BUX
38657

2004 a csatlakozás éve: bejött a konvergencia

2004 jó éve volt a magyar tőzsdének: 57 százalékkal nőttek az árfolyamok, ugyancsak másfélszeresére nőtt a cégek összesített eredménye és a tőzsde összforgalma.

Korányi G. Tamás, 2005. január 3. hétfő, 07:54

(A NAPI Gazdaság cikke)
Négy évvel a legutóbbi (1999 őszétől 2000 márciusáig tartó), akkor a nemzetközi e-eufória által táplált tőzsdei hossz után, két nagyon rossz és egy, már a magára találást jelentő év után 2004 egyértelműen a hossz éve volt a BÉT-en. A BUX a 2003 végi 9380 pontról szilveszterig 14 743 pontra emelkedett (sőt, december 20-án 14 775 pont is volt), az 57 százalékos árfolyam-emelkedéshez nagyságrendileg hasonló forgalom- és eredménynövekedés is járult.
A magyar befektetők évekig várták a "konvergenciahosszt", sokat beszéltek róla, de kevesen hitték - főleg 2004 elején, amikor a csatlakozási dátum már régen ismert volt -, hogy a jogi aktus közelsége önmagában ennyire megnöveli a külföldiek vásárlókedvét. 2003 végén a magyar részvények 71,8 százaléka volt külföldi tulajdonban, kilenc hónappal később viszont már 75,3 százalékuk, az év végi arány pedig alighanem meghaladja a 76 százalékot is. (Eközben a tőzsdei kapitalizáció az egy évvel ezelőtti 3470 milliárd forintról 5190 milliárd forintra gyarapodott.) Ugyanakkor a konvergencia önmagában, a javuló vállalati eredmények, pontosabban az OTP és a Mol egymástól ugyan független, de a befektetők fejében nem csupán Csányi Sándor személye által összekapcsolódó "sztorija" nélkül nem sokat ért volna.
A kedvező nemzetközi tőzsdei klímát, a magyar piac iránti, az EU-csatlakozás gerjesztette növekvő érdeklődést a két húzó cég tüneményes növekedése segített kihasználni. Az OTP a lakáshitelezés hullámain 50 százalékkal, a Mol a magas olajárnak és a gyenge dollárnak köszönhetően a gázüzletág eladása nélkül is egyenesen 200 százalékkal növeli idén az eredményét. (Meg is duplázódott 2004-ben mindkét blue chip árfolyama.) Talán nem véletlen, hogy 2004 két sztárrészvénye az a két magyar papír, amelyek kibocsátói a leghatározottabban tűzték zászlójukra a régiós terjeszkedés gondolatát. A Mol számára 2004 az INA részbeni integrációját, az OTP számára a RoBank megvásárlását és a horvát Nova Banka sikeres megszerzését jelenti. A két legnagyobb mellett a többiek is "nyomulnak" a régióban: a Matáv a macedón hídfőállást a montenegrói telekomcég irányában akarja bővíteni, a Richter lengyel és román szerzeményét fejleszti, a Borsodchem pedig csehországi gyárába ruház be milliárdokat.
A tőzsdei cégek összesített idei eredménye valószínúleg jócskán meg fogja haladni az 480 milliárd forintot a tavalyi 312 milliárd után. A számokból ítélve a magyar tőzsde 11 körüli átlagos P/E értéke alig változott egy év alatt, vagyis a mesebeli növekedés ellenére nemzetközi összehasonlításban még mindig nem túlértékeltek a magyar részvények. Persze egy 57 százalékos növekedést hozó év után ritkán jön egy másik hasonlóan jó esztendő, még ha erre a BÉT történelme mutatott is már példát. (1996-ban a BUX 170 százalékkal nőtt, amelyet 1997-ben újabb 93 százalék követett).
A tavalyi év nem csupán az árfolyamok szempontjából volt kiemelkedő a tőzsde számára. A forgalom végre visszatért az 1999-2000-ben megszokott szintre. Ez a 2001-es 60 százalékos forgalmi visszaesés és a 2002-2003-as stagnálás után hatalmas eredmény, amely a 2002 áprilisa óta részvénytársasági formában működő BÉT tulajdonosai számára (utóbbiak már régen nem esnek egybe a tőzsde tagságával) üzletileg is mesebelivé teszi az évet. A BÉT - jószerével megalakulása óta először - anyagilag is hasznot hajtó vállalkozássá vált, ezt jelzi, hogy a részvények 50,6 százalékának májusi megvásárlásával a BÉT meghatározó tulajdonosává váló (összesen 68 százalékot birtokló) osztrák hátterű pénzügyi csoport (a HVB Bank, az Erste, a Raiffeisen, a bécsi értéktőzsde és az elszámolóházi feladatokat ellátó ÖKB) összesen több, mint 8 milliárd forintot fizetett ki a BÉT többségét és a BÁT háromnegyedét jelentő részvénycsomagért. (Az ár nem is sok, ha az összesen 15 milliárdos cégértékből levonjuk a Keler 50 százalékára jutó 6 milliárdot, hiszen a BÉT az idén több mint egymilliárdos adómentes eredményre számíthat.)
Az ügyletet még nem hagyta jóvá az EU brüsszeli versenybizottsága, ám ha ez a lépés megtörténik, könnyen lehet, hogy 2004 nem csak a magyar nemzet, de a magyar tőzsde történelmébe is a csatlakozás - konkrétan egy regionális tőzsdeszövetséghez való csatlakozás - kezdő éveként fog majd bevonulni. Persze, kérdés, hogy a két - ráadásul korántsem egyenlő súlyú - tőzsde által alkotott párost mikor lehet majd regionális tőzsdeszövetségnek tekinteni, de az mindenesetre tény, hogy a BorsodChem és a Mol részvényének varsói megjelenésével ha nem is a BÉT, de a BÉT két fontos papírja már a régió egészében "játszik".
A magyar részvények mezőnyét szemlélve egyértelmű, hogy a kilencvenes évek elejének nyolcas mezőnye (az Egis, a Danubius és a két vegyipari papír kiválásával) az ezredfordulóra négyesre olvadt, idén pedig az OTP és a Mol húzott el a Matávtól és a Richtertől. Utóbbiak a két előző 108, illetve 101 százalékos árnövekedésétől jócskán lemaradva kisebb emelkedést (Matáv: 9,5 százalék), illetve - elsősorban a dollár gyengülése, illetve a forint euróhoz képest 6,2, a dollárhoz képest pedig 13,2 százalékos erősödése miatt - 7,6 százalékos gyengülést produkáltak. A kisebb részvények közül a legnagyobb, kilencszeres növekedést az év közben tulajdonost és tevékenységet váltó Skoglund produkálta (111 forintról 950-re), de a ténylegesen forgó papírok közül a 300 százalékos növekedést felmutató FHB-n kívül is többnek sikerült megvernie a BUX-ot.
Az idei év vitathatatlanul az OTP és a Mol éve volt, kérdés, hogy tudja-e őket követni a többi részvény vagy a BÉT végleg kétpapírú tőzsdévé válik.