BUX
40131

Gyűlnek a felhők Magyarország felett

Az SAP olyan területeken kezdett el erősíteni, mint a humán erőforrás (hr) menedzsment vagy a marketing digitalizációja - utóbbival nem kis meglepetést okozva. Ezeknek a szolgáltatásoknak ugyanakkor lett magyar kötődése is, ugyanis a magyar leányvállalat fontos feladatot kapott az anyacégtől. Erről és a digitalizáció Magyarországot érintő folyamatairól Ablonczy Balázzsal, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Szabó Zsuzsanna, 2016. december 5. hétfő, 07:08

- Az elmúlt időszakban sok szó esik a digitalizációról. Az SAP szempontjából ez mit jelent?

- Hogy a vállalatok fejleszthessék üzleti modelljüket, még ügyfélorientáltabbak legyenek. A technológiai megoldások mára a fejlődés megvalósítójává, eszközévé váltak, nem pedig az új ötletek kerékkötőjévé, ahogy néhány szervezetnél korábban előfordulhatott. Míg a digitalizáció egykor informatikai ügy volt, mára nemzetgazdaságivá nőtt, világszerte. Egy felmérés szerint a vállalatvezetők 80 százaléka úgy véli, a digitalizáció befolyásolni fogja az üzletmenetüket. Az SAP nemcsak ezen vállalatok, hanem minden szervezet számára kínál megoldást a digitális átalakulásuk megvalósításához.

- Az SAP alapvetően vállalatirányítási rendszerekről ismert vállalat, mégis a közelmúltban a digitális marketing területe is kiemelt szerepet kapott, ami a nemzetközi szaksajtóban is okozott némi meglepetést. Hogy kerül az SAP a marketingpiacra és miért lett ez hirtelen kiemelt terület a vállalatnál?

- Elhiszem, hogy meglepetés volt. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az SAP belépett a sport és szórakoztatás szegmensébe, vagy megjelent a személyre szabott rákgyógyászat terén. A szoftvercég a HANA nevű platformot ruházta fel azon képességekkel, hogy az "agya" legyen az összefutó információk elemzésének. Képes adatgyűjtésre, elemzésre, előrejelzésre vagy épp döntéstámogató információk hozzáadására. A 25 stratégiai iparágban vagyunk jelen, az ügyfeleknél pedig jelentős igény mutatkozott arra, hogy a legújabb technológiai lehetőségeket a marketing területén is kiaknázzák. Egy közelmúltbeli akvizícióval az SAP megvette a német hybris e-kereskedelmi platformot, céget. Ezzel a meglévő megoldásai mellé behozta azt a tudást is, miként tudják a vállalatok plusz bevételre váltani az omnichannel marketing ígéretét, miként lehet hatékonyabb a marketingmunka. E terület Magyarországon is erős fókuszt kap, idén indítottuk el ezt az üzletágat. Különböző rendezvényeken azt tapasztaljuk, hogy erre nagyon nagy az érdeklődés és az igény.

- Kik érdeklődnek eziránt első sorban, már meglévő vagy új ügyfelek?

- Azon iparági szereplők, amelyek leginkább érzékenyek arra, hogy egy új, nagy fordulatot hozó technológia belép a piacára. Ezért leginkább a pénzügyi szektor, a nagykereskedelmi cégek, szolgáltató vállalatok (közmű), vagyis leginkább az ügyfélorientáltságú, B2C típusú szektorok szereplői. Ezek a vállalatok tudják, hogy lépniük kell, de még nem biztosak abban, hogy pontosan mikor és mit, azt viszont már most szeretnék látni, hogy technológiával mit képesek elérni.

- A világ nagyvállalatai között egyre nagyobb arányban használnak felhő alapú hr-rendszereket. Az elmúlt években az SAP tevékenységei között ez a terület is nagyobb hangsúllyal jelent meg. Mi ennek az oka?

