Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Városliget fejlesztése inkább okoskerület, vagy okos városrész, nem egész városnyi fejlesztés, ami lehet előny is, hiszen sokkal rugalmasabb a szervezet, kisebb a bürokrácia, jobban definiáltak a folyamatok, de előny az is, hogy a nulláról lehet tervezni - mondta Petrik Máté (képünkön), a Városliget Zrt. intézményfejlesztési projektvezetője a Hogyan válhat okossá egy város? Első lépések és a fejlődés egyes szakaszai panelbeszélgetésen.

A debreceni okosváros fejlesztések során az első feladat az volt, hogy inkább kevesebbet, de jól valósítsunk meg, minthogy mindenbe belekezdjünk - mondta Mátyus László, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Smart City divíziójának vezető szakértője. A területeket le kellett tehát szűkíteni, így többek közt a vállalkozásfejlesztés és az intelligens közlekedés marad a fókuszban. Ez utóbbi keretében például együttműködnek a Waze-val: az önkormányzat megad nekik minden szükséges adatot, míg ők anonim adatokat kapnak a közlekedési szokásokról.

Bár ezzel jelentősen lehet javítani a helyi közlekedést Mátyus szerint, mégis voltak tiltakozók, akik szerint ezzel túl sok adat kerül egy önkormányzattól független céghez. Igen ám, de ezek az adatok e nélkül is megvannak nekik, ráadásul ez egy kifejezetten olcsó együttműködési módszer - mondta a vezető szakértő.

A világban egyetlen kész okos város sincs, inkább csak különböző smart city szinten lévő települések léteznek - vélte Frischmann Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke. Szerinte ez is azt mutatja, hogy folyamatosan kell keresni azokat a lehetőségeket, amely által élhetőbbé válnak a városok. Ez ma még főképp kulturális kérdés: mennyire tekinti a városvezetés szlogennek, hogy elmozdul ebbe az irányba. Szerencsére nemcsak külföldön, hanem itthon is vannak jó és követendő példák, ilyen például Debrecen - emelte ki Frischmann.

Honnan jön az ötlet?

Egy okosváros fejlesztése során nagyon fontos elem, hogy legyen egy egységes, átgondolt, minden folyamatra kiterjedő koncepció - mondta Petrik Máté, a Városliget Zrt. intézményfejlesztési projektvezetője, aki szerint ők a Bécstől vették a jó példát. Egy közös vízió kell, hogy legyen, amiben benne van a menedzsmentigény és figyelembe van véve a látogatói igény is.

Konkrétumokkal kapcsolatban elmondta, hogy a Városliget fejlesztését egy átfogó civil egyeztetés előzte meg, amely a látogatói szegmens összes elemére kitért, legyenek azok kutyasétáltatók, vagy sportolni vágyók. Utána meg kellett nézni, hogy ezeket hol tudja támogatni valamely nemzetközi vagy hazai szinten már bevált okos megoldás - mondta Petrik. Nem szeretnénk mindent mi lefejleszteni, szerencsére a piac is keresi a kapcsolódási pontokat, amire jó példa Debrecen együttműködése a Waze-val.

Megvan a városvezetés víziója, megvan, mit szeretnénk elérni és ehhez keressük a csatlakozási pontokat - mondta Mátyus László, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Smart City divíziójának vezető szakértője. A kívánt hatás érdekében, minden hónapban szerveznek egy smart city meetupot, ahol megvitatják a megoldásokat. A közösségi oldalakat is használják, hogy az igényeket fel tudják mérni. A debreceni smart city programnak jelenleg 2 ezer követője van a Facebookon, amire Mátyus szerint joggal lehetnek büszkék.

A társadalmi hasznosság másodlagos?

A jelenlegi helyzetben általában nincs forráshiány, sokkal több problémát okoz, hogy kevés a megvalósításra érdemes javaslat - vélte Frischmann Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, aki szerint nincs túlkínálat a forrásoknál, inkább arról van szó, hogy nem talált egymásra a kereslet és a kínálat. Sokan nem veszik például figyelembe, hogy a társadalmi megtérülést is teljes mértékben figyelembe kell venni. Jó példa erre a debreceni okos zebra, amely gazdaságilag valószínűleg sosem fog megtérülni, ám sokak számára rendkívül hasznos - emelte ki Frischmann.