Téved, ha azt hiszi, ezt megússza - a feje tetejére áll a világ körülöttünk

A digitalizáció által okozott változások előbb-utóbb minden iparágat "megzavarnak". A vállalatok vagy a dolgok internete (IoT) által vezérelt digitális átalakulás szakértőivé válnak és prosperálnak belőle, vagy a szükséges képességek hiánya miatt a túlélésükért fognak küzdeni - szól a kegyetlenül hangzó intelem. Szakértőkkel mutatjuk be, hogy alakul át körülöttünk a világ.
Szabó Zsuzsanna, 2017. július 23. vasárnap, 09:08

Egy, az IDC által (az SAP támogatásával) készített tanulmány szerint a digitális átalakulás potenciális gazdasági értéke összesen 18,5 ezer milliárd dollár lehet, amelyből a szolgáltató szektor 5,2 ezer milliárd dollár értékű "üzleti lehetőséget" képvisel a közlekedési, szállítási, flottaüzemeltetési, biztosítási, építőipari és telekommunikációs ágazatokban a következő öt évben. Ennek az 5,2 ezer milliárd dollárnak a 46,2 százaléka abból jöhet össze, hogy az IoT révén javul a vállalatok eszközhatékonysága, 42,3 százalék új bevételi modellből, a maradék pedig a folyamatok optimalizálásába és az automatizálásba történő beruházásokból.

Kényszerítő erő

Az ugyan szinte közhelynek számít, hogy a jövőben a szolgáltatások felé tolódik el a cégek tevékenysége, arról viszont kevesebb szó esik - legalábbis a hétköznapi beszédben -, hogy ez mit is jelent pontosabban.

A Napi.hu által megkérdezett szakemberek egyöntetűen azt állították, hogy a változásokat az ügyfelek kényszerítik ki inkább, minthogy a vállalatok szánnák rá magukat a technológiai fejlődés által generált gyökeres változásokra - és ebben a kis innovatív vállalatok nyomulása is közrejátszik, amelyek "zavaró" megjelenésükkel teljesen felforgatnak egyes szegmenseket (bitcoin, Uber).

Minél közelebb áll egy vállalat tevékenysége a végfelhasználókhoz, annál biztosabb, hogy ez az átalakulás végbemegy és minél nagyobb ügyfélkört érint, annál gyorsabban fog megtörténni - mondta lapunknak Georg Kube, az SAP ipari gépek és alkatrészek szegmenséért felelős vezetője, az SAP alelnöke.

A gépek Facebookja
Bár azt sokan bevallják, hogy a jelenleg folyó rapid változások alapján nem lehet megmondani, hogy mi lesz 5 év múlva, arról, hogy már jelenleg is milyen folyamatok zajlanak az üzleti világban és hogy a már rendelkezésre álló technológia mit tenne lehetővé, kis ízelítőt adhatott az SAP Leonardo Live elnevezésű frankfurti rendezvénye. A Leonardo, amely ugyan termékként hangzik, de igazából azokat az innovatív megoldásokat fogja össze, amelyben az SAP egyesít minden olyan szolgáltatását, amely a dolgok internetéhez (IoT), a gépi tanuláshoz, a felhőtechnológiához, a mesterséges intelligenciához, a big datához, vagy az analitikához kapcsolódik. Tanja Rückert, az IoT és digitális értéklánc divízió vezetője ezt egyszerűen úgy jellemezte: a Leonardo a gépek Facebookja.

Új terep

Az is egyértelműnek látszik, hogy még a gyártók tevékenysége is a szolgáltatások felé tolódik és ez sokszor teljesen új üzleti modellek kidolgozását is szükségessé teszik, ha a piacon akarnak maradni. A legnagyobb változás tehát abban történik, hogy a gyártók egyre inkább nem csak magát a terméket értékesítik, hanem ahhoz kapcsolódó szolgáltatást (is) - vagyis az ügyfelek nem a terméket vásárolják meg, hanem például annak használata után fizetnek.

