Jönnek a robotkémek - valami készül az USA-ban

A hírszerzői munka unalmasabbik részét kiválthatnák algoritmusok is, és az Egyesült Államok több szerve már tervezi is a robotok rendszeresítését. Műholdképek, fotók és videók elemzésére vethetik be őket.
Szabó Dániel, 2017. június 18. vasárnap, 12:37

Egyelőre még nem kell attól tartania a kémeknek, hogy egy robot kéri majd helyettük a vodka-martinit szigorúan rázva, nem keverve. Azonban az elemzők jó része kezdhet gondolkodni azon, hol dolgozik tovább: a kevéssé ismert amerikai kémhivatal, a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség (NGA) már javában azon dolgozik, hogy emberek helyett algoritmusokkal vizsgáltassa meg a különböző műhold-képeket.

A munkánk jelentős része abból, hogy az alkalmazottak egy sötét szobában bámulnak tévéképernyőket, hogy elvégezzék a nemzetbiztonság szempontjából elemi fontosságú munkát. De ez rendkívül kevéssé hatékony - így foglalta össze a Foreign Policynak Robert Cardillo, az NGA vezetője, hogy miért fogtak bele algoritmusok kifejlesztésébe.

A szervezet ugyanis javarészt katonai objektumokról, vagy megfigyelt épületekről készült szatellit-felvételeket elemez, kisebb részben pedig fényképek alapján keres változásokat bizonyos területeken, vagy épp a felismerhető részletek alapján próbál meg helyszíneket beazonosítani.

A kódok megírásához és a fejlesztés végigviteléhez Cardillo már fel is bérelte Anthony Vincit, a Findyr nevű techcég vezetőjét. A vállalkozás piaci elemzést végez el kiszervezve bármilyen üzletnek, munkájuk során képeket és egyéb begyűjtött adatokat analizálnak. Vagyis tapasztalata már van, amely nagyon fontos tényező, mivel az amerikai hírszerző szervek az elmúlt években komoly hátrányba kerültek a Szilícium-völgy profi techcégeivel szemben a kutatás-fejlesztési területeken.

Obama szellem a gépben

Az Egyesült Államokban - ha hinni lehet az NGA vezetőjének becslésében - a hírszerzési feladatok akár 70-75 százalékát is robotok vehetik át a jövőben. Ugyanis a nagy mennyiségű adat begyűjtésén alapuló új kémkedési módszerek olyan helyzetet teremtettek, hogy az emberi munkaerő lassabban dolgozza fel a beérkező információkat, mint ahogy az új termelődik. Jól mutatta ezt, az NSA kálváriája: több támadás, vagy nemzetbiztonsági szempontból fontos adat pihent úgy a szervereiken, hogy azokhoz még nem fértek hozzá - mint ahogy az Edward Snowden szivárogtatása után kiderült.

Az előző elnök, Barack Obama még leköszönése előtt adott ki egy "fehér könyvet" az algoritmusok felhasználhatóságával kapcsolatban. Újat természetesen ezzel nem mondott: amikor már a Netflix vagy a Youtube fejlett kódok segítségével próbálja kitalálni az ízlésünket, nem olyan meglepő, hogy a bűnüldöző szervek már több nagy városban használnak olyan rendszereket, amelyek megpróbálják matematikai módszerekkel kikövetkeztetni, hogy hol követnek el nagyobb eséllyel bűncselekményeket, vagy azt, hogy ki lehet potenciális elkövető.

"Öt év kémtapasztalattal, elemző állást keres"

A hírszerzésben viszont a terrorizmus vagy a hírszerzés miatt nem elég sima algoritmusokat használni: a kódnyelvek, a titkolózás nagyon nehezen szűrhetővé tehetik a keresést egy programnak. Az emberi intuíció, vagy kreativitás sokszor nélkülözhetetlen marad. Ezért Cardillo terve az, hogy önmagukat fejlesztő, tanuló programokat használnak majd az elemzésekre.

De az így elkészült dokumentumokat is emberek ellenőrzik majd. Valamint a hírszerzésben az informátorokkal való személyes kapcsolattartás, netán a hálózatba beépülés területén még mindig nélkülözhetetlenek lesznek az emberek. A munkakerő-piacon ettől még sokan elkezdhetnek aggódni a robotizáció miatt.

HOZZÁSZÓLÁSOK