Óriási változások jönnek - nem mindenki fog örülni

Milyen munkák maradhatnak meg 50 év múlva, milyen képességekre lesz szükségünk, mi az, amit már ma tudni lehet? – többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ budapesti Future Work Festival.
Dzindzisz Sztefan, 2017. május 17. szerda, 18:10

Manapság egyre többen teszik fel a kérdést, miszerint valóban jönnek a robotok és a mesterséges intelligencia, ami kinyírja az emberiséget és mindennek vége? - indította előadását Veres Rita, az Aon Hewitt cégvezetője. A szakember ugyanakkor egyből hozzátette, hogy természetesen van pozitívabb jövőképp is, mely szerint mindez csak az életünket fogja megkönnyíteni, nincs okunk aggodalomra.

Manapság egy dolog biztos: senki sem tudja biztosan megmondani, hogy mit hoz a jövő - mondta Veres. Szerinte három nagy forradalomról beszélhetünk az emberiség történetében: az első a beszéd elterjedése volt, majd a következő hatezer évvel ezelőtt jött el, amikor is feltalálták az írást. "Ami most zajlik a világban, azaz az elképesztően gyors technológiai fejlődés legalább ekkora jelentőségű. Ráadásul a korábbiakkal ellentétben most nem lesz több generációnyi időnk felkészülni a változásra, várhatóan már a mi életünkben megtörténik a váltás." - vélte az Aon Hewitt cégvezetője a konferencián, aki szerint ez az állapot inkább izgalmas, hiszen olyan változásokban vehetünk részt, amire ma még gondolni sem merünk.

"A technológia mindig jó dolgot hozott: ennek köszönhetően élünk kétszer tovább, lett olcsóbb a kommunikáció, keresünk háromszor több pénzt. Egyszerűen jobb lett az életünk" - hangoztatta Veres, aki szerint éppen ezért a mesterséges intelligenciától (AI) sem kell félni. "Mindenki, aki keres valamit a Google-ben, az AI-t használ." - mondott egy egyszerű példát. (Bevezethetik-e Magyarországon a négynapos munkahétet? Erről itt írtunk bővebben.)

Többféle jövőkép

Mivel olyan gyors a technológiai fejlődés, ezért manapság tényleg lehetetlen meghatározni, hogyan fogunk élni néhány évtized múlva. Erre több forgatókönyv is létezik - hangoztatta Veres. Az egyik ilyen elmélet szerint elképzelhető, hogy egyáltalán nem kell dolgoznunk a jövőben, hiszen a robotok, az AI mindent megold helyettünk. "Amennyiben viszont nem kell dolgozni, akkor mi ad értelmet az életnek?" - tette fel a kérdést egyszer Elon Musk.

Kell-e a félni a robotoktól?
A történelemből kiderül, hogy a robotok segítségével a feladatokat gyorsabban, biztonságosabban és hatékonyabban is el lehet végezni - mondta Takács Árpád, az önvezető autózással foglalkozó AIMOtive kft képviseletében. Szerinte erre jó példa a hegesztés az autógyáraknál: amennyiben ezt nem robotok, hanem mondjuk indiai gyerekek végezné, úgy nemcsak évekig kellene várni egy-egy járműre, mint régen, hanem valószínűleg jóval több emberéletet is követelne a közlekedés. Szerinte a technológiai újításoktól nem kell félni, sőt mindig az újdonságokon kell törni a fejünket, hiszen "a villanyégőt sem úgy találták fel, hogy a gyertyákat fejlesztették."

Egy másik jövőkép szerint a munkanélküliséggel (például amikor az önvezető e-autók miatt a taxisok, buszsofőrök és benzinkutasok elveszítik állásukat) a szegénység fog terjedni, ezáltal pedig tovább nő a már most is hatalmas egyenlőtlenség a világon belül. Egy megint másik elmélet szerint bár sok munkahely fog megszűnni, de a helyébe sok másik jön. "A fő kérdés, hogy a két folyamat kiegyenlíti-e egymást. Ezt ma nehéz megmondani, az eddigi tapasztalatok szerint igen, de ez nem biztos" - mondta Veres.

