- A LogMeIn túlnyomó része már amerikai befektetők kezében van, így aligha tekinthető magyar vállalatnak. A fő fejlesztői bázis ugyanakkor továbbra is Budapesten maradt. Miért alakult így?

- Bár a vállalat központja már valóban Amerikában található, de jelenléte nemzetközi és eközben sem vesztette el a magyar gyökereit és többek között ez is lehet a sikerének a titka. Folyamatos összehangolt munka a világ minden táján lévő irodákkal, amiben Magyarország egyfajta "háttérországot" képez.

Kapcsolódó

A bostoni központban van az ügyvezetés székhelye, itt működik az üzletfejlesztési, az értékesítési, a marketing és a többi operatív szempontból kulcsfontosságú osztály. Ezt egy stratégiai bázisnak tekintjük, hiszen az egész ágazat az amerikai piacot követi és itt vannak a legfontosabb vevőink is.

A budapesti iroda ugyanakkor mindenképp megmarad egyfajta fejlesztői bázisként, az itt dolgozó mintegy 360 mérnök kezében egy olyan erő rejlik, amelyet nem lehet pusztán a költségek szintjén, egy Excel-táblázat alapján lemérni. Miután tavaly egyesültünk a GetGo nevű német startuppal, a LogMeIn-nek immár négy kontinensen vannak irodái - így hazánk mellett az Egyesült Államokban, Németországban, Írországban, Ausztráliában és Indiában is.

A közelmúltban a kaliforniai irodákból mérnöki státuszokat telepítettünk át, idén pedig egy újabb, hasonló irányú racionalizálást tervezünk. Nem versenyeztetjük egymással a cégen belüli irodákat, így távolról sem csak a költségeket figyeljük, hanem a szellemi teljesítményt, az innovációt is. Az például nincs tervben, hogy a magyar irodából Indiába helyezzünk át munkafolyamatokat, csak azért, mert ott olcsóbb a munkaerő.

Sőt, továbbra is cél, hogy 2018-ra továbbfejlesszük a magyar irodát és új termékeket hozzunk létre itt, amelyeknek az amerikai piacon is sikere lehet.

-Sokan vannak a magyar it-szektorban, akik már-már tragikusnak festik le az ágazatban tapasztalható munkaerőhiányt. Önök, hogyan érzékelik ezt?

-Mi betöltöttük azokat az állásokat, amelyeket mindenképp be akartunk tölteni, idén pedig már csak néhány tízfős bővítést tervezünk. Azt ugyanakkor nem tudnám most megmondani, hogy a későbbiekben lesz-e nálunk jelentős létszámbővítés.
A szektorra jellemző, hogy a cégek fejvadászokat bérelnek, akik folyamatosan ajánlatokkal bombázzák a konkurencia fejlesztőit. A mi munkatársainkat is igyekeznek elcsábítani: tudomásunk szerint napi szinten is számtalan megkeresésük lehet. Ennek ellenére a fluktuáció 10 százalék alatt van és minden bizonnyal marad is nálunk.

-Mi lehet az oka, hogy ennyire jól állnak - legalábbis sok szereplőhöz képest?

- Nyilván segíti a bővülésünket, hogy jó a hírünk a magyar IT piacon és a béreink is átlag felettinek számítanak a szegmensben. De ami mindezeken túlmutat, hogy mi nem egy kiszervezett tevékenységet folytatunk, hanem számtalan saját termék fejlesztésén dolgozunk. Amit a kollégák itt fejlesztenek, azt Amerikában több millió ügyfelünk használja.

Továbbá a széleskörű termékportfóliónknak köszönhetően fejlesztőinknek megadjuk az esélyt, hogyha számukra érdektelenné válik egy munkafolyamat akkor van lehetőségük átmenni egy másik irodába - akár Németországba, vagy az USA-ba-, ahol egészen mással foglalkozhat.

Szintén előny lehet, hogy minden kollégánk részesedhet a vállalat NASDAQ-on jegyzett részvényeiből, illetve a reprezentációs keretünk is nagyon magas: a munkatársak a cég számlájára elmehetnek közösen vacsorára, vagy akár gokartozásra és egyéb szabadidős tevékenységekre. Nem utolsó sorban pedig rengeteg belső képzést, illetve továbbképzést ajánlunk.

Fotó: Molnár Zsolt

-Miért van ennek jelentősége?

-It- területen a munkakeresés lényegében a pillanat műve: a mérnökök gyakorlatilag percek alatt, a hangulatuktól függően dönthetnek arról, hogy egy jól időzített megkeresés hatására munkahelyet váltanak. Döntő lehet például az is, ha valaki összekülönbözik a főnökével.

