Brutális összegbe került a jegybanki trükközés

A Fed döntéshozói márciusi ülésükön annak az aggodalmuknak adtak, hangot, hogy az amerikai infláció túlzottan alacsony, azonban a MoneyRates szakértőjének számításai szerint a zéró kamatkörnyezetben még lehet, hogy a mostani szint is túl magas, szerintük a pénzügyi válság kirobbanása óta az amerikai fogyasztók 757 milliárd dollárt veszítettek az alacsony kamatok és az infláció miatt.
Lovas-Romváry András, 2014. április 25. péntek, 13:12

A MoneyRates.com szakértőinek számításai szerint hatalmas veszteséget jelentett az amerikai bankbetétek tulajdonosainak az a monetáris politika, amelyet a Fed alkalmazott a pénzügyi válság kirobbanását követően a gazdaság talpra állításához. Az oldal szakértőnek számításai szerint még az alacsony infláció mellett is a zéró kamatpolitikai következtében éves szinten mintegy 100 milliárd dollárral csökkent a bankbetétek vásárlóértéke az Egyesült Államokban, s a válság kirobbanása óta eltelt időszakra számítva ez az összeg meghaladta a 750 milliárd dollárt.

Költséges ösztönzés

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek természetesen nem az volt a célja a 2008 óta alkalmazott extrém laza monetáris politikával, hogy kárt okozzon a bankok ügyfeleinek, hanem a recesszióba süllyedő amerikai gazdaság talpra állítását szerették volna elérni. Az agresszív lazításnak természetesen sok támogatója és nyertese van, az ingatlantulajdonosok, a részvénytulajdonosok és az üzleti szféra szereplői egyaránt.

Azonban az elemzés szerint sokan figyelmen kívül hagyják a laza monetáris politikával kapcsolatban, hogy annak bizony költségei is vannak, ezek pedig azoknál jelentkeznek, akik hagyományos kockázatmentesnek tekintett eszközökben tartják megtakarításaikat. A bankbetétek kamatai hagyományosan valamivel az inflációt meghaladó hozamot biztosítottak eddig tulajdonosaiknak, a pozitív reálkamattal lehetővé vált, hogy megtakarításaik vásárlóértéke növekedjen. A nulla közelébe vágott kamatoknak azonban az lett a következménye, hogy a betétesek, a pénzpiaci alapok tulajdonosainak negatív reálkamattal kellett szembesülniük, s ezzel megtakarításaik vásárlóereje csökkent. Ez a jelenség pedig nem más, mint a laza monetáris politika rejtett költsége.

Az elemzés szerint egy évvel ezelőtt 9427 milliárd dollárnyi betét volt elhelyezve az amerikai bankoknál. Az átlagos betéti kamat ebben az évben az Egyesült Államokban 0,08 és 0,1 százalék között ingadozott. Ugyanebben az időszakban az amerikai infláció 1,5 százalékos volt.

Számításaik szerint az, hogy az infláció felfelé mozdult, s a kamatok ezt nem követték oda vezetett, hogy a betétek vásárlóértéke csak ebben az egy évben 122,5 milliárd dollárral csökkent. Ezt a veszteséget hozzáadva a 2008 óta eltelt időszak veszteségeihez, a számítás szerint 6 év alatt 757,9 milliárd dollárnyi vásárlóerő csökkenést eredményezett a bankbetétek tulajdonosainak. Ez pedig nem más, mint az alacsony kamat politika rejtett költsége.

Mi ennek a haszna?

Az elemzés szerint ugyanakkor legalábbis megkérdőjelezhető, hogy mit sikerült megvásárolni ezen a költségen az amerikai gazdaság számára. Egyrészt sikerült egy meglehetősen vegyes dinamikájú gazdasági növekedést kicsikarni. Bár a reál GDP növekedése a tavalyi harmadik negyedévben 4,1 százalékra emelkedett, az utolsó negyedévben ismét 2,6 százalékra csökkent. Ez meglehetősen lehangoló képet fest, azt mutatja, hogy a talpra állás 4 és fél éve alatt még mindig nem sikerült a gazdaságnak fenntartható lendületet vennie.

Az alacsony kamatok a elvileg a hitelezés ösztönzését szolgálják, úgy, hogy a jelzálogpiaci válság pont a túlzott hitelfelvétel miatt alakult ki. Míg a válság első időszakában a jelzálog hitelezés nagy visszaesést mutatott az Egyesült Államokban, addig a mostani adatok már arra utalnak, hogy az összese jelzáloghitel állomány ismét növekedésnek indult. Eközben a nem jelzálogcélú fogyasztási hitelek állománya 2009 óta 20 százalékkal nőtt.

A gazdaság eközben masszívan függővé vált az alacsony kamatoktól. Bár az alacsony kamatok segítettek a részvénypiacnak és az ingatlanpiacnak a talpra állásban, azonban vannak arra utaló jelek, hogy ez a fellendülés nem élné túl, ha a kamatok visszatérnének a normális szintjükre. Ez azt jelenti, hogy a beteg bár a gyógyulás jeleit mutatja, nem tudna megélni az életmentő orvosság nélkül.
Mint minden gazdasági döntés, a Fed alacsony kamat politikája is a költségek és az elért haszon összehasonlításán kell alapuljon. Márpedig ebből a szempontból a Fed döntései legalábbis megkérdőjelezhetőek - áll az elemzésben.

Lopakodó mentőcsomag

A csődközeli helyzetbe került cégek kimentését az amerikai közvélemény nagyjából úgy fogadta, mint a szükséges rosszat, amely a pénzügyi válság következménye. Azonban az autógyártó cégek, a befektetési bankok és más bajba került cégek kimentésére szánt összeg csak az egyik része volt ennek az akciónak.

A nulla közelében tartott kamatok ugyanennek a mentőakciónak egy másik formáját jelentik, mesterséges támogatást adott a bankrendszernek és az ingatlanpiacnak. Ezért ez a MoneyRates.com elemzője szerint tekinