Új adókedvezmények, oktatás átalakítása - nagy kormányzati tervek láttak napvilágot

Számos területhez hozzányúlna a kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai startup ökoszisztéma fejlődését. Az új stratégia jól látja a meglévő problémákat, ám a jövőbetekintés szinte már-már lehetetlenül rózsaszínre sikerült.
Dzindzisz Sztefan, 2017. január 5. csütörtök, 07:08

Az Orbán-kormány régóta hajtogatja, hogy mennyire fontosak számára a startupok és hogy a jövőben számos kedvezményt fog nekik adni, hogy segítse a fejlődésüket. Az ígéretek sokáig leginkább csak üres szólamok maradtak, így hiába volt szó arról, hogy Budapestet régiós startup központtá tennék, a beígért adókedvezményre és az átfogó stratégiára évekig hiába vártak ezen vállalkozások.

Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, hogy a kormány valóban elkezdett lehetőséget látni a szektorban: a korábbiaknál több uniós forrást kap a terület, elfogadták a befektetőket támogató adókedvezményt, nemrég pedig a Digitális Jólét Programon belül megjelent a Magyarország Digitális Startup Stratégiája elnevezésű dokumentum, amely 92 oldalon keresztül részletezi a startupok magyarországi helyzetét és jövőbeli terveket.

Az ilyen lépésekre szükség is van, hiszen az OECD nemrég megjelent, 2016. évi Tudományos, Technológiai és Innovációs Kitekintőjében nem éppen a legszebb képet festette a magyar valóságról: szerintük túl kevés a magán és az állami forrás a területen, az üzleti innováció pedig főképp a külföldi és néhány nagyobb hazai vállaltra korlátozódik. A kevés befektetés a kutatás-fejlesztésbe azt is eredményezte, hogy Magyarországon jelentős mértékben idejétmúlt a kutatásokhoz használt infrastruktúra, így az európai minőségi színvonal alatt van. (A jelentésről, melyben a kormány utóbbi időben tett lépéseit is dicsérik, itt írtunk bővebben.)


Reuters

Mindezen elmaradások ellenére a digitális gazdaság immár a magyar GDP több mint 20 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 15 százalékát adja. Ez pedig éppen elég kiinduló alap ahhoz, hogy a dokumentum szerint a jövőben a magyar nemzetgazdaság kitörési pontja legyen. Ehhez jó hír a készítők szerint, hogy a digitális gazdaság infrastruktúrája csak most épül, így "szinte minden ország/régió a startvonalról indul, nincs több évtizedes lemaradásunk".

Előnyök és hátrányok

A szerzők részletesen elemzik az aktuális helyzetet, így többek közt azt is, hogy jelenleg hazánk miből tud profitálni és melyek azok a területek, amiket fejleszteni kellene. Előbbi kategóriába tartozik a dokumentum szerint többek közt a könnyű cégalapítás, a kedvezményes adózási formák, a jó egyetemi képzés, az egyre több meetup mellett a kedvező geopolitikai elhelyezkedés, illetve a női vállalkozók uniós átlag feletti száma is.

A gyengeségeknél nem fogták vissza magukat a szerzők: megemlítik a magas adminisztratív terheket, a fiatalok alacsony vállalkozási kedvét, a nyelvi kompetenciák alacsony szintjét, a pénzügyi kultúra nem elégséges színvonalát, azt, hogy az önfoglalkoztatás feltételei bonyolultak és visszatartó hatásúak, hogy az adózási környezet kedvezőtlenül hat a befektetési hajlandóságra, de azt is, hogy a köznevelésen kívüli megoldások túlságosan Budapest-centrikusak és drágák.

Amikor a jövőbe tekintenek, úgy a veszélyek közé sorolják, hogy legjobb szakemberek elköltöznek, és Budapest nem tud elég vonzó lenni, hogy külföldi startup vállalkozókat csábítson ide. Megemlítik, hogy nincs szoros kapcsolat az ökoszisztéma szereplői és a kormányzati döntéshozók között, az oktatási rendszer nem képes felzárkózni a 21. század kihívásaihoz, a képzett szakemberek hiánya nő, míg a támogatások rendszere miatt sok a "járadékvadász" startup.

Így segítene az állam

A startup stratégia öt úgynevezett pillért is felsorol, melynek keretében fejlesztenék az ökoszisztémát. Ezek a támogató üzleti környezet, a vállalkozói szellem, a vállalkozói kompetenciák, az együttműködés kultúrája és a finanszírozási források.

