BUX
38744

Mitől okos egy okosváros?

Egy okosváros fejlesztés során nemcsak az árbeli megtérülést kell nézni, hanem a társadalmit is, hiszen ez utóbbit akkor is nehéz számszerűsíteni, ha egyértelműen jelen van – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Smart City Forum 2017 elnevezésű konferenciáján.

Dzindzisz Sztefan, 2017. szeptember 28. csütörtök, 16:14

Az okosváros az angol smart city fordítása, nem tükörfordítás, hiszen a smart nem pontos megfelelője az okosnak, így az angol kifejezésnek, más az íze - nyitotta előadását Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Szerinte a köznyelvben az okosváros a digitális megoldásokat alkalmazó település, ám ő szeretné megfordítani és elsősorban a város polgárainak a jóllétét (well-being, azaz nem feltétlenül anyagilag) növelni.

Az okosváros elsősorban rendszerterv és infrastrukturális beruházás és csak másodsorban innovációs projekt - emelte ki Pálinkás, aki szerint azt nem lehet várni, hogy egy település egyik napról a másikról okossá válik. Jól szervezett szolgáltatások, komoly együttműködések kellenek, illetve a fejlesztéseket magukat is jól végig kell gondolni. E nélkül ugyanis könnyen félremehet a fejlesztés, így pedig nem érheti el az alapvető célt, a lakosság életének jobbá tételét - hangsúlyozta az innovációs hivatal vezetője.

Attól, hogy valamit digitalizálunk, várhatjuk, hogy a szolgáltatás jobb lesz, de nem mindegy mennyivel. A meglévő szolgáltatásoknak és infrastruktúráknak olyannak kell lenni, hogy az arra rátett fejlesztés elérje a kívánt célt - mondta Pálinkás.

Szerinte nemcsak az árbeli megtérülést kell nézni, hanem a társadalmit is. "Van, ami pénzügyileg nem térül meg, míg társadalmi hasznát nehéz számszerűsíteni, annak ellenére, hogy egyértelműen ott van" - emelte ki az innovációs hivatal elnöke.

És melyek a legfontosabb szolgáltatások, melyeket egy város fejleszthet? Ilyen lehet többek közt az energiaellátás, a vízellátás, a gyógyítási szolgáltatás, a biztonság (internetes és egyéb), a hulladékszállítás, az oktatási szolgáltatás, a tömegközlekedés és kulturális szolgáltatások is. Minden városnak magának kell meghatároznia, hogy ezek között milyen fontossági sorrendet alakít ki Pálinkás szerint. Példaként elmondta, hogy például amíg a parkolás Budapesten kulcskérdés, addig egy kisebb településen valószínűleg nem lesz a legégetőbb problémák között.

A fenti célok elérését az NKFIH több pénzügyi konstrukcióval is segíti, így vannak vissza nem térítendő források is, ahogy különböző kombinált termékek és kockázati tőke is - emelte ki Pálinkás, aki szerint a fejlesztések során nagyon fontos cél, hogy a biztonság minden esetben kiemelt fontosságot kapjon.