Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Hamarosan bevezetik a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új uniós irányelvet, az úgynevezett PSD2-t (Payment Services Directive), amely után az internetes vásárlásoknál immár nem a kártyánk adatait kell megadnunk, hanem egy szolgáltatót, amely szerződésben áll a bankunkkal és közvetlenül a saját számlánkról egyenlíthetjük ki a vételárat. Magyarán egy netes vásárlás során csak egy meghatalmazás kell majd és az átutalást akár a Google-on, vagy a Facebookon keresztül is végezhetünk. (Normál esetben 2018. január 13-tól kellene alkalmazni az irányelvet, ám kaptak egy év haladékot a piaci szereplők.)

Azt még senki sem tudja, hogy mi lesz a PSD2 bevezetése után. Egy biztos: nagyon megváltozik a piac - vélte Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. Ugyanakkor a nagy váltás nem jövőre lesz, de azt biztos ki lehet jelenteni a szakember szerint, hogy 10 év múlva már teljesen más lesz a bankolás, amint ahogy ma ismerjük. (Óriási változásokra készül az MNB - íme, a részletek.)

A PSD2-vel kapcsolatban elég nagy zavar van a fejekben - mondta Fónai Imre, a K&H digitális csatornák főosztályvezetője, aki szerint a bankrendszer nem szereti annyira a PSD2-et, "meglettünk volna nélküle is". Annyi minden van az étlapon a bankoknál, hogy kicsi az esélye annak, hogy a bankok úgy gondolnak a PSD2-re, mint az üzletet javító rendszerre, inkább próbálnak megfelelni a határidőknek - vélte a szakember.

Arra a kérdésre, hogy hosszú távon lehetőséget, vagy kockázatot látnak a PSD2-ben, Molnár Péter, a CIB Bank digitális csatornáinak vezetője elmondta, hogy mindkettő igaz lehet. Arra nem számítanak, hogy a nemzetközi szereplők hirtelen letarolják a magyar piacot, de a helyi bankoktól reményeik szerint tudnak majd ügyfeleket elszipkázni. Az viszont tény, hogy ez nem lesz gyors folyamat, nem kell azonnali földrengésre számítani - hangsúlyozta Molnár.

Fatér szerint a fintech körüli felhajtás az utóbbi időben jót tett a bankoknak, hiszen elhitték, hogy gyors reakciót igényel ez a térnyerés. Az euró hiánya Magyarországon viszont valamennyire visszafogja ezt a folyamatot, ezen várhatóan a PSD2 sem fog változtatni. Fónai szerint ezt támasztja alá, hogy a magyarok jellemzően kevésbé szeretnek a digitális szolgáltatások irányába váltani. Jó példa erre az e-banking, ami hiába van jelen legalább egy évtizede, még mindig nincs 50 százalékos penetrációja, ahogy a mobilszolgáltatások is 20 százalék alatt vannak. "Az az érzésem, hogy boldogan dobáljuk bele a nagy pénzeket a fejlesztésekbe, aztán várjuk, hogy a lakosság is reagáljon ezekre" - kommentált a K&H Csoport szakértője.