- A teljes szoftver piac általában véve mozdul a felhőszolgáltatások irányába. A hr terület azért lett olyan hangsúlyos, mert az elmúlt években felértékelődött a munkaerő szerepe, illetve a dolgozók motiválása - a globális munkaerőhiány miatt is. A vállalatok nagyon szívesen vesznek olyan rugalmas megoldást, ami nem beruházásigényes, hanem gyakorlatilag szolgáltatásként, minimális költséggel rövid időn belül elindítható, nagy munkaterhet vesz le a hr-szervezetek válláról, és standardokat hoznak. Ebből a szempontból az SAP egy jól ismert és nagyon erős on-premise (helyben megvalósított alkalmazások) piaci szereplő. Az SAP tudatosan lép olyan területekre, ahol az on-premise megoldásai az új technológiai alkalmazásaival kiegészíthetők. Így ezek a felhő alapon működő hibrid megoldássá építhető szakmai rendszerek kerültek előtérbe.

- A felhő alapú hr-megoldások ezek alapján inkább a nagyvállalatoknál jelenthetnek nagy könnyebbséget. A magyarországi nagyvállalatok mennyire nyitottak erre a megoldásra?

- Az első sikerünket 2014-ben értük el, amikor Magyarország legnagyobb vállalata, a Mol, úttörőként döntött úgy, hogy áttér egy felhő alapú megoldásra. Azóta több területen is ezt a megoldást kezdték el preferálni, mert kevésbé terheli a saját erőforrásokat és ez sok esetben nagyon nagy nyereség. Nehéz volt elérni, hogy az első fecske megjelenjen Magyarországon, de utána mind a tárgyalásaink, mind az üzleti lehetőségeink megsokszorozódtak. Ma már jó pár nagy-, közepes vállalat van, amely az SAP SuccessFactors megoldásait használja, de állami vállalatokkal is komolyan tárgyalunk ilyen rendszerek bevezetéséről, úgyhogy azt gondolom, ez az áttörés már elkezdődött.

- Ha egy vállalat a felhőbe viszi a hr-feladatait, mekkora megtérülést jelenthet neki?

- Átlagosan 20-30 százalék közötti erőforrás-felszabadítást lehet elérni a felhőalapú hr-rendszerrel, de ez számos tényezőtől függ, nemcsak az iparágtól, vagy tevékenységi területtől. Bár nagyon változó ez a szám, a jó hír benne az, hogy előre kiszámolható a megtakarítás.

Az SAP-nál kiemeltebb területként kezelik Magyarországot.Fotó: Molnár Zsolt

Magyarország és a negyedik ipari forradalom

- Az elmúlt két évben az SAP összesen 7 milliárd forintos beruházást jelentett be, melynek keretében egy felhőszolgáltató központot is felépített Budapesten. Mit jelent ez Magyarország szempontjából?

- A felhőközpont egy olyan bővítési sorozat része, ami azt mutatja, hogy az SAP szereti Magyarországot és tud olyan feladatot idehozni, amit a globális szolgáltatások közé fel tudunk venni. Azt, hogy az SAP-n belüli döntéshozók a korábbinál valamivel kiemeltebb területként figyelnek Magyarországra, többek közt egy 2013-ban véget ért, Széchenyi tervből finanszírozott szoftverfejlesztési feladattal sikerült elérnünk. Ezt követte 2015-ben egy hárommilliárd forintból, önerőből megvalósult beruházás, a hr-es felhőtámogató központ elindítása. Ezzel az SAP egy olyan innovatív területet hozott ide, ami nemcsak nálunk új dolog, de a vállalat stratégiájában is fontos hangsúlyt kap. Ez azért is érdekes, mert nem adatközpontról (data center) beszélünk, hanem egy olyan szakmai kompetenciaközpontról, ahol körülbelül 100 mérnök látja el 6000 nagyvállalat alkalmazástámogatását. Nemrég pedig újabb kapacitásbővítést jelentettünk be. Az új munkahelyek a digitalizáció megvalósulását segítik elő, legyen az magyar, vagy külföldi szervezet. A négymilliárd forintos beruházás részeként új irodaépületet is felhúztunk, amelybe jövő év elején fogunk beköltözni. Ekkora már az ezredik kollégánkat üdvözölhetjük a cégnél.

- A negyedik ipari forradalomként emlegetett átalakulások a világon már most olyan viharos gyorsasággal változó folyamatokat generálnak, amelyek sokakat megrémisztenek. Az előbb említett beruházás a korábbi bejelentés szerint ezt a folyamatot is szeretné támogatni. Ezt Magyarország esetében hogy lehet értelmezni?

