Összesen 51 milliárd forintot vár a kormány attól, hogy 2013-ban eltörli az egyéni járulékplafont. A szaktárca vélhetően azzal kalkulált, hogy az a nagyjából 40 ezer munkavállaló, aki e szint felett keres − 2012-ben ez 7,942 millió forint −, befizeti a plusz tíz százalék járulékot a teljes bére után. Ez azonban nem biztos. A plafon felett keresők egy része ugyan presztízsokok miatt nem engedheti meg, hogy ne fizesse meg a járulékot, sokan lesznek azonban, akik megpróbálják azt kikerülni. Így megkaphatja a juttatást osztalékágon, de akár külföldre is szivároghat a fizetés egy része.

Mindez komoly versenyképességi probléma is lehet. Magasan kvalifikált és emiatt igen drága szakemberek nem szívesen jönnek majd Magyarországra dolgozni, vagy ha mégis megteszik, cégük mindent megtesz azért, hogy ekkora pénztömeg után ne itt kelljen adózni.

Nyolcmillió forint éves jövedelemnél a teljes bérköltség (bruttó bér és adók) több mint 860 ezer forint havonta, ehhez képest a nettó bér a 420 ezret sem éri el, vagyis a teljes költség 51 százaléka adó és járulék. Ennél fajlagosan kicsivel kisebb a terhelés a magasabb bérszinteknél a járulékplafon miatt. Havi egymillió forintos bruttó bér esetében például a munkavállaló évi 400 ezer forintot bukik jövőre a plafon eltörlése miatt.

Elsősorban lélektani okokról van szó, s nem arról, hogy ez az évi 400 ezer forint mennyire hiányzik majd a családi büdzséből. Szakértők szerint azért ilyen szűk a kifejezetten magas bérűek köre Magyarországon, mert sokan már azt is soknak tartják, hogy a munkaadói tb-járulékoknál nincs plafon. A kockázatközösség részeként így is a legtöbb pénzt a magasabb jövedelműek fizetik be, holott például az egészségügyi ellátásban ezért nem jár nekik automatikusan pluszellátás. Van viszont egy pont, ahol már ez a korábban a kockázatközösségben aktívan részt vevő kör sem szeretne többet fizetni. Ha pedig elkezdődik ezen pénzek áttelepítése, még jobban megcsappanhat a kassza − figyelmeztetett egy szakértő.