Az első pillér keretében többek közt vannak tervek a kezdő vállalkozók járulékterheinek a csökkentésére (a kedvezmény mértéke a bruttó bér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százaléka a vállalkozás fennállásának első két évében, a harmadik évtől pedig 14,5 százalék, a javaslat szerint egy korai fázisú cég legfeljebb 3 alkalmazott munkavállaló esetén élhet a kedvezménnyel) és az egy céggel már megbukott vállalkozók támogatására is - ez utóbbit például az adminisztratív terhek csökkentésével képzelik el. Ezen felül egyszerűbb és kedvezőbb adózást párosítanának az üzletrész- és részvényjuttatáshoz is, hogy könnyebb legyen az értékes munkatársak megszerzése, illetve megtartása is.

Az egyik javasolt intézkedés bevezetné a bejelentett részesedést a személyi adóban is. Tehát amennyiben egy, a magyar személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó magánszemély

  • belföldi jogi személyben vagy külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot, azaz köznapi néven: off-shore cégeket)
  • legalább 10 százalékos mértékű részesedést

szerez, és a szerzést az adóhatósághoz 75 napon belül bejelenti, a bejelentett részesedés egy éven túli értékesítése esetén a magánszemélyt személyi jövedelemadó mentesség illeti meg. Ezen felül az egészségügyi hozzájárulást sem kell megfizetni.

Gondolkodnak egy úgynevezett Speciális gazdasági (fejlesztési) övezet (Special Economic Zone) létrehozásán is, ahol többek közt a terhek, adók és járulékok csökkentése útján hoznának létre támogató környezetet. Az érdeklődő vállalatoknak hosszú távon kellene gondolkodniuk, hiszen a dokumentum szerint az ilyen övezetbe belépő cégek legalább ötéves tartózkodást vállalnának (Hogy ez egy startupnál mennyire reális, az más kérdés). A szerzők szerint az elsődleges színhely Budapest, mert itt realizálható az összes előny és a szinergiahatások is itt érvényesülhetnek a legjobban. Ugyanakkor elképzelhető egy olyan felállás is, ahol a budapesti központ mellett - jellemzően ipari vagy egyetemi központtal rendelkező - vidéki városokban (pl. Debrecen, Győr. Szeged) valósulnak meg alközpontok.

A támogató üzleti környezet támogatása a dokumentum szerint már csak azért is szükségszerű, mert hazánk igen rosszul szerepel a versenyképességi összehasonlításokban, míg a szabályozói oldalról a komplikált támogatói rendszerek és az adminisztrációs terhek jelentik a magyar startup ökoszisztéma legfontosabb versenyhátrányát. Ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy a kedvezményeket biztosító magyar programokra jellemző probléma, hogy "nagyon szűk körben, bonyolultan határozzák meg a kedvezményekre / részvételre jogosultak körét".

Pozitív példaként többet közt Berlint, Tallinnt és Lisszabont említik a szerzők, kiemelve, hogy az utóbbinak néhány évvel ezelőtt ugyanazok a problémáik voltak, mint hazánknak, melyekre sikeres válaszokat adtak. Közös pont mindegyik startupközpontban, hogy az ottani ökoszisztémák egyszerű, világos szabályozással rendelkeznek, amely csekély adminisztrációval terhelik a vállalkozókat - olvasható az anyagban.

A vállalkozói szellem pilléren belül javítanák a vállalkozói lét társadalmi megítélését, így például célzott programokkal segítenék a nők vállalkozóvá válását (elképzelhető, hogy a támogatásoknál pluszpont járna a női alapítóért), fejlesztenék a digitális kompetenciákat, de valamennyire átalakítanák az oktatást is, hogy növeljék a vállalkozói kedvet. Ennek keretében akár témaheteket is lehetne tartani az oktatási intézményekben, ahol például bemutatnák a már sikeres cégvezetőket, de a médiában is nagyobb hangsúlyt helyeznének a vállalkozói lét előnyeire. A dokumentum szerint ezek a lépések már csak azért is fontosak, mert "nem a tehetség, az innováció vagy a szakmai tudás hiányzik, hanem azok a képességek, melyek az innovációra épülő sikeres vállalkozás felépítéséhez szükségesek."

A vállalkozói kompetenciák pillér során nagy hangsúlyt fektetnének az e-oktatásra, mely során ellenőrzött minőségű, szabadon felhasználható vállalkozói készségfejlesztő oktatóanyagokat tennének - ingyenesen - közzé, de országosan összekötnék az ilyen kompetenciákat fejlesztő központokat is. A készítők szerint szükséges annak vizsgálata, hogy hogyan lehetséges - kötelező vagy válaszható elemként - beépíteni az iskolarendszer szerinti oktatásba minimálisan heti egy gyakorlati jellegű órát úgy, hogy a diákoknak egy nagyobb átfogó projektet kell kidolgozniuk az év során az elsajátított ismeretek felhasználásával, erősítve a soft skillek és a kudarc elfogadásának képességét.