- Negyedik ipari forradalomnak magát a digitális gazdaság megvalósulását szoktuk nevezni. Rendkívül nagy mértékben automatizálódnak a gyártási folyamatok, egymásba kapcsolódnak a rendszerek. Ahhoz, hogy ez hatékonyan, valós időben és nagyobb gyártási hatékonysággal tudjon működni, rendelkezésre áll az a technológia, ami lehetővé teszi az innen jövő információk továbbítását, feldolgozását és a visszaadott információk alapján a működésbeli hatékonyság korrigálását, javítását. Ez nagy lehetőség az ebben részt vevő iparvállalatoknak, hiszen a korábban olcsó munkaerőre támaszkodó gyártást tudja visszahozni Európába, ugyanis a drága és kevesebb munkaerő versenyképes lehet a nagy tömeggyártást végző távol-keleti olcsó munkaerővel szemben. Nem véletlen, hogy a negyedik ipari forradalom, vagy ipar 4.0, mint gondolat Németországból indult, ahol az exportra termelő gyártás - főleg a járműiparban - rendkívül erős ágazat.

Ehhez Magyarország is tud csatlakozni. Itthon egyre nehezebb munkaerőt találni, és a bérnövekedés is elmozdít bennünket az olcsó ország képéből. A magyarországi kisebb cégek, beszállítók akkor tudnak más országban lévő tömeggyártással versenyezni, ha elindulnak ezen az úton, vagyis elkezdik digitalizálni saját folyamataikat. Ez egyébként egy nagyon jó módszer arra is, hogy az egy főre jutó GDP-t hatványozottabban növelje egy ország. Nagyobb mértékű javulást lehet elérni, mint egyébként szimpla beruházások ide hozatalával.

- Erre az automatizálásra és ezekre az újdonságokra mennyire vevők a magyar cégek? Úgy tűnik, mintha ezek a változások sokként érték volna a magyar szereplőket.

- Ha egy-két évvel ezelőtt beszélgettünk volna, akkor egyetértenék, de ez nagyon sokat változott - számomra pozitív meglepetésként - az utóbbi két évben. A kormányzatnál is a figyelem középpontjába kerültek a digitális trendek és ezek mentén elkezdtek programokat kidolgozni. Emiatt nagyobb a nyitottság is a magyar vállalatok részéről.

A kormányzatnál is a figyelem középpontjába kerültek a digitális trendek.Fotó: Molnár Zsolt

Okosváros a la carte

- A közelmúltban megalakult egy okos városokért klaszter, amelynek az SAP is részese lett. Mi ez pontosan?

- A klaszterben lévő cégek azt tűzték ki célként, hogy pár hónap alatt egy olyan magyarországi városokra szabott menüt próbáljanak összerakni, amelyek alapján a települések ki tudják választani maguknak, mire lenne szükségük, ha okos városként szeretnének működni. Ez azért fontos, mert az okosváros fogalma, igénye más és más lehet. Vannak, amelyek például inkább turisztikai, vagy inkább egyetemi városok, van ahol a városműködés központibb, van ahol elosztottabb, és a lakók igényei is különbözőek.

- Miért tartotta fontosnak az SAP, hogy részt vegyen ebben?

- Egyrészt vannak az ilyen rendszerek kiépítésére alkalmas megoldásaink, másrészt vannak tapasztalataink is, hiszen a világ több nagyvárosában - például Barcelonában, Bostonban - működnek SAP-rendszerek. Ezen túlmenően azért szálltunk be a kezdeményezésbe, mert úgy gondoltuk, hogy ha Magyarországon okosváros megoldások épülnek, akkor használjuk ki a magyar fejlesztői tudáskapacitást, illetve, ha már terjednek ezek a megoldások, akkor a mindenkori kormányzat számára legyen egy egységes információs bázis. Ezek alapján így később a településekre szabottan lehet javaslatokat is tenni például a károsanyag-kibocsátásra, környezetvédelemre, vagy olyan állampolgári elégedettséget növelő szolgáltatásokra, mint például a szabad parkolóhelyek, az útfelújítás vagy a dugó jelzése. Mi technológiát, legjobb gyakorlatokat szeretnénk nyújtani helyi szakembereknek, hogy az ottani igényeknek megfelelően tudjanak fejleszteni.