A Mol újra kosarat adott az OMV-nek (2. összefoglaló)

Az osztrák OMV ma új megkereséssel lepte meg a piacokat és a Mol menedzsmentjét. Utóbbi ismét határozott nemet mondott és a kormány is kitart korábbi álláspontja mellett. Bár az elemzők úgy vélik, az osztrákok alaposan elkéstek a mostani lépéssel, a Mol-kurzus látványos emelkedéssel reagált.
NAPI Online, 2007. szeptember 25. kedd, 16:01

Kilencmilliárd euró áll készenlétben az OMV-Mol egyesülés finanszírozására - mondta Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója kedden telefonos sajtókonferencián, miután a cég kora reggel bejelentette: a Mol részvényei 20,2 százalékának birtokában "olyan helyzetben van", hogy kész vételi ajánlatot tenni a Molra, részvényenként 32 000 forintért. További részletekért kattintson ide.

Az osztrák ajánlat

Az osztrák olajvállalat a szándéknyilatkozatban a következőképpen fogalmaz: "a vételár 43,6 százalékos részvényfelárat jelent a Molban történt spekulatív befektetések kezdete előtti napi, azaz 2007. május 21-i 22 290,-forintos torzítatlan részvényárhoz képest, illetve 18,7 százalékos részvényfelárat jelent a tegnapi záróárhoz képest. Ezen túlmenően az osztrák társaság hajlandó az ellenérték 25 százalékáig OMV-részvényeket felajánlani". További részletekért kattintson ide.

A Mol megint nemet mondott

A Mol nem lepte meg a piacot, és kapásból elutasította az OMV-t. A hazai társaság szerint "a lépés illeszkedik az OMV eddigi egyoldalú és barátságtalan lépéseinek sorába". A megkeresésben foglaltakat a Mol nem tartja megfontolásra érdemesnek, s nem kíván tárgyalásokat kezdeni az osztrák céggel. A Mol szerint az ajánlatnak nem minősülő szándéknyilatkozat "lényegesen alulértékeli a Mol üzleteit és kilátásait". További részletekért kattintson ide.

A kormánynak sem tetszik

A kormány továbbra is ellenséges felvásárlási akciónak tekinti az OMV törekvéseit, és az ún. lex Mollal akarja rendezni a helyzetet. A kormányszóvivő az MTI-nek elmondta: egy piacgazdaságban a kormánynak nem dolga kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak mindenben megfelelően zajlik. További részletekért kattintson ide.

Meglódult a Mol-árfolyam

Az OMV megkeresése nyomán nyitás előtt felfüggesztették a Mol-részvények kereskedését a BÉT-en. Az olajpapírokat fél egykor engedték vissza a parkettre, az instrumentumok jelentősen drágultak, de később apadt a többlet. További részletekért kattintson ide.

Nagyot zuhant az OMV


A nemzetközi befektetési bankok is kommentálták az OMV újabb akcióját: a UBS szerint például amennyiben az osztrák cég ajánlatát végleg visszautasítják, úgy a nyakán marad a Mol részvényeinek nagy hányada anélkül, hogy bármiféle befolyást gyakorolhatna általuk. A megkeresésre egyébként az OMV-papírok komoly eséssel reagáltak. További részletekért kattintson ide.


Mit mondanak az elemzők?

Elemzők szerint az OMV alaposan elkésett a mai lépéssel, a Mol menedzsmentje a kezében lévő 42 százalékos pakettel bebiztosította magának az olajcég fölötti irányítást. Abban a tekintetben megoszlanak a vélemények, hogy a hazai társaság később beadhatja-e a derekát. További részletekért kattintson ide.

Eladni, ha túl drága

A Raiffeisen elemzője szerint 30 ezer forint fölött eladni érdemes a Molt. További részletekért kattintson ide.

Az OMV maga alatt vágta a fát


A Concorde elemzője szerint az OMV ezzel a szándéknyilatkozattal maga alatt vágta a fát. További részletekért kattintson ide.


Mi is az lex Mol?

A lex Mol hivatalosan "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvény címet viseli. A jogszabálytervezet, amely - nem is titkoltan - a Mol felvásárlásának megakadályozására született, alaposan átszabja többek között a tőkepiaci törvény vállalatfelvásárlásokról szóló részeit. Teszi mindezt úgy, hogy gyakorlatilag felülír számos olyan jogszabályi módosítást, amelyet az uniós csatlakozásunk után vezettek be arra hivatkozva, hogy a magyar jog is harmonizáljon a brüsszeli irányelvekkel, amelyek elvileg elsődleges fontosságúnak tartják a tagállamok közötti szabad tőkeáramlás elvét.
A tervezet bevezeti a stratégiai fontosságú vállalatot mint jogi kategóriát. Ilyen vállalatoknál a tervezet szerint a nyilvános vételi ajánlatot az ajánlattevő legfőbb szervének is jóvá kell előzetesen hagynia.
Újdonság az is, hogy befolyáson ezentúl nemcsak a szavazati jogot kellene érteni, hanem ahol a tulajdon és a szavazati jog mértéke eltér egymástól, ott ezek közül a magasabbat kell befolyásnak tekinteni.

A törvények eddig kifejezetten tiltották, hogy ha egy cégre nyilvános ajánlatot tettek, akkor az igazgatóság ebben az időszakban olyan lépéseket tegyen, amelyek megzavarhatják az eljárást. (Ilyen például a saját részvények eladása, vétele vagy az alaptőke felemelése.) A módosítás hatálybalépése esetén ez a tilalom minden cégnél opcionális lenne: csak akkor létezne, ha azt az alapszabály előírja. Ráadásul közgyűlési jóváhagyás esetén még e cégeknél sem él majd a tilalom. Nehezítés lesz, hogy önkéntes ajánlat lezárását követően az ajánlattevő és a hozzá kapcsolt személyek, vállalkozások fél évig nem tehetnek újabb ajánlatot. Ráadásként a törvény a gazdasági társaságokról szóló törvény szigorát is felpuhítja: a terv szerint a nyilvános részvénytársaságok alapszabálya a jövőben előírhatja egyes részvényesi csoportok szavazatának korlátozását.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK