A Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Kisalföld és a Gerecse találkozásánál lévő Dunaalmás területén feltörő 25 fokos, kéntartalmú víz hasznosítására, egy Duna-parti szabadidőközpont kialakítására ugyan már több mint tíz éve készült hasznosítási terv, az elképzelés megvalósításához azonban csak az új szabályozási terv elfogadása után tudott hozzákezdeni a helyhatóság. Az önkormányzat azt szeretné, ha az egykori strand helyére tervezett modern fürdő és szabadidőközpont melletti csaknem 90 hektáros területen motel, kemping, villapark és jachtkikötő épülne, ehhez azonban tőkeerős befektetők kellenek - mondta lapunknak Lévai Péter polgármester. Az ingatlanfejlesztésnek helyet adó terület ma még jórészt mezőgazdasági művelésű, hat hektár van az önkormányzat tulajdonában, a többi magántulajdon. Az elképzelés az, hogy ezeket a területeket - s ebben a magántulajdonosok is partnerek - vagy értékesítik a leendő beruházóknak, vagy hosszú távú bérleti szerződést kötnek. Az irányár négyzetméterenként 250 forint, de végleges mértéke függ a beruházás iránt érdeklődő befektetőkkel való megállapodástól. Több magyar - hasonló fejlesztésekben jártas - céggel folynak tárgyalások, de konkrét megállapodást még egyikkel sem kötöttek. A helyhatóság tervei között szerepel még a gyógyhatású kénes víz palackozásához szükséges gyártólétesítmény létrehozása is. A helyi és környékbeli látnivalók és az évente szervezett rendezvények már jelenleg is nagyszámú hazai és külföldi turistát vonzanak. A település további szépítése mellett az elkövetkező években sor kerül a közvilágítás teljes korszerűsítésére, a belső utak és járdák felújítására. Rövidesen befejeződik a második világháború után bezárt hajókikötő felújítása is, melynek eredményeként - a közelmúltban vásárolt 46 személyes kishajóval - augusztus végén vagy szeptember elején beindulhat a sétahajózás Dunaalmás és a szlovák Pat település között. A dunaalmási gyógyvíz hasznosítását csak a XIX. században kezdték el, pedig korábban már Mária Terézia - aki 1751-ben maga is járt a településen - elemeztette hatását. S bár a forrásvíz alkalmas ízületi, nőgyógyászati, idegi eredetű, bőr- és emésztőrendszeri betegségek kezelésére, a fürdő végül csak 1887-ben kezdte meg működését. A vasútépítés több mint húsz évre visszavetette használatát, majd 1914-ben újra megnyílt a mintegy egy hektáron fekvő strandfürdő a nagyközönség számára. Ekkortól állami támogatással jelentős fejlesztések is történtek: kiépült egy 80 méteres beton úszómedence, külön gyermekmedence, fürdőszálló és hajóállomás. Később a strandfürdőt az Almásfüzitői Timföldgyár vette használatba, majd 1960-ban a Komárom Megyei Vízmű Vállalat üzemeltetésébe került. Szilágyi Eta