A kisbefektetők most sem jártak jobban

A Legfelsőbb Bíróság idén ősszel zárult két felülvizsgálati eljárásban ismét elutasította, hogy egy céltársaság kisrészvényesének joga lenne pert indítania a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete befolyásszerzéssel, vagy közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos, illetve vételi ajánlatot jóváhagyó azon határozatai elleni, melyek a tőkepiaci törvényben lefektetett kisrészvényesi jogok betartását lennének hívatottak érvényesíteni. Az LB indoklása szerint egy vételi ajánlatot jóváhagyó felügyeleti határozat - mely bár a törvényben leírt garanciális elemek meglétét ellenőrzi -, csak áttételesen van kihatással a kisrészvényesre, őt az csak akkor érinti, ha elfogadja az ajánlatot. Ez annyit jelent - áll a TEBÉSZ közleményében -, hogy az LB szerint a felügyelet dönthet kizárólag egy nyilvános vételi ajánlat jogszerűségéről, s döntése ellen bírósági felülvizsgálatot a részvényes nem kérhet, csak az ajánlattevő vagy az ajánlatban közreműködő brókercég. A TEBÉSZ az LB kisbefektetőket kizáró ítéleteit, és az azok indoklásában foglalt jogértelmezést botrányosnak, alkotmánysértőnek és a törvény írott szövegével is ellentétesnek tartja. "A Dr. Kozma György vezette tanács olyan mértékben szűkítette le a PSZÁF határozatok elleni kereseti joggal rendelkezők körét, hogy az immár a kisbefektetői társadalom jogorvoslathoz való alkotmányos jogának szisztematikus korlátozását jelenti. Ezen LB jogértelmezés ráadásul nem csak, hogy megengedhetetlen jogvédelmet biztosít egy állami intézmény kisbefektető ellenes szándékos vagy gondatlan törvénysértéseihez, de annak következményeként a PSZÁF határozatokat csak az támadhatná meg, akinek a PSZÁF megengedte a kisbefektető ellenes törvénysértő működést. Mivel a pénzügyi felügyeletet államigazgatási eljárásaiban még saját felügyeleti szerve, a PM sem utasíthatja, így jogszerű működését csak és kizárólag a jogsértés érintettjei által indított kereseteken keresztül lehet kikényszeríteni. Ezt az egyetlen lehetőséget zárja ki az LB Dr. Kozma György vezette tanácsának jogértelmezése" - áll a közleményben. A TEBÉSZ álláspontja szerint, egy jogállamban a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása sem eredményezheti egy jogsértő és Alkotmányellenes LB ítélet hatályban maradását és egy ilyen tartalmú ítélkezési gyakorlat meghonosodását. Ezért a TEBÉSZ elnöke, a Magyar Köztársaság Alkotmányos rendjének megóvása, és a PSZÁF törvényes működésének kikényszeríthetősége érdekében megbeszélést kíván kezdeményezni Lomniczi Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács Elnökével a kialakult helyzet megnyugtató megoldásáról. Az ügy előzménye: a kisebbségi részvényes azt a felügyeleti határozatot támadta meg annak idején a Fővárosi Bíróságon, amely jóváhagyta a Heineken-csoporthoz tartozó Amstel Rt. nyilvános vételi ajánlatát a Brau Union Hungária Rt. részvényeire. A Fővárosi Bíróság tavaly augusztusi ítélete alapján azóta a felügyelet elutasította a 12 800 forinton megtett ajánlatot (az ajánlattétel idején 19 000 forint feletti áron cseréltek gazdát a papírok a BÉT-en), s új ajánlatra kötelezte a Heineken-csoportot. Az később 16 000 forint feletti áron újabb ajánlatot tett, majd a felügyelet utasítására 17 200 forintra emelte az árat.