A hozamgörbe laposodását is eredményezheti a magyar állampapírpiacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma reggel bejelentett intézkedéscsomagja, így céljait tekintve hasonló lehet az amerikai Federal Reserve által 2011-ben indított Operation Twist műveletéhez. Akkor a Fed a rövid lejáratú kötvények eladásaival és a hosszú lejáratú kötvények vásárlásával azt kívánta elérni, hogy a kvantitatív lazítási program (QE) hozamgörbére gyakorolt hatásait mérsékelje. A lazítási program miatt ugyanis rendkívül alacsony szintre kerültek a rövidebb lejáratú állampapírhozamok, a hosszabb lejáratok esetében azonban nem sikerült elérni a kívánt hatást.

A négypontos intézkedéscsomag egy új forintkamat-swapügylet, egy hosszú lejáratú változó kamatozású forinthitel, egy hosszabb forint értékpapír-deviza értékpapír csereügylet bevezetéséből, illetve a kéthetes jegybanki kötvény megszüntetéséből és helyette a kéthetes betét újbóli bevezetéséből állna - ez utóbbit csak az MNB partnerkör intézményei vehetnének igénybe.

Emiatt aligha csökken érdemben a kéthetes állomány

Ez utóbbitól a kéthetes állomány csökkenését várja az MNB: Nagy Márton ügyvezető igazgató a Portfolio.hu írása szerint arra számít, hogy az intézkedés mintegy 600-1000 milliárd forintos kilökődést indíthat el a kéthetes instrumentumból. Bár az első piaci reakciók alapján sokan arra számítanak, hogy az a 800 milliárd forintnyi tőke, amely a kéthetes MNB-kötvényekből külföldiek kezében van távozik az instrumentumból, mégis van, aki szerint ez nem feltétlenül lesz így. Egy külföldi befektető még mindig megteheti, hogy egy olyan szereplő közbeiktatásával rakja kéthetes betétbe a pénzét, akinek ez továbbra is módjában áll az MNB-nél, legfeljebb a közvetítő keres rajta néhány bázispontot - mondta a Napi.hu-nak Tóth Gyula, a bécsi székhelyű Ithuba Capital portfoliómenedzsere.

Borbély: elmaradhat az újabb devizakötvény-kibocsátás

Ha a Magyar Nemzeti Banknak a finanszírozási rendszert érintő csütörtökön bejelentett változtatásai nyomán nagy lesz a bankok kereslete a forint állampapírok iránt, akkor a második félévben nagy valószínűséggel már nem lesz szükség újabb devizakötvény-kibocsátásra, mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese.

Az idén tervezett 3-3,5 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátás kétharmada a márciusi 3 milliárd dollárkötvénnyel már megvalósult. A januárban közzétett finanszírozási terv szerint 1,1-1,3 milliárd eurónyi devizakötvény kibocsátása lenne még hátra, mondta Borbély, hozzátéve, ha nagy lesz a banki kereslet, az magától megoldja a finanszírozást.

Az államadósság kezelése szempontjából kedvező, hogy az MNB intézkedése elsősorban a hosszabb futamidejű forint állampapírok iránti banki keresletet élénkíthetik, mondta Borbély. A vezérigazgató-helyettes hozzátette, az adósságkezelő elébe megy az MNB-lépésektől remélt keresletnek, hiszen a belföldi forint-finanszírozás a legjobb. Már most is nagyfokú rugalmasságot mutat. A kormányzati igényre már a csütörtöki aukción a bankok számára népszerűnek remélt papírral jöttek ki, látható sikerrel, mondta.

Lényegesebb kérdés ugyanakkor, hogy milyen feltételek mellett valósul majd meg a kamatswap-ügylet. Ezzel ugyanis lehetővé válhat a piaci szereplők számára, hogy úgy tartsanak hosszabb lejáratú magyar államkötvényeket, hogy a kamatkockázat egy részét az MNB gyakorlatilag átvállalja.

Az MNB magára vállalja a kockázatot

Nyilván ennek pontos feltételei fogják majd meghatározni, mennyire lesz élénk a kereslet az instrumentum iránt.

Észre kell azonban venni, hogy a piaci szereplőknél csökkenő kockázat a jegybanknál növekvő kockázatot eredményez, s ha nagy volumenben köttetnek ilyen ügyletek, az az MNB még nagyobb elkötelezettségét jelenti az alacsony kamatkörnyezet irányába és még inkább szűkítheti a mozgásterét, ha szükségessé válna a kamatemelés. A növekedési hitelprogramnak már eleve van egy ilyen hatása, ha ugyanis időközben kamatemelésre kényszerülne a jegybank, annak a program miatt közvetlen negatív költségvetési hatásai vannak.

Talán nem gyengíti a forintot

Nagyon fontos az, hogy az ÁKK Zrt. hogyan reagál az MNB által meghirdetett programra - mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Group Bank bécsi szakértője. Kérdés, hogy az intézkedés nyomán növelik-e a jövőben a forint államkötvények kibocsátását. (Az ÁKK első reakciójáról itt olvashat.)

A szakértő szerint az intézkedések által elérni kívánt cél kedvező, hiszen az államadósságon belül a forintkötelezettségek arányának növelését érhetik el vele. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az MNB most azért nyúlhat ilyen eszközökhöz, mert a magyar gazdaság folyamatosan termeli a devizát, a folyó fizetési mérleg egyenlege masszívan pozitív. Az elemző szerint az intézkedés ugyan rövidebb távon elképzelhető, hogy növeli a forint árfolyamának volatilitását, hosszabb távon azonban a hatás inkább semleges lehet. (Az elsődleges forintpiaci reakciókról itt olvashat.)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!