Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Szerző: Barnóczki Péter, MNB

E fórum egy részvénytársaság életében az egyik legfontosabb - a részvényesek joggyakorlásának helyet adó - esemény. Így némileg szokatlan, hogy egy fővárosban működő társaság mindezt már hosszabb ideje a székhelyétől több száz kilométerre tartja meg. De erre később még visszatérünk.

A nyilvános tőzsdei kibocsátók (olyan gazdasági társaságok, amelyek értékpapírokat bocsátanak ki és forgalmaznak a Budapesti Értéktőzsdén, azaz a BÉT-en) klasszikus értelemben nem tartoznak a jegybank által felügyelt intézmények közé. A befektetők védelme és a tőkepiac tisztasága érdekében ugyanakkor a jogalkotó komoly "kapuőri" jogkörrel ruházta fel az MNB-t. Feladata annak folyamatos ellenőrzése, hogy a tőzsdei kibocsátók működésük kapcsán megfelelő mennyiségű és kellően részletes információkat mutatnak-e be a nyilvánosságnak.

Legyenek képben a befektetők

Cél, hogy a befektetők, az elemzők és a sajtó számára a különböző - kötelezően közzéteendő - pénzügyi jelentések, beszámolók teljes és átlátható képet nyújtsanak a kibocsátó pénzügyi helyzetéről, a kockázatokról és a felmerülő bizonytalanságokról is. A szabályozás logikus: a befektetők csak akkor tudnak megalapozottan dönteni a vásárlási és eladási szándékukról, ha a cég (és értékpapírjaik) megítélését érintő valamennyi információ birtokában vannak.

Kinek a feladata a befektetők tájékoztatása? A valós információk nyilvánosságra hozatala természetesen a kibocsátó felelőssége, ezt tőlük senki - így nyilván az MNB sem - vállalhatja át. Ha ezt nem, vagy félrevezető módon teszi meg, úgy a jegybanki szankciók mellett akár kártérítésre is kötelezhető, a legsúlyosabb esetek pedig bűncselekménynek is minősülnek. Az MNB csak azt ellenőrizheti, hogy tájékoztatási kötelezettségüket a kibocsátók jogszabályszerűen teljesítik-e. Lényeges azonban - és itt adódhat sok félreértés a jegybank szerepét illetően -, hogy ezen túlmenően a társaságok működésébe nem szól, nem szólhat bele. Az üzleti döntések meghozatala ugyanis a részvényesek és a menedzsment feladata.

A jegybank folyamatosan figyel

Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis milyen probléma lehet abból, ha a kibocsátó nem megfelelően tájékoztatja a nyilvánosságot? Elég nagy. A legsúlyosabb tőkepiaci visszaélések egyike ugyanis a bennfentes kereskedelem, amikor valaki olyan - még nem nyilvános, azaz bennfentes - információ felhasználásával köt ügyletet, amely nyilvánosságra kerülését követően befolyásolhatja az értékpapír árfolyamát. Ezzel a módszerrel szépen lehetne spekulálni. Így nem csoda, hogy a magas összegű jegybanki bírság mellett akár 5 év letöltendő szabadságvesztéssel is büntethető a cselekmény.

A megelőzés eszköze pedig épp a már sokat emlegetett átláthatóság. Vagyis ebben az esetben például a bennfentes információk azonnali nyilvánosságra hozatala, melyet így egyenlő eséllyel ismerhet meg minden befektető. Ez a nyilvános tőzsdei működés lényege.

A jegybank folyamatosan monitorozza a piacot. Ha egy kibocsátó a tájékoztatási kötelezettségét késve vagy hiányosan teljesíti, az MNB szó szerint azonnal intézkedik, s felfüggeszti az érintett értékpapírokkal történő tőzsdei kereskedést a hiányzó információk nyilvánosságra hozataláig. Előfordul, hogy egy késő este közzétett, nem jogszabályszerű rendkívüli tájékoztatást észlelve az MNB még aznap éjjel döntést hoz. A határozatot reggel - még tőzsdenyitás előtt - kézbesíti a BÉT-nek, s nyilvános sajtóközlemény kíséretében honlapján is közzéteszi.

Így az adott értékpapírokkal aznap reggel már nem indulhat meg a tőzsdei kereskedés. Ez nem kimondottan szankciós intézkedés, inkább az információs aszimmetria (a kibocsátó és esetleg egyes befektetők tudják a hírt, míg más befektetők nem) kialakulását előzi meg, vagy a már kialakult helyzet "befagyasztását" szolgálja. Célja, hogy információs monopóliumával egyetlen tőkepiaci szereplő se tudjon visszaélni.

A gyors, a nap bármely szakában történő jegybanki intézkedési lehetőség titka: a folyamatos felügyelés. Ilyen felügyelési akciók keretében valósulnak meg többek közt az előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzések, a jegybanki munkatársak közgyűlésen történő részvétele, és halasztást nem tűrő esetben az éjszakai döntéshozatal is.