Éppen ezért sokan mondják, hogy várhatóan a jövőben biztosítani kell az alapjövedelmet a lakosság számára. Ennek hatásait ma felmérni nem lehet, bár az is igaz, hogy világszerte egyre több helyen kísérletezik vele az állam. Sőt, van olyan elmélet is, miszerint a technológia képes a szűkös erőforrások felszabadítására, így pedig annyira le fog menni egyes termékek ára, hogy értelmetlen lesz a pénz használat. "Pont mint a Star Trekben" - mondta Veres, aki szerint teljesen bizonytalan, hogy a fenti jóslatok közül mi valósul meg, az is elképzelhető, hogy akár több egyszerre.

Új módon tanulni, gondolkodni

"Amíg a szüleink úgy álltak neki az oktatásnak, hogy ha szereznek egy jó szakmát, akkor jó eséllyel egy életen át lesz munkahelyük. Mi már tudtuk egyetemista korunkban, hogy várhatóan 6-7 munkáltatónál is meg fogunk fordulni. Ugyanakkor abban biztosak voltunk, hogy a tudás, amit az egyetemen kaptunk, elég lesz egész életünkre. A mai fiatalság pedig azzal a problémával néz szembe, hogy nem is tudja milyen szakmát lesznek." - mondta Frankó-Csuba Dea, a Spark Instutute at IBS vezetője. Szerinte a fő gond a mára elavult iskolarendszerrel van, ami arra képez, ami nem a való világ.

Éppen ezért szerinte az emberben az alkotókedvet kell felébreszteni. Amikor például nekiállunk egy új projektnek, vagy egy feladat megoldásának, akkor ne abba gondolkodjunk, hogyan lehet ebből a legtöbb pénzt keresni, hanem hogy a problémát, hogyan lehet megoldani az új technológia segítségével. Erre mondott egy példát is: ahogy nő a világ húsfogyasztása, úgy jelent egyre nagyobb gondot a megfelelő élelmiszermennyiség előteremtése. A lineáris gondolkodó azt mondaná, hogy több állatot kell tenyészteni, ám ezáltal például nő az üvegházhatás. Azaz hiába oldunk meg egy gondot, ha azáltal súlyosbítunk egy másik problémát - mondta Frankó-Csuba. A megoldás ebben az esetben akár a 3d-s nyomtatással készült hús lehetne, amitől bár manapság még valószínűleg a legtöbben ódzkodnának, hiába van már rá valódi példa.

Szerinte nagyon fontos éppen ezért, hogy mindenki a mostaninál jobban odafigyeljen a technológiai iskolázottságára. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek programozó legyen, de legalább értse az őt körülvevő világot - fogalmazott a Spark Instutute at IBS vezetője. Legalábbis ennyire lényeges az analitikus gondolkodás, hiszen azt már ma is látni, hogy aki jól olvassa az adatokat, azé a jövő. A kreativitás nélkülözhetetlen, már csak azért is, mert minden jelenlegi prognózis szerint azok a munkahelyek maradnak meg a legtovább a robotika és mesterséges intelligencia árnyékában, ami igényli a kreativitást.

A következő lépcsőfok a kritikus gondolkodás, hiszen mindig bele kell gondolni, hogy biztosan az a legjobb módszer, ahogy ma meg tudom oldani a problémákat? (Lásd 3d-s hús.) Frankó-Csuba az együttműködés fontosságát is hangsúlyozta, nemzetközi szinten is: ez akkor is fontos, ha a partner másképp gondolkodik. Sőt, ez inkább előny, hiszen minél több nézőpont van, annál nagyobb esély a sikerre.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2017.05.18 12:09

szomoru hir a cideszeseknek, eloszor tanulni kell, hogy utana dolgozhassanak...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2017.05.18 09:27

A tirpákokat ki fogják rúgni, a high-tech pedig jól fog élni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html