Ám tapasztalatunk, hogy leginkább az áll a távozások hátterében, hogy a fejlesztők azzal a területtel szeretik az idejüket tölteni, amihez értenek, s amiben fejlődni szeretnének és bár sok esetben nincs is bajuk az addigi cégükkel, inkább azzal, hogy olyan projekten kell dolgozniuk, amit nem szeretnek csinálni, vagy nem az ő szakterületük. Például, ha valaki automatizált teszteléssel foglalkozik, majd átültetik manuálisra, hirtelen rájöhet, hogy nem ezzel akart foglalkozni.

Nálunk elsődleges szempont a fejlesztőink fejlődése! Ezt bizonyítja,hogy jelentős mobilitásra van lehetőség, nemcsak az irodák, hanem az egyes projektek, munkaterületek között is.

-Ez szokatlanul hangzik, hiszen a köztudatban a LogMeIn leginkább egy termékéről ismert.

- Az indulás óta eltelt idő alatt, sokat változott a termékportfóliónk. A folyamatos bővülés során rengeteg olyan termékkel lettünk gazdagabbak amik folyamatos innovációt igényelnek. Nem egy közülük saját márkanevén él önálló életet és a fogyasztók nem is nagyon tudják, hogy ezek a LogMeIn-hez kötődnek. Csak néhány példát említve: itt van a virtuális meetingek lebonyolítására alkalmas join.me, a nagyvállalatok ügyfélszolgálatait segítő Boldchat és RescueLens, vagy a LastPass jelszómenedzsment-rendszer.

De ezeken túl rengeteg más termékünk van: például az IoT, a big data és a machine learning technológiák kapcsán több projektünk fut, sőt egyes munkatársaink jövőkutatással is foglalkoznak.

A budapesti irodáról el lehet mondani, hogy egy "agyközpont", vagyis egy inspiratív szakmai közeg. Azért is tudjuk bevonzani a hazai it-szcéna krémjét, mert itt a kollégák olyan információkat tudnak megosztani egymással, amelyeknek itthon csak kevesen vannak birtokában.

-Mi a helyzet az utánpótlással és a képzésekkel?

-A fejlesztésekért elsődlegesen a nagyobb tapasztalattal rendelkező kollégák felelnek, de lehetőséget biztosítunk a frissen végzetteknek és azoknak is akik az egyetem mellett már szeretnének elhelyezkedni. A gyakornoki programunk során, - amit a tavaszi, a nyári és az őszi szezonban is meghirdetünk - 10 olyan fiatalt szoktunk felvenni, akik még nem végezték el valamelyik a felsőoktatási intézményt. Egy részük később átkerülhet alkalmazotti státuszba is.

Mindamellett mi sem az állami oktatási rendszertől várjuk az utánpótlás derékhadát, ezért nagyon jó, hogy ma már sok magáncég és alapítvány szervez informatikai kurzusokat, amelyeken például felnőtteket, vagy középiskolásokat képeznek programozásra.

Ez a képzési forma Budapesten egyre elterjedtebb és mi is kapcsolatban vagyunk több ilyen céggel. Általános tendencia, hogy az alapképzést (BA) követően sok kezdő otthagyja az iskolát, vagy csak munka mellett fejez be, például egy műszaki egyetemet, a magasabb szintű tudásanyagot pedig a cégektől, alapítványoktól, továbbképzéseken szerzi meg. Az oktatást mi is fontosnak tartjuk. Éppen ezért konferenciákat és meetupokat szervezünk, kódoló tanfolyamokat tartunk 8-12 éves gyerekeknek, illetve támogatjuk a lányokat integráló programokat.

- Vonzó-e a LogMeIn magyar irodája a külföldieknek?

- A vezetői pozíciókra mindig voltak külföldi jelentkezők, ám fejlesztői szinten nem tapasztaljuk az érdeklődést. És nem is hirdetünk állásokat külföldön.

A LogMeIn több startupot is felvásárolt már külföldön. Mi a helyzet a magyar ökoszisztémával, jelenthet-e vadászterületet a cég számára?

-Manapság is rengeteg ígéretes startup van a magyar piacon és vannak újabb sikertörténetek is, az élet tehát nem állt meg. Stratégiai szempontból azonban a magyar piac nem jelent célpontot számunkra. Nehéz is lenne elvárni, hogy a bostoni központból itt is körbe nézzenek új akvizíciók után, hiszen az értékesítés annyira USA- fókuszú, hogy akár meg is akaszthatná az eddig jól működő rendszert, ha Kelet-Közép-Európában beágyazott cégek jelennének meg a portfolióban.

Szemléltetésül: Magyarországon olyan szinten nincs jelen az értékesítésünk, hogy egyetlen lehetséges ügyfelet nem tudnánk kiszolgálni a budapesti irodából. Dublinba küldjük azokat is, akik bekopognak hozzánk. Hazánk gyakorlatilag a célpiac 0 százalékát jelenti, ami azért nem jelenti azt, hogy Magyarországon nem használják a termékeinket. Adott esetben, ha egy nagy telekommunikációs cég megveszi a valamelyik termékünket és globális szinten bevezeti, akkor az itt is megjelenik, ám a költségek nem nálunk csapódnak le.