új hír érkezett
  • Itt a magyar autótulajdonosok új félelme

    Szabó Dániel, 2017. szeptember 25. hétfő, 11:41

    A magyar autótulajdonosok 90 százaléka lehetségesnek tart egy autós hackertámadást. A 18-59 éves lakosság több mint fele (55 százalék) szerint ráadásul a hackerek a jövőben még komolyabb veszélyt jelentenek majd az autósokra nézve - derül ki derül ki az NRC Kft. és a magyar navigációs sikercég, az NNG Kft. közös kutatásából

    Ráadásul az autóval rendelkezők 90 százaléka (megközelítőleg 2,2 millió magyar), az autóval nem rendelkezőknek pedig 80 százaléka (2,7 millió lakos) mondta azt, hogy egy ilyen támadás akár már ma is valós veszélyt jelent. De a kutatásban résztvevők magabiztosak, mindössze 18 százalékuk tartja magát tájékozottnak a témában.

    Pexels

    Ami a kutatás készítői szerint igazán megdöbbentő, hogy az autóval rendelkezők 63 százaléka (több mint 1,5 millió fő) úgy gondolja, hogy az ő autóját nem érheti hackertámadás. Valójában ez egyáltalán nem meglepő - ahogy arról korábban írtunk -, a hazai autóállomány átlagéletkora tavaly elérte a 13,9 évet, vagyis túlnyomóan még mindig öreg, kevés digitális megoldással rendelkező jármű fut a magyar utakon. A szakértők viszont azt állítják, hogy ez megtévesztő, mert valójában az autótulajdonosok által birtokolt járművek 77 százaléka rendelkezik olyan felszereltségi elemekkel, melyek kockázatot jelenthetnek. Ilyen például a lopásgátló rendszer, 44 százalék rendelkezik okos funkciókkal, 31 százalékukban van fedélzeti számítógép, 21 százalékuk pedig vezetést segítő funkcióval is rendelkezik. 

    Az NNG csoport részét képező Arilou Cyber Security (Arilou Ltd.) ügyvezető igazgatója, Ziv Levi szerint: sokan nem is gondolják, hogy milyen egyszerűen meg lehet hackelni egy autót, ehhez pedig még csak nem is kell, hogy felsőkategóriás legyen. A lopásgátló feltörésére akkor van lehetőség, ha a hacker az autótól 10-30 méterre tartózkodik, és kívülről-belülről ismeri az ilyen jellegű rendszereket. A navigációs rendszerek akár távolról is feltörhetők, és bár kritikus rendszerekhez ezeken keresztül nem lehet hozzáférni, az elérhető, hogy az eredeti cél helyett valami egészen más helyszínre navigálják a sofőröket.

  • Meghalt Stadler József

    Szabó Dániel, 2017. november 21. kedd, 17:34

    Hatvanhat évesen meghalt Stadler József, a rendszerváltás utáni Magyarország egyik szimbolikus figurája, aki juhászból lett milliárdos vállalkozó - írja az Index.

    Az 1951-ben született akasztói üzletember, még az 1960-as évek végén kezdett toll- és bőrfelvásárlásba, amellyel kereskedett is. Már a rendszerváltás előtt jól ment a vállalkozása, ezért amint Magyarországon lehetett, 1988-ban egymillió forintos alaptőkével létrehozta a saját bel- és külkereskedelemmel foglalkozó cégét. Elsősorban a keleti piacra, a szovjet utódállamokba szállított árut.

    Ujvári Sándor/MTI Fotó

    Jó üzleti érzékkel rendelkezett, a portál a nekrológjában feleleveníti, hogy felszámolás alatt álló konzervgyárak termékeit vásárolta fel olcsón, anélkül, hogy megnézte volna, majd tovább adta azokat olyan piacokon, amelyekre a vetélytársak azt mondták, fizetésképtelenek. Már 1993-ban saját kamionflottája volt, az összforgalma pedig ekkortájt 12-13 milliárd forintot tett ki. Korát megelőzve a kilencvenes években saját focicsapata volt az Nb 1-ben, melynek felépítette a legendás akasztói stadiont is.

    Aztán a vállalkozási sikerei mellett egy botránnyal került be a híradásokba: 205 millió forint áfát igényelt vissza az adóhivataltól teljesen kamu festményvásárlásokra hivatkozva. Azt állította például, hogy megvásárolta Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskóját, melyet a milánói Santa Maria delle Grazie templom falára festettek  még 1489-ben. Adóvizsgálat indult ellene, mely milliárdos adótartozást és különféle számviteli csalást tárt fel. Az üzletembert 1998-ban több mint 9 év letöltendő börtönre ítéltek. Szabadulása után új vállalkozásba kezdett, rárepült az internetre, majd 2011-ben négy év tíz hónap börtönbüntetést kapott, mert strómanok segítségével irányított vállalkozásai nevében valótlan adóbevallásokat nyújtott be. 

    A börtönben egészsége megromlott, 2016-os szabadulása után nem sokkal hasnyálmirigy-daganatot diagnosztizáltak nála. Egy újabb büntetőügyben különös visszaesőként első fokon újabb 5 éves börtönbüntetésre ítélték idén márciusban. 

     

  •  Az Európai Bizottság közel 300 EU-s adatközpontot vizsgáló kutatása szerint a szerverközpontok a globális áramfelhasználás 1,4 százalékát teszi ki, és ez az érték évente 4,4 százalékkal nő. Egy létesítmény évente átlagosan 13 684 megawattóra áramot emészt fel, amit az informatikai eszközök, az energiaellátó rendszerek és a hűtés igényelnek. Csak a hűtési rendszer átlagban a teljes fogyasztás 40 százalékát emészti fel, ezért egyáltalán nem mindegy, mennyire optimális a működése.

    Az adatközpontokban általában pontosan olyan hűtési rendszert, mint a hűtőszekrényekben (kompresszoros elven működőt), amelyek kevéssé hatékonyak a szabadtérben. Logikus is: a nyitva hagyott fridzsider sem vált ki egy légkondicionálót. A külső levegőt érdemes minél jobban kihasználni, amit a legkönnyebben friss levegő befúvásával lehet megtenni. 

    Ez a megoldás egyszerű, mindössze néhány ventilátorból és szellőzőnyílásból álló kialakítása révén rendkívül energiahatékony, viszont ma már csupán nem kritikus fontosságú IT-eszközkészlet esetén alkalmazzák, mivel a por és egyéb szennyező anyagok szűrése vagy a páratartalom szabályozása rendkívül nehézkes, sokszor egyenesen lehetetlen - írja közleményében az iparági óriáscég, a Schneider Electric.

    A megoldásnak köszönhetően 50 százalékkal kevesebb energiára van szükség a hűtéshez, és 20 százalékkal több energia áll rendelkezésre az IT-berendezések ellátásához. Sőt, az üzemeltetési költségek akár 50 százalékkal csökkenhetnek. 

  • Az Időkép.hu webkameráján látható, hogy pár perccel 12 óra után esett egy kevés hó a Normafánál.