új hír érkezett
  • Rómában szállt le egy horvát belföldi légi járat

    Papp Zsolt, 2017. június 19. hétfő, 13:25

     Rómába irányították át a Croatia Arlines horvát légitársaság Zágráb-Dubrovnik járatát pénteken éjjel, mert a tengerparti üdülővárosban az erős szél miatt nem tudott leszállni a repülőgép, éjfél után pedig már nem működött egyetlen más repülőtér sem Horvátországban - írja az MTI.

    A repülőjárat 124 utassal - köztük külföldi turistákkal - a fedélzetén 23 óra 7 perckor indult el Zágrábból Dubrovnikba, de az erős szél miatt nem tudott landolni a dél-adriai városban, ezért vissza akart fordulni Zágrábba. A március végén megnyitott új zágrábi repülőtér irányítótornyából azonban meglepő válasz érkezett: nem tudják fogadni a járatot, mert nincs személyzet a repülőtéren. Mivel sem a spliti (amely már 22 óra után bezár), sem a zágrábi repülőtér nem volt nyitva ebben az időszakban, a pilóta kénytelen volt a legközelebbi repülőtér, a római felé venni az irányt.



    A Jutarnji List horvát napilap beszámolója szerint a problémák Rómában is folytatódtak. Az olasz rendőrség nem számított nemzetközi járatra, ezért hosszabb ideig tartott az ellenőrzés. Az utasok egy részét buszokkal szállították el szállodákba szombaton reggel, de sokan - főleg horvát gyerekes családok, akik nem rendelkeztek utazási okmányokkal, hiszen belföldi járaton utaztak - a repülőtéren rekedtek. Az emberek szombaton is több órát vártak arra, hogy egy másik repülőgépet küldjön értük a horvát légitársaság. 

    A Zágrábból pénteken késő este induló belföldi járat utasai végül szombat délután, 18 óra késéssel érkeztek meg Dubrovnikba.  A horvát sajtó a hétvégén arról cikkezett: szégyen és botrány, hogy egy országban, amelyben a turizmusban az egyik legfontosabb vonzerő, már a szezon elején ilyen történhet.  Oleg Butkovic közlekedési miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: "A zágrábi repülőtérnek napi 24 órát kell működnie, ezzel megszegték a szabályokat". A tárcavezető hozzátette: a polgári légiközlekedési hatóságoktól a legszigorúbb büntetést kéri a fővárosi repülőtér igazgatósága ellen.

  • Rozé Fesztivál lesz Villányban

    Dzindzisz Sztefan, 2017. június 25. vasárnap, 10:19

    Mintegy harminc neves pincészet boraival, gasztronómiai újdonságaival, koncertekkel és különleges jelmezes futóversennyel várják a hetedik Rozé Fesztivál vendégeit július 14-15-én Villányban. Július 15-én délután tartják meg a Rozémaraton elnevezésű jelmezes futóversenyt, amelyen a rózsaszínbe öltözött futók - zenés felvonulás kíséretében - három kilométeres távon mérhetik össze teljesítményüket.

    A női és férfi kategóriában induló futóknak rozéfröccs, a gyerekeknek málnaszörp frissítőket is biztosítanak a verseny alatt. A zsűri nemcsak a gyorsaságot, hanem a jelmezek kreativitását is értékeli - írja az MTI.

  • Bocskai István fejedelmi botja után további értékes arany- és ezüstkincsek érkeznek a debreceni Déri Múzeumba a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeumból - jelentette be Papp László polgármester.

    A két múzeum együttműködése eredményeként július 12-én ősi arany és ezüstkincsek érkeznek Debrecenbe: a bukaresti múzeum szervezésében 31 romániai megyei múzeum kincseit, a mai Románia, jelentős részben Erdély területén talált, az aranyművesség kezdeti időszakától, a késő antik, kora középkorig terjedő időszak legértékesebb arany és ezüst kincseit láthatják majd az érdeklődők Debrecenben.

    Pontosan 411 évvel ezelőtt, 1606. június 23-án írták alá a Bocskai-szabadságharcot lezáró bécsi békét, ami hozzájárult, hogy a protestáns egyházak, köztük a reformátusok fennmaradhattak - írta az MTI.

  • A biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében vízhiányos időszak megállapítását kezdeményezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - június 1-jétől visszavonásig - Pintér Sándor belügyminiszternél. Ha a tárcavezető elfogadja a kamara javaslatát, akkor a gazdálkodóknak az adott időtartamban nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük az öntözéshez, halgazdálkodáshoz és rizstermeléshez használt víz után. 

    A kamara pénteki közleménye szerint a javaslat az időjárás okozta további termésátlag-csökkenés, illetve az agrárágazat költségeinek mérséklését szolgálja - írja az MTI. 

    Emlékeztetnek, hogy korábban - 2006-tól - a gazdák az öntözéshez, halgazdálkodáshoz és rizstermeléshez használt víz után nem fizettek járulékot, ám 2016-tól az uniós Víz Keretirányelv előírásai miatt egy kormányhatározat megszüntette ezt a mentességet, és e területekre is bevezették a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat 

    Jelenleg öntözésnél évi 50 ezer köbméter, halgazdálkodásnál és rizstermelésnél évi 150 ezer köbméter a vízkészlet-járulék mentesen felhasználható vízmennyiség felső határa - olvasható a NAK közleményében.