A Rolls-Royce-nál például már történt egy olyan váltás, hogy a vállalat által gyártott dízel- és gázturbinák értékesítésekor hosszú távú szolgáltatási megállapodást is kötnek a vásárlóval. Ez a légi közlekedési iparban például úgy néz ki, hogy a repülőgép tulajdonosa/üzemeltetője a hajtómű repült órái után fizet, a válláról pedig lekerül a hajtómű karbantartási kockázata, miután ezt egy havi fix összegért a gyártó elvégzi. A repülőgép tulajdonosánál/üzemeltetőjénél ez a megoldás a cash flow volatilitását is csökkenti, azaz hosszabb távon egyenletes kiadással számolhat. Ez szakértők szerint sokkal olcsóbb, mint a korábbi idő- és anyagigény szerinti modell (T&M).

A példánál maradva, a Rolls-Royce ugyan nem kap pénzt azonnal az eladott turbina/hajtómű után, de karbantartásból folyamatos bevétele származik a vállalatnak - mondta Kube.

Azok a vállalatok, amelyek korábban termékeket állítottak elő és/vagy forgalmaztak, egyre inkább úgy próbálják a bevételeiket feltornászni, hogy annak 30-40-50 százaléka szolgáltatásból (adatszolgáltatás, tanácsadás) származzon - mondta Kube. A szakember ennek magyarázataként egy vágószerszámokat gyártó céget említett, amely eddig árucikként forgalmazta a termékeit. Most azon gondolkodnak, hogy a szerszámokat valamilyen intelligens eszközzel felszerelik, így az általa összegyűjtött adatok alapján a vásárlóiknak tanácsot is adhatnak, hogy az eszközöket milyen esetben és mire lehet használni.

Hangsúlyeltolódás

A másik lényeges változás, hogy az eszközök sokkal nagyobb figyelmet kapnak, mint korábban. Miután ezek sok mindenre képessé válnak, így hirtelen nemcsak a gyártó, de a tulajdonos, az üzemeltető, a biztosító társaság szempontjából is érdekessé válik - mindez nagy változásokat eredményez a vállalt felelősségekben is, azaz, hogy mit kell biztosítani, kire/mire terjedjen ki a biztosítás.  Az önvezető autóknál baleset esetén például már jó eséllyel a gyártónak kell a terméke "viselkedéséért" felelnie és nem feltétlenül az autó vezetőjének, főleg, ha ő már csak a használata után fizet - hangzott el a rendezvényen példaként.

Az IDC tanulmánya a biztosítási piacon az összekapcsolt járművek esetében a legvalószínűbb forgatókönyvként a használat alapú biztosítást említi, amely az adatok alapján már azt nézi, a járművet hogyan vezették. Ez pedig egyrészt a követelések és a veszteségek arányának csökkenését eredményezheti, másrészt a biztosítási csalásokat is visszaszoríthatja. Az IDC szerint a használat alapú biztosítások a globális gépjármű-biztosítási piacnak 15 százalékát teheti ki 2019-re. Mindez más területeken, például lakás-, egészségügyi-, személyi- és vállalati biztosításoknál is igaz lehet majd.

Ez azonban intelligens eszközök nélkül nem valósítható meg. A gépeknek digitálisan is alkalmassá kell válniuk arra, hogy a szolgáltatást közvetítsék - fogalmazott Kube.

Ez nem technológiai döntés

A jelenlegi helyzet annyiban más, mint korábban, hogy most a digitalizáció által okozott változásokhoz nem csak technikai oldalról kell a vállalatoknak közelíteniük, hanem  általános menedzsment szinten kell erről párbeszédet folytatni - hívta fel a figyelmet Hans Jörg Stotz, az SAP IoT stratégiáért és innovációért felelős vezetője, aki szerint már az iparági határok is kezdenek elmosódni.

