BUX
37981

Így alakulhat át teljesen Budapest közlekedése

Reális elvárás, hogy néhány év múlva Budapest utcáin is egyre több önvezető autó legyen? – többek közt erre a kérdésre is keresték a választ a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Smart City Hungary 2016 elnevezésű konferenciáján.

Dzindzisz Sztefan, 2016. november 9. szerda, 19:48

Az önvezetéshez szükséges szenzorokkal, kamerákkal egyre több autógyár foglalkozik - mondta Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke. Ám ahhoz, hogy városban tudjon vezető felügyelet nélkül vezetni egy autó, kell az okos város, mert hiába mennek hiba nélkül az autópályán, egy városi környezet más tészta. Mi van, ha leesik a hó és eltűnik a választóvonal, ami orientálhatná az autót a helyes irányba? - tette fel a kérdést Urbán.

A repülők már évtizedek óta szállnak fel maguktól, a 4-es metró is vezető nélkül közlekedik - indította előadását Varga István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közlekedésmérnöki és járműmérnöki kar dékánja, aki szerint ez is mutatja, hogy nem vagyunk annyira messze a céltól. A mai autók felismerik a terep változását. De például egy gyalogos bólintását is felismerik, amellyel jelzi, hogy át akar menni az úttesten? - kérdezte Varga, aki szerint jelenleg a jogi szabályozás a legfontosabb kérdés. Egy példát is mondott: műszaki hiba miatt baleseteket az önvezető autók is fognak okozni, ilyenkor például fontos kérdés lesz a felelősség kérdése.

Kovács László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete elosztott rendszerek osztályának vezetője szerint eléggé relatív, hogy mi az okos és mi nem. Szerinte ugyanakkor a mai problémák nagy része megoldható lenne, ha valóban okos városok léteznének. Éppen ezért szükségszerű lehet, hogy az autók például egymással is tudjanak kommunikálni, ahogy a városban elhelyezett többi szenzorral is. A technikai lehetőség rendelkezésre áll, ám a nem technikai kérdések miatt a közeljövőbeli terjedés egyelőre nem várható.

Urbán szerint a terjedés ellen szól, hogy annak terjedése nagyon költséges folyamat, ezért is célja most minden autógyárnak, hogy a tömeggyártásba is be tudják vinni az önvezető autókat. Amennyiben ez meg is valósul, úgy várhatóan az önvezető autók még a drágább kategóriát fogják jelenteni, így a tömeges elterjedésre várni kell. Ez olyan lesz, mint a Bubi: lesznek drosztok, ahol bizonyos feltételek teljesítése esetén bárki odamehet az önjáró autóhoz és beszállhat, ha megfelel a feltételeknek és befizetett rá. Egyfajta vezető nélküli taxik lehetnek ezek az autók első lépésben - vélte a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese.

Varga szerint a rendszer először az olyan munkahelyeken jelenhet meg, ahol például az ember a legnagyobb kockázat, vagy éppen költség. Ilyen lehet a kamionsofőr vagy a taxis.

Budapest esetében a kátyúk betömésével kellene kezdeni, nem a szenzorok kiépítésével - vélte Urbán. Szerinte az utóbbi óriási pénzeket igényelni, ám megjósolni nem mert pontos összeget. Ezt Varga sem tette meg, de azt elmondta, hogy ha már az autók 20 százaléka önvezető lesz, az már teljesen átalakíthatja a mai formában ismert közlekedést. Rövidebb lesz a követési távolság, így több autó férhet el az utakon, ezáltal pedig maguk a dugók természetét is átalakíthatná.

Arra, hogy nem egyszerű egy ilyen rendszer kiépítése, Kovács a spanyol város, Santander példáját hozta fel, ahol van egy parkolást segítő rendszer. A rendszer lényege, hogy a parkolóhelyekbe elhelyeztek egy szenzort, amely észlelte a felette lévő nagy fémtesteket, az üres parkolóhelyeket pedig bárki követhette a mobilján. Igen ám, de az autósok nem parkolták a kocsijukat a szenzor fölé, így pedig az egész projekt hamis adatokat közölt - emlékezett vissza Kovács, aki szerint éppen ezért muszáj jobban bevonni a lakosságot is, csak így lehet valóban használható rendszert létrehozni.