"Fontos azonban megjegyezni, hogy a vállalkozási ismeretek szakszerű és élményszerű oktatásához továbbra is kevés a megfelelő tudással bíró szaktanár, illetve a köznevelésbe választható óraként bekerült vállalkozási ismeretek hatása egyelőre még nem hozott látványos javulást a fiatalok vállalkozó kedvének javulásában" - ismerik el a szerzők, akik megjegyzik azt is, hogy a magyarok az OECD felmérése alapján kifejezetten gyengén teljesítenek azokban a kompetenciákban, melyek a sikeres vállalkozáshoz szükségesek.

A pénzügyi kultúránk kifejezetten alacsony színvonalú (igaz, a volt szocialista országok mind hasonlóan rosszul teljesítenek), a nyelvi kompetenciákban pedig Európa legrosszabbjai között szerepelünk. A digitális kompetenciákat illetően összességében nagyjából az Európai Unió átlagának színvonalát nyújtjuk, óriási probléma van azonban az idősek és legfőképpen az alacsony képzettségűek digitalizációjával - vélik a szerzők. Ez utóbbi probléma a jövőben fokozhatja az alacsony képzettségi és jövedelmi rétegűek leszakadását és a társadalmi egyenlőtlenségeket. A jó hír viszont, hogy vannak már pozitív kezdeményezések, illetve virágzik a "meetup kultúra", ahol a startup ökoszisztéma maga tanulja meg a szükséges vállalkozási ismereteket, azt a tudást, amit az iskolában nem tanítottak meg neki.

Az együttműködés kultúrája pillér során nem meglepő módon az innovációs szektor szereplői közötti kapcsolatokat erősítenék: lenne spinoff ösztönző és Ipar 4.0 startup - ökoszisztéma-fejlesztési program, de létrehoznának egy olyan jogszabályi és technológiai környezet is, amely lehetővé teszi a közadatok "egyszerű és gyors megosztását" a startupokkal. Ez utóbbival kapcsolatosan megjegyzik, hogy a területen "érdemes Magyarországnak egy világszinten is példamutató szabályozással előállnia."

Emellett elősegítenék a külföldi cégek Magyarországra települését és csinálnának egy úgynevezett "Szilícium-völgybeli inspirációs programot" is, mely során a magyar cégek elleshetnék a legújabb és legjobb gyakorlatokat. Az anyag szerint további vizsgálatot igényel, hogy érdemes-e Magyarországnak elsősorban és/vagy kizárólag a Szilícium-völgyre összpontosítani. Franciaország például a kormány French Tech Hub programja keretén belül 11 ökoszisztémában épített ki hídfőállást, köztük San Francisco mellett például Abidjanban, Fokvárosban, Tokióban és Hong Kongban is.

Külön hangsúlyt kapna a startupok Budapestre csábítása is, mégpedig a következő eszközökkel: amennyiben egy "legjobb startup" úgy dönt, hogy a magyar fővárosba költözik 6 hónapra, úgy többek közt ösztöndíjat, mentorálást, adminisztrációs segítséget, "landing pack"-et, opcionális esetben irodahelyet is kaphatna. Az alkotók szerint egy ilyen program jelentős költséggel jár, de a cégek az ösztöndíjukat Budapesten költik el, foglalkoztatva, egyúttal tanítva a magyar programozókat, designereket, mérnököket, közgazdászokat, ami "felbecsülhetetlen" értékű tudást jelentene a magyar cégeknek. Az ideköltözést úgynevezett startup vízummal is segítené a tervek szerint az állam. És hogy mi is ez pontosan? "A startup vízum egy adott ország által kiadott külön kategóriát képviselő vízum, melynek célja, hogy olyan ambiciózus, képzett, fiatal vállalkozókat, fiatal munkaerőt vonzzon az országba, akik nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások létrehozásában és tőkebefektetésben gondolkodnak."

Sok cég számára a legnagyobb problémát a finanszírozás okozza, ezért különösen érdekes a finanszírozási források pillér. Az angyalbefektetéseket például nemcsak adókedvezménnyel támogatnák, de nyitnának co-investment forma felé is, mely során az angyalbefektetéseket egészítené ki az állam. Érdekesség, hogy nemcsak a cégeket, hanem a befektetőket is fejlesztenék, így létrehoznák az úgynevezett "Befektetők továbbképzési programját", ahol a startupokba fektető angyalbefektetők, kockázatitőke-befektetők továbbképzése, oktatása zajlana.

