Áfonya: értelmetlen volt az adó bevezetése

A tőzsdei szakemberek előrejelzései igazolódtak, kevés bevétele származott a költségvetésnek az árfolyamnyereség-adóból.
NAPI Online, 2007. szeptember 20. csütörtök, 08:20

A NAPI Gazdaság cikke.

Egyelőre úgy tűnik, valóban több kára, mint haszna volt a tőzsdei árfolyamnyereség-adó (áfonya) tavaly őszi bevezetésének. Magyar magánszemélyek összesen mindössze 1,7 milliárd forintnyi adót fizettek tavaly tőzsdén elért árfolyamnyereségük után - tudta meg a Napi Gazdaság. Szakemberek korábbi becslései arról szóltak, hogy az adónem újbóli bevezetésével nem valószínű, hogy éves szinten 4 milliárd forintot meghaladó összegű bevétele keletkezne az államnak. Az APEH adatai szerint mindössze 8700 tőzsdéző között oszlott meg a befizetett adó, így egy magyar tőzsdéző - már aki tavaly ősszel ügyleteket zárt, és azokon összesítve nyeresége keletkezett - átlagosan 195 ezer forintnyi adót fizetett be ezen a címen. A 8700-as szám meglepően alacsony ahhoz képest, hogy nem egy brókercég büszkélkedik 10 ezer főt meghaladó ügyfélszámmal a magyar piacon (persze ezek egy jelentős része nem feltétlenül belföldi magánszemély).

A befizetők csekély számát magyarázhatja, hogy az összes értékpapírszámla-tulajdonos között aránylag kevés az aktívan tőzsdéző. A kamatadó a tőzsdei árfolyamnyereség-adónál többet hozott, ilyen címen 7,7 milliárd forint folyt be tavaly a költségvetésbe, arról nincs adat, hogy ez hány magánszemélytől származott, mivel ezt a kifizetőhelyek automatikusan vonják - tudtuk meg az APEH-től. Ez az idén várhatóan jóval magasabb összeg lesz, hiszen az év egészében keletkezett kamatjövedelmek után fizetik majd az adózók. Ráadásul az adónem tavaly szeptemberi életbe lépése előtti időszakban sokan helyezték el megtakarításaikat még adómentes konstrukciókban, ezek egy része pedig folyamatosan kifut.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK