Lesz-e valaha okos Budapest?

Az okosvároshoz kellenek okos lakók is – hangzott el a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Smart City Hungary 2016 elnevezésű konferenciáján. Jelenleg a nemzetállamok korát éljük, de hamarosan a városok kora jön.
Dzindzisz Sztefan, 2016. november 9. szerda, 10:27

Ha arra kérnének, hogy adjak egy pontos definíciót, akkor is nehezen lehetne definiálni, hogy mit értünk az okos városon - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki szerint a smart jelző divatjelzővé vált. Így azt gondoljuk, hogy ha hozzátesszük valamihez, akkor az már olyanná is válik.

Ilyen divatszó még a startup is, az ipar területén pedig az ipar 4.0, így az NKFIH pályázatértékelői gyakran szomorúan látják, hogy egyre több ilyen divatszó köszön vissza a tenderekben, akkor is ha ott éppen nincs annak megfelelő helye.

Szervezni kell

Mitől lesz egy város élhető? Mitől lesznek benne olyan megoldások, melyek könnyebbé teszik az életet? - tette fel a kérdést Pálinkás, aki szerint az utóbbi időben nagyon sokféle program indult el. Az elnök szerint ezeket a fejlesztéseket egyetlen szerves fejlesztéssé kellene összefogni. Ha létrehozunk 50-60 különböző informatikai megoldást, az nem biztos, hogy a pénzfelhasználás leghasznosabb módja - hangsúlyozta Pálinkás.

Az okosváros nem attól okos, hogy megold egy problémát, az egész város működésének az átgondolására van szükség - véli az NKFIH vezetője. És hogy akkor mi az okosváros? "Átgondolt egységes, gazdasági, környezeti, társadalmi szemléletben érlelt távlati célokra épülő szerves fejlesztés eredménye" - emelte ki Pálinkás, aki szerint ehhez fenntartható, felelős programok kellenek.

Lépésenként kell megvalósítani a jobb, adott esetben akár olcsóbb, vagy kevésbé pazarló működést - foglalta össze a lényeget az innovációs hivatal első embere, aki szerint ki fogják szűrni azokat a pályázatokat, amelyek célja csak a pénzszerzés.

A lakókon sok múlik

Az okosvároshoz kellenek okos lakók is - vélte Pálinkás, aki szerint addig, amíg a szemetelési szokásaink olyanok, amilyenek, addig kicsit kételkedve tekint azokra az informatikai megoldásokra, amelyek például a parkolást könnyítik a városokban. A smart city-nek tehát kell, hogy legyen egy attitűdváltoztató hatása is, anélkül az egész program nem sokat ér. A rendszernek ugyanakkor sok-sok szereplője van, a legfontosabb gazdaság és a társadalom, de a finanszírozó és a tudományos szféra is ide kapcsolódik. A finanszírozó, azaz például az NKFIH feladata az is, hogy ne hetente változzanak a pályázati előírások - mondta Pálinkás.

Jó pályázat is kell

A sok szereplő közül a hivatalvezető kiemelte az intézményvezetőket, akiknek fontos meghatározniuk az intézmények céljait, de ott vannak a projektgazdák is, akiknek fenntartható és fókuszált terveket kell készíteniük. Vége annak az időszaknak, amikor a k+f+i pénzek "puha pénzek" voltak, azaz egy könnyű plusz finanszírozási módot jelentettek - emelte ki Pálinkás. A felelős pályázat szükséges ahhoz, hogy kialakuljon az a bizalom a pályázatot írók és az azt elbírálók között, mivel korábban gyakran előfordult, hogy nem jól kidolgozott, vagy túlárazott pályázatok érkeztek a hivatalhoz. Ezeknek a finanszírozására nem lesz lehetősége az NKFIH-nak - hangsúlyozta Pálinkás, aki szerint a források tekintetében ma egy komplex portfólió áll rendelkezésre, ami által a legkülönbözőbb célokra is támogatást lehet nyerni.

Fenntarthatóság, világos projektcélok, felelős intézményvezetői döntés a megcélzott irányokról - adott pár jó tanácsot Pálinkás. Mint mondta, ők kutatási programokat akarnak finanszírozni, amihez megalapozott a költségvetési tervek kellenek, ne a forráshoz keressék a tartalmat. Állandó gond még, hogy a pályázatíró cégek abba az irányba lökik a pályázókat, hogy minél nagyobb összegeket írjanak, mivel így nagyobb az ő díjuk - mondta az NKFIH vezetője. Szerinte ha nincs innovációs tartalom a pályázatban, akkor azzal nem tudunk mit kezdeni, inkább más forrásra nyújtsák be pályázatukat.

Teljesen átalakulhat a világunk

Rengeteg az olyan innováció, ami öncélú, amikor a gombhoz varrják a kabátot - vélte Kulcsár Sándor, a Smart City programot koordináló Lechner Tudásközpont vezérigazgatói tanácsadója, aki szerint ezután gyakran csodálkozunk, hogy az innováció nem hatékony.

Kulcsár Sándor, a Lechner Tudásközpont vezérigazgatói tanácsadója
Napi.hu

Az innovációnak egy városban akkor van értelme, ha azután az összes létező szereplő élhetőbbnek érzi a települést, a fejlesztés tud adni nekik valami pluszt. A lényeg, hogy a megfelelő igényekre kínáljanak megoldást, ami egy város esetében nagyon nehéz, hiszen sok a kimondatlan igény is. A városvezetésnek tehát értelmeznie kell az igényeket és lefordítania azt a fejlesztők számára - vélte Kulcsár. Éppen ezért szerinte négy fontos szereplő munkáját kell összehangolni: államigazgatás, helyi szereplők, technológiai szállítók és az önkormányzat.

Minden városnak egyedi megoldás kell

Nem egy újabb stratégia kell, hanem a mostaniakra kell ráépíteni egy ernyőstratégiát, ami a város teljes spektrumára kihathat. A célokat úgy kell összerakni, hogy a saját adottságokat erősítse, tehát mindenekelőtt egy rendes felmérés kell erről - mondta Kulcsár. Minden városnak egyedi megoldás kell tehát, de fontos az is, hogy egy országos, vagy nemzetközi rendszer biztosítsa az átjárhatóságot a különböző rendszerek között.

A városnak így paradigmaváltás kell: úgy nem lehet projekteket keresztül vinni, hogy nem látni, hogy lesz fenntartható. Az uniós források az üzemeltetésre egy fillért nem adnak - emelte ki ezzel kapcsolatban Kulcsár, aki szerint a jelenleginél jobban kell figyelni erre a kérdésre.

A városok kora jön, egyre nagyobb a szerepük, még a nemzetállamokkal szemben is. Egyre nagyobb a gazdasági hatalmuk, egyre több a lakosuk, idővel pedig még erősebbek lesznek - mondta Kulcsár. Ez komoly változást hozhat akár a közeljövőben is.

HOZZÁSZÓLÁSOK