új hír érkezett
  • Akire büszkék lehetünk - itthon is díjazták a magyar írót

    Domokos Erika, 2017. március 22. szerda, 13:17

    A világ legelismertebb kortárs magyar írója, Krasznahorkai László kapja az idei, 12. alkalommal átadott Aegon Művészeti Díjat és a vele járó nettó hárommillió forintot Báró Wenckheim hazatér című regényéért - jelentette be az Aegon Magyarország Zrt.

    A díj Magyarország független, legnagyobb pénzjutalommal járó magánalapítású elismerése, az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását díjazza.

    "… folyton mondatok vannak a fejemben, születőben lévő és kész mondatok, de nem szabad írás közben a díjakra gondolni, sem a szakma, sem a közönség elismerésére, tilos, kizárólag arra szabad figyelni, hogy a szöveg létre akar jönni" – mondta a Man Booker-díjas Krasznahorkai pár perccel azelőtt, hogy megtudta, elnyerte a hazai irodalmi díjat is.

    MTI

    A Báró Wenckheim hazatér a szerző nyolcadik regénye. A főhős, az Argentínából hazatérő báró Wenckheim Béla – Szirák Péter zsűritag szerint egy „klasszikus Dollár-papa történettel van dolgunk” – visszatér ősei földjére, a Viharsarokba. És közben szétnéz, szétnézeti a szerző, és szinte ugyanazt találja, amit itt hagyott.

    A kritikusok az életmű összegzésének tekintik a gigantikus regényt. Felsorakoztatását mindannak, amit Krasznahorkai az elmúlt több mint harminc évben prózaíróként kimunkált.

    A szakmai zsűri minden évben új tagokból áll. Idén a zsűrielnök Bazsányi Sándor egyetemi oktató, irodalomtörténész, kritikus mellett Máté Gábor színművész, rendező, Nagy Gabriella író, szerkesztő, Porogi András, a Toldy Gimnázium magyartanára, Radics Viktória író, műfordító, kritikus, Szirák Péter irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, Thimár Attila, egyetemi oktató, szerkesztő.

    Az Aegon Művészeti Díj zenei és irodalmi műsorral köszönti a díjazottat április 5-én 19 órakor a Katona József Színházban.

  • Meghalt Stadler József

    Szabó Dániel, 2017. november 21. kedd, 17:34

    Hatvanhat évesen meghalt Stadler József, a rendszerváltás utáni Magyarország egyik szimbolikus figurája, aki juhászból lett milliárdos vállalkozó - írja az Index.

    Az 1951-ben született akasztói üzletember, még az 1960-as évek végén kezdett toll- és bőrfelvásárlásba, amellyel kereskedett is. Már a rendszerváltás előtt jól ment a vállalkozása, ezért amint Magyarországon lehetett, 1988-ban egymillió forintos alaptőkével létrehozta a saját bel- és külkereskedelemmel foglalkozó cégét. Elsősorban a keleti piacra, a szovjet utódállamokba szállított árut.

    Ujvári Sándor/MTI Fotó

    Jó üzleti érzékkel rendelkezett, a portál a nekrológjában feleleveníti, hogy felszámolás alatt álló konzervgyárak termékeit vásárolta fel olcsón, anélkül, hogy megnézte volna, majd tovább adta azokat olyan piacokon, amelyekre a vetélytársak azt mondták, fizetésképtelenek. Már 1993-ban saját kamionflottája volt, az összforgalma pedig ekkortájt 12-13 milliárd forintot tett ki. Korát megelőzve a kilencvenes években saját focicsapata volt az Nb 1-ben, melynek felépítette a legendás akasztói stadiont is.

    Aztán a vállalkozási sikerei mellett egy botránnyal került be a híradásokba: 205 millió forint áfát igényelt vissza az adóhivataltól teljesen kamu festményvásárlásokra hivatkozva. Azt állította például, hogy megvásárolta Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskóját, melyet a milánói Santa Maria delle Grazie templom falára festettek  még 1489-ben. Adóvizsgálat indult ellene, mely milliárdos adótartozást és különféle számviteli csalást tárt fel. Az üzletembert 1998-ban több mint 9 év letöltendő börtönre ítéltek. Szabadulása után új vállalkozásba kezdett, rárepült az internetre, majd 2011-ben négy év tíz hónap börtönbüntetést kapott, mert strómanok segítségével irányított vállalkozásai nevében valótlan adóbevallásokat nyújtott be. 

    A börtönben egészsége megromlott, 2016-os szabadulása után nem sokkal hasnyálmirigy-daganatot diagnosztizáltak nála. Egy újabb büntetőügyben különös visszaesőként első fokon újabb 5 éves börtönbüntetésre ítélték idén márciusban. 

     

  •  Az Európai Bizottság közel 300 EU-s adatközpontot vizsgáló kutatása szerint a szerverközpontok a globális áramfelhasználás 1,4 százalékát teszi ki, és ez az érték évente 4,4 százalékkal nő. Egy létesítmény évente átlagosan 13 684 megawattóra áramot emészt fel, amit az informatikai eszközök, az energiaellátó rendszerek és a hűtés igényelnek. Csak a hűtési rendszer átlagban a teljes fogyasztás 40 százalékát emészti fel, ezért egyáltalán nem mindegy, mennyire optimális a működése.

    Az adatközpontokban általában pontosan olyan hűtési rendszert, mint a hűtőszekrényekben (kompresszoros elven működőt), amelyek kevéssé hatékonyak a szabadtérben. Logikus is: a nyitva hagyott fridzsider sem vált ki egy légkondicionálót. A külső levegőt érdemes minél jobban kihasználni, amit a legkönnyebben friss levegő befúvásával lehet megtenni. 

    Ez a megoldás egyszerű, mindössze néhány ventilátorból és szellőzőnyílásból álló kialakítása révén rendkívül energiahatékony, viszont ma már csupán nem kritikus fontosságú IT-eszközkészlet esetén alkalmazzák, mivel a por és egyéb szennyező anyagok szűrése vagy a páratartalom szabályozása rendkívül nehézkes, sokszor egyenesen lehetetlen - írja közleményében az iparági óriáscég, a Schneider Electric.

    A megoldásnak köszönhetően 50 százalékkal kevesebb energiára van szükség a hűtéshez, és 20 százalékkal több energia áll rendelkezésre az IT-berendezések ellátásához. Sőt, az üzemeltetési költségek akár 50 százalékkal csökkenhetnek. 

  • Az Időkép.hu webkameráján látható, hogy pár perccel 12 óra után esett egy kevés hó a Normafánál.