Elismerik, hogy bár a rendelkezésre álló tőke mennyisége megfelelő, máig nem megoldott a kifejezetten korai fázisú startupok és a későbbi, növekedési szakaszban (scale-up) lévő cégek finanszírozása. Ezzel kapcsolatban a szerzők megjegyzik, hogy bár hazánkban 2011 óta jelentősen nő a tőkekihelyezések száma, ez főképp az uniós forrásból működő Jeremie-programnak köszönhető, melynek megítélése "szakmai körökben visszás". A sok kockázatitőke-kihelyezés ellenére sem tudtak túl sok sikeres exitet felmutatni a befektetők, a Jeremie-pénzek arányaiban nem járultak hozzá kellő mértékben az ökoszisztéma fejlődéséhez. (Igaz, az eredmények végleges értékeléséhez érdemes még várni 2-3 évet, van ugyanis olyan alapkezelő, mely csak 2014-ben kezdte meg működését, így még a lehetséges exitek is későbbre várhatóak.)

A fenti terveket az úgynevezett Startup Hungary módszertani és koordinációs központ fogja kidolgozni és megvalósítani, majd a monitoring rendszert elemezve tesz majd szakpolitikai ajánlásokat, iránymutatásokat tesz a szabályozónak.

Ez lesz a jövő

Bár a dokumentum rendkívül korrekt módon nem spórol a kritikával, a jövőkép a szokásos kormányzati rózsaszín. Olyannyira, hogy ebbe nem is akarunk belerondítani:

"2020-ban a magyar startup ökoszisztéma mer új terepen kísérletezni, ugyanakkor tudja, hogy elsősorban mely területeken van iparági hitelessége, mik azok a szegmensek, melyekben vállalkozói a világ legjobbjai között lehetnek. A világ legjobbjai pedig addigra példaképekként, aktív szerepet vállalva a startup ökoszisztéma építésében, új, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, a példaképeikkel kapcsolatban álló vállalkozói generációt segítenek kinevelni. Ez a generáció önbizalommal telt, nem fél a kudarcoktól, és magától értetődően beszél angolul.

Vállalkozásaik a cég életciklusának minden fázisában hozzáférhetnek finanszírozáshoz - akár magyar befektetőtől, amerikaitól vagy izraelitől. Utóbbiakhoz, a magyar befektetők kapcsolatrendszerén keresztül is eljuthat, hiszen 5 év múlva jóval többen lesznek - angyalok és intézményi befektetők egyaránt -, akiknek közös befektetéseik vannak külföldi társaikkal.

Szép új világ

Az ökoszisztéma sok szereplőből áll és rendszert alkot. Ezek a szereplők 2020 digitális Magyarországában nem individuális szereplők, akik véletlenül akadnak csak össze; hiszen eddigre kiépülnek azok a csatornák az egyetemek és akcelerátorok, a magyar és a külföldi befektetők, a városi önkormányzatok és a startupok között, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Budapest és Magyarország vonzó legyen a világ legtehetségesebb startup vállalkozóinak.

Az új, önbizalommal telt technológiai vállalkozói réteg sikerei ellenére sem lesz arrogáns. Tudja, hogy a digitális cégek gyors evolúciójából kimaradó vállalkozói rétegeket - elsősorban a nőket és a 45 év felettieket - be kell vonnia a fejlődésbe, mert ha ezt elmulasztja, azzal hosszútávon az egész társadalomnak árt. Ezért az állami intézményekkel és kezdeményezésekkel karöltve olyan programokat indít, melyek a leszakadó rétegeket is segítenek bevonni a digitalizációba.

A fenti vízió nem álom, hanem olyan jövőkép, melynek megvalósításába tucatnyi ország fektet ezekben a pillanatokban is nagy energiát - pénzt és időt nem kímélve. Versenyben vagyunk. Magyarország Digitális Startup Stratégiája feladata pedig az, hogy lehetőséget adjon ahhoz, hogy az élre ugorjunk."

Hát hajrá!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2017.01.05 10:35

Az egész elemzésből ordít, hogy a korrupt, burjánzó, büroktatikus, pénzéhes és pazarló államaparátus, a tanulatlan és elnehezedett politikusi és tintanyaló aparátus hogyan fojtja meg a magyar gazdaságot, és vállalkozói szellemet. Itt pezsgés csak akkor lesz, ha drasztikusan visszavágják az adókat, az államaparátust és a bürokráciát. Addig el lehet felejteni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html