A szakember lapunknak négy fő területet vázolt fel, amelyek az IoT szempontjából nagy jelentőségűek:

  • Szabványok. Az erről folyó vitákban az SAP szeretne egy európai hangot kialakítani, amelynek érdekében szorosan együttműködnek a franciákkal és az Ipari Internet Konzorciummal (IIC) is - mondta Stotz, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az erről folyó megbeszélések még nagyon kezdeti szakaszban vannak.
  • Készségek. Ki kell képezni a következő generáció mérnökeit, akiknek már nemcsak az informatikához kell érteniük, de ki kell ismerniük magukat az üzleti életben, az IoT világában és érteniük kell az üzleti szempontokat is.
  • Biztonság. Bár a technikai kérdések a korábbiakhoz hasonlóak, a rendszerek felépítése sokkal bonyolultabbá vált, ezért nagyobbak a kockázatok is. Sok vállalat úgy gondolja, hogy a biztonsági kérdéseket maguk is meg tudják oldani, ám ezt Stotz téves feltételezésnek tartja. Sokan aggódnak a felhő miatt, de szerinte jelenleg ez biztonságos. 
  • Üzleti modell. Az SAP innovációért felelős vezetője szerint a dolgok internetét sokan nagyon technikai oldalról közelítik meg, holott ez igazából stratégiai döntés. Nem a technológiai megoldásokon kell először gondolkodni, hanem az üzleti modellen, vagyis először azt kell kitalálni, hogy a vállalat a tevékenységét hogyan akarja átalakítani és ehhez kell rendelni a technológiát - vélekedett a szakember. Erre példaként a divatipart említette, ahol akár az is felmerülhetne, hogy például egy futócipőt a boltban, helyben, 3D nyomtatóval kinyomtassanak a vevő személyes igényeire (például mennyit és milyen terepen fut) szabva. Ebben az esetben egyrészt az értékláncban következnének be jelentős változások, hiszen például a fizikai kiszállítás vélhetően szükségtelenné válna és a gyártás (a 3D nyomtatás) is decentralizáltabb lenne, ehhez azonban magát az ügyfelet is jobban kell ismernie a gyártónak - magyarázta Stotz.

Felkészültek?

Arra a kérdésünkre, hogy az üzleti szektor szereplői értik-e az új technológiák által megnyitott világot és felkészültek-e ezen eszközök felelősségteljes alkalmazására, Kube egyszerűen annyit mondott: néhányan felkészültek, néhányan nem.  Az viszont nem különül el élesen, hogy mely szektor jár a digitalizációban élen.

A digitalizációs folyamatok része viszont a folyamatok automatizálása - illetve a gépi tanulás - is. Ezzel kapcsolatban vannak a legnagyobb aggályok, főleg a meglévő munkakörök automatizálásánál. Ezzel kapcsolatban Sebastian Wieczorek, az SAP gépi tanulásért felelős részlegének igazgatója megjegyezte, hogy az automatizálás leginkább a monoton, rutinból végezhető folyamatokat érinti jelenleg - például a számlák kezelését, ahol az automatizálás korábbi 40 százalékos pontossága már akár 90-95 százalékos pontosságra javult, vagy az olyan folyamatokra terjed ki, mint egy bizonyos ügyfélproblémának az ahhoz leginkább értő kollégához irányítása.

A bonyolultabb problémák megválaszolása Wieczorek szerint még mindig emberi kapcsolattartást igényelnek: például chatbotok (csevegő robotok) még nem képesek komplexebb, mélyebb vagy épp rugalmasan alakuló párbeszédek folytatására. Márpedig az ügyfelek ezt elvárnák.

Az IoT szempontjából sarkalatos kérdésben, az adatok megosztásában is van még bőven teendő - tette hozzá Stotz. Egyelőre örülhetünk, hogy van egy az európai piacra egységesen vonatkozó szabályozásunk a magánszemélyekre. Az IoT szempontjából viszont gépek közötti adatmegosztásról beszélünk elsősorban, ahol inkább az a kérdés merül fel, hogy szükség van-e az adattulajdonlás bevezetésére - Németországban nincs erre vonatkozó jogszabály, adatot nem lehet tulajdonolni, csak fizikai, megfogható dolgot.

Az önvezető autók kapcsán viszont felmerült már a kérdés, hogy ilyen hatalmas mennyiségű adatnál szükség lenne-e az adat tulajdonlására vonatkozó szabályozás létrehozására. A szakma Stotz szerint egyelőre nem látja ezt szükségesnek, úgy vélik, ezt jelenleg egyedi szerződésekkel lehet kezelni, de a helyzet változhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2017.08.31 13:15

Tisztulni fog a piac. A high-tech cégek hasítani fognak, a gyengék pedig csődbemennek. Verseny.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html