November végén az OECD (Gazdasági Fejlesztési Együttműködési Szervezet) az elsők között prognosztizálta az eurózóna jövő évi gazdasági növekedését a negatív tartományba, és így vette vissza a korábban kiadott globális 4,2 százalékos növekedést 3,4 százalékos bővülésre. A közel egy százalékos mérséklés erős csökkentés, a fejlett világ egészére recesszióhoz közeli állapotot vetít előre, és elsősorban Európa "agóniája", lassú kilábalása árnyékolja be a növekedést. December elején az EKB (Európai Központi Bank) elnöke Mario Draghi a múlt csütörtöki kamatdöntés után tolmácsolta az EKB álláspontját, miszerint a 2012 évi recesszió után a jövő évi előrejelzés -0,9 és 0,3 százalék közötti sávba várható, tehát a 2012-es recesszió után a jövő évre is valószínűsíthető a recesszió az eurózónában. A pénzromlás üteme a friss prognózis szerint 1,6 százalékos lehet jövőre, a korábbi 1,9 százalék helyett. Tehát alacsonyabb, recesszióba hajló növekedés, és kisebb mértékű infláció. Így a jelenleg 0,75 százalékos európai irányadó kamat csökkentését a jövő év első negyedében elképzelhetőnek tartjuk.

A magyar kormány a jövő évre makacsul 0,9 százalékos növekedéssel számol Magyarországon, a jövő évi inflációs várakozást viszont jelentősen megemelték, 5 százalék fölé. Véleményünk szerint az eurózóna valószínűsíthető recessziója a magyar gazdaságot is visszafogja, és a növekedés tekintetében, a kormány optimista várakozással tekint a jövő évre. Az inflációt az energiahordozók áralakulása tompíthatja, az élelmiszerár drágulás a felfelé mutató kockázatokat erősítheti.

A stagfláció fogalmával véleményünk szerint a 2013-as évben is megbarátkozhatunk. Nulla közeli növekedés, 5 százalék környezetében beragadó infláció a jövő évi várakozás. A fejlett európai gazdaságok romló kilátásai, gyenge teljesítménye a közép-kelet-európai gazdaságok gyengébb teljesítményével szokott együtt járni. Az évek óta tartó gyenge magyar gazdasági teljesítmény nem a jövő évben fog megtörni.