvédelmi szabályoknak teljes mértékben megfelel egy vállalat, akkor ugyan nem kellene, hogy nagy gondot jelentsen, de - mint ahogy ez a konferencián is elhangzott - a magyar vállalatok informatikai felkészültségének ismeretében jelentős kihívást jelenthet sokaknak.

A rendezvényen kiderült azonban az is, hogy bár irdatlan munkát igényelhet egy nagyobb szervezeten belül a felkészülés a GDPR-ra - amelyet legjobban talán Tomaj Balázs, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. jogi igazgatójának előadása tükrözött -, ez egyúttal egy óriási üzleti lehetőséget is jelenthet a vállalatok számára. A GDPR ugyanis olyan adatvagyont hoz létre, amit hasznosítani is lehet.

Egyedül nem fog menni

Pontosan emiatt azonban nem véletlen, hogy az adatbiztonság is kritikus kérdéssé válik: a fizikai létünket már adatok képezik le, így fontos kérdéssé válik, hogy a keletkező adatokat hogyan kezeljük, tároljuk, töröljük - hangsúlyozta Johnnie Konstantas a Microsoft vállalati kiberbiztonsági csoportjának igazgatója. A szakember azt is kiemelte, hogy manapság a kibertérben folyik a harc, a háborúkat nem hadseregek vívják fegyverekkel. Ebből az is következik, hogy bármilyen, kritikus rendszer ellen végrehajtott támadás - legyen az kórház, közműcég, állami intézmény, nagyvállalat - közvetlenül bennünket, állampolgárokat érintenek annak hatásai. Ha pedig nagyobb cégeket vesznek célba, ezek költsége horribilis lehet; példaként a Maersket, a világ egyik legnagyobb szállítmányozási cégét említette, amelynek egy hackertámadás - amely már a drogbiznisznél is profitábilisabb üzletté vált - körülbelül 200-300 millió dolláros kárt okozott.

Mindezek a folyamatok afelé is mutatnak, hogy az egyedi védelem kezd kockázatosabbá válni szemben az integrált védelemmel, a rendezvényen elhangzottak szerint manapság a felhő például biztonságosabbnak mondható, mint a saját védelem. Így már észszerűbbnek tűnhet egy 7*24-es védelmet biztosítani tudó, erre szakosodott vállalat szolgáltatását igénybe venni.

Mi a tanulsága a zsarolóvírusos támadásnak?

Arra, hogy az informatikai rendszer biztonságával mennyire nem érdemes játszani - azaz a biztonsági frissítéseket halogatni, a biztonsági projekteken spórolni -, jó például szolgált a Telenor esete, amelynek a közelmúltban alaposan meggyűlt a baja a WannaCry nevű zsarolóvírussal. Bár ezt a helyzetet Lepenye Tamás, a vállalat informatikai részlegének vezetője szerint eredményesen és gyorsan sikerült kezelni, az eset kétségtelen tanulsága az volt, hogy a hasonló támadásokat nem lehet félvállról venni, a vállalati védekezés mellett a munkatársak és felhasználók képzésére, tájékoztatására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint korábban.

Az adatok biztonságos kezelésének egyik lehetősége lehet a jövőben a blockchain technológia, amely általános vélekedéssel szemben jóval messzebbre mutat, mint a kriptovaluták világa. A technológia ugyanis alkalmas lehet egyebek mellett például bankok, egészségügyi vagy állami intézmények adatainak kezelésére, miután szinte lehetetlenné válik a rendszerbe kerülő adatok manipulálása - derült ki Dankó Zoltán, az OTP Bank elosztott rendszerek fejlesztési központjának vezetője és Popovics László, az OTP Bank IT innováció menedzsment vezetője előadásából. A szakemberek viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy e technológia fejlesztésénél érdemes előre meghatározni, hogy pontosan mire is szeretnék használni és célirányosan fejleszteni a feladatra.

Új dimenziók nyílnak

A technológiai fejlődés által keletkező adatokkal - minden kockázat ellenére - azonban olyan dimenziók is elérhetővé válnak, amelyek eddig soha. Ezt legjobban a Magyarországon novembertől kapható HoloLens szemléltette, amelyet a helyszínen ki is lehetett próbálni. Mihályfi Zsolt, a 360world ügyvezetője előadásában bemutatta, hogy a kevert valóság (mixed reality) hogyan válhat - a játékok világa mellett - különböző iparágakban is nagyon hasznos munkaeszközzé. A szemüveg az orvostudománytól kezdve az autók vagy építészmérnöki munkák tervezésén át akár repülésirányításban is jelentős segítséget nyújthat, de oktatásban is nagyon hasznos elemmé válhatna. Mihályfi előadásában részletesebben azt mutatta be, hogy hogyan lehet a szemüveget repülésirányító rendszer alkotóelemeként használni. Az eszköz segítségével egyrészt egy reptér bárhonnan irányíthatóvá válik, de nagyon hasznos funkció lehet, hogy a radarokról beérkező adatok alapján korlátozott látási viszonyok között is "visszaadja a látást", így biztonsággal lehozhatók gépek a levegőből.

Tapasztalatok azoktól, akik már léptek

A magyar vállalatok között már többen vannak, amelyek elindultak a digitális átalakulás útján, amelyre Csöregi Levente a Waberer´s informatikai igazgatója szerint minden vállalatnak rá kell lépnie. A rendezvényen Csöregi azt mutatta be, hogy a Waberer´s a digitalizáció segítségével hogyan tudott drasztikus javulást elérni a vállalat működésében. A digitális megoldások használatával például az egyik, a cég számára nagyon fontos mutató, a rakottsági mutató, például 87-ről 92 százalékra ugrott, drasztikusan csökkent a szállítmányok megtervezésének ideje és töredékére csökkent azoknak a száma, akiknek ezzel kell foglalkoznia. Eközben pedig elérték, hogy mára az európai utakon futó kamionjaik egy évben annyival kevesebb üzemanyagot égetnek el, mint ami Magyarország napi szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.

Egy másik szemléletes példa volt az Auchan esete is. Az élelmiszerlánc online áruházának megnyitásával tett nagy ugrást a digitalizáció felé, annak ellenére, hogy az elején nagyon sok mindent nem tudtak, a vállalaton belül nem is volt ehhez értő ember és a cég vezetése is vonakodott tőle. Az üzletlánc az utóbbi gondot azzal hidalta át, hogy külső partnert választott, a Microsoftot, illetve annak Azure elnevezésű felhőszolgáltatását. A relatíve rapid módon végrehajtott fejlesztés viszont olyan jól sült el az áruházlánc szempontjából - a kezdeti nehézségek és a gyors tempó miatti magasabb költségek ellenére is -, hogy nemhogy vásárlókat nem vesztettek üzleteik, de még bővült is a vásárlói körük, a kezdetben vonakodó vállalatvezetés pedig anyavállalati szinten elkötelezte magát a digitalizáció mellett, Magyarországon pedig a budaörsi üzlet vált a digitális ötletek megvalósításának éllovasává. A felhőszolgáltatással pedig a szakszerű szolgáltatás és költségoptimalizálás mellett azt nyerte a vállalat, hogy az áttérés óta nem volt leállás.

Segítség a digitális átalakuláshoz

A fent említett példák mellett a rendezvényen a Microsoft ügyvezetője, Szentkuti Gabriella, egy nagyon hasznos eszközt is bejelentett, amely a gazdasági és társadalmi szereplők számára segítséget jelenthet a digitális transzformációban. Ez az úgynevezett digitális érettségét felmérő mutató, a Microsoft Digitális Fejlettségi Index (MDFI). Egy online kérdőív kitöltésének segítségével például a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújt majd segítséget abban, hogy elhelyezzék magukat a digitalizáció térképén. Szentkuti elmondása szerint a gyors látlelet leginkább azoknak nyújthat hasznos segítséget, akiknek sem idejük, sem erőforrásuk nincs egy átfogó, speciális tanácsadócég által levezényelt digitális auditra. A november 15-étől elérhető kérdőív kitöltésével nem csupán aktuális állapotukról jutnak információhoz, de tanácsokat, iránymutatást is kapnak cégük digitalizációjának lehetséges irányait illetően.

A Microsoft az iskolák számára is összeállított egy kérdőívet, amely megmutatja az intézmények digitális érettségét. A vállalat emellett egyéni digitális kompetenciamérő eszközt is fejleszt, a TanárBloggal közösen, a pedagógusok és intézményvezetők számára. Utóbbi konkrét feladatokon keresztül képes feltérképezni a tanulók digitális készségeit, amelyek összegzéséből állapítható meg az adott iskola egyedi digitális mutatója.

A Microsoft korábban már elérhetővé tett egy információbiztonságra vonatkozó kérdőívet is, amely a vállalkozások adatvédelmi és -biztonsági felkészültségét hivatott felmérni.

HOZZÁSZÓLÁSOK