A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy a felügyelők folyamatosan figyelik a kibocsátók működését és az általuk közzétett információkat. Ezek tartalmát elemzik, s összevetik a nyilvánosan elérhető, és hivatalosan ismert információkkal is. Utóbbiak szerteágazók lehetnek: elemzések, internetes fórumok és blogok, a közösségi médiában közölt adatok, vélemények, a sajtóhírek, befektetési ajánlások mellett - amennyiben az ellenőrzést követően valósnak bizonyulnak - akár a tőzsdei pletykák is szolgáltathatnak intézkedési alapot.

Jöhet helyszíni vizsgálat is

Az MNB emellett széles körű tájékoztatásra kötelezheti a tőzsdei cégeket és előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzéseket is végezhet. A helyszíni vizsgálatok során a jegybank munkatársai - a manipulálást megelőzendő - további dokumentumok bemutatását kérhetik, részletesen betekinthetnek a kibocsátó működésébe. Sőt még a közzétételekért felelős munkatársak szakmai felkészültségével kapcsolatban is tájékozódhatnak.

Mindezeken túl az MNB törekszik a kibocsátók által közzétett információkat független forrásból is megerősíteni. A nyilvánosságra hozott információk megbízhatóságát növeli a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat. Ez minden tőzsdei cégnél kötelező. A könyvvizsgáló ilyenkor felülvizsgálja a társaság beszámolóját és tanúsítja, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a kibocsátó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, vagy éppen ellenkezőleg: megfogalmazza a beszámolóval kapcsolatos aggályait.

A független könyvvizsgálói jelentéseket a kibocsátóknak nyilvánosságra kell hozni, ezt az MNB következetesen számonkéri. Minden befektetőnek hasznos olvasmány. Ha gyanús esetet talál, azt a könyvvizsgáló köteles külön is jelenteni, de a jegybanknak - egy jogszabály-módosításnak hála - immár arra is lehetősége van, hogy közvetlenül kérjen tőlük tájékoztatást.

A könyvvizsgálóknak egyébként is erősen ajánlott az MNB-vel együttműködni. Nemrég lépett hatályba ugyanis az az új előírás, mely szerint a jegybank a kötelezettségeit nem teljesítő könyvvizsgáló helyett más, megfelelő auditor választására kötelezheti a kibocsátót. 2018 januárjától pedig a tőzsdei cégek által megbízott könyvvizsgálóknak speciális tudáson alapuló minősítéssel is rendelkezniük kell.

Amikor igaznak bizonyul a piaci pletyka

Az MNB hasznos eszköze emellett a tulajdonosi megfeleltetés, melyet például idéntől a vállalatfelvásárlások engedélyezése során már rutinszerűen alkalmaz. Lényege, hogy az MNB kötelezi a központi értéktárat (KELER), hogy egy időpontra nézve az adott kibocsátó valamennyi tulajdonosát azonosítsa be. Ez nem egyszerű feladat, de ilyenkor nincs más választás: az értékpapírszámla-vezetők minden részvényest azonosítanak, akkor is, ha ők esetleg korábban megtiltották a részvénykönyvbe történő bejegyzésüket, vagy kérték törlésüket.

Bizonyos tulajdoni hányadok elérése esetén egy tőzsdei társaság tulajdonosainak is a nyilvánosság elé kell lépniük, ha nem teszik, jegybanki bírságot kapnak. E mulasztás miatt az MNB idén bírságolt első alkalommal (s úgy tűnik, egy másik ügy kapcsán hamarosan ismét fog). A közelmúltban például azért rendelt el tulajdonosi megfeleltetést egy kibocsátónál az MNB, mert a közgyűlésen részt vevő jegybanki munkatársak megtudták: az adott tőzsdei cégnek van olyan részvényese, aki az adott tulajdonhányad átlépése ellenére sem jelentette be tulajdonszerzését. Piaci pletyka, ami igaznak bizonyult.

Világos, hogy a befektetőknek és az MNB-nek is az a legjobb, ha a tőzsdei kibocsátók önként betartják a szabályokat. Ha nincs így, a szankcionálás sokszor elkerülhetetlen. A jegybanki intézkedésekhez - az utóbbi időben számos új eszközzel bővült - széles fegyvertár áll rendelkezésre, s az MNB ezt aktívan használja is a mindennapokban. Idén tavasszal a legsúlyosabb szankciót is alkalmazni kényszerült, amikor egy kibocsátót - annak állandó jogsértései miatt - egyszerűen törölt a tőzsdei terméklistáról. Magyarul: a cég papírjaival a börzén befejeződött a kereskedés.

A szigorú szabályok a tőkepiac stabilitását és a befektetők érdekeit védik. Egyet viszont ne felejtsünk el: a nyilvános kibocsátói információk értékelése és a döntés mindig a befektető felelőssége.

Ehhez elengedhetetlen az is, hogy a kibocsátók tulajdonosai, vagyis maguk a befektetők is tevékenyen éljenek jogaikkal. Őket ugyanis számos részvényesi jog (így például a közgyűlési részvételhez, szavazáshoz, a közgyűlés napirendjének kiegészítéséhez és a tájékoztatáshoz való jog) illeti meg. Ezek tudatos használatával maguk is aktívan hozzájárulhatnak a magyar tőkepiac fejlődéséhez.

A bevezetőben említett közgyűlésen ugyanis a három jegybanki munkatárson kívül összesen csupán négy részvényes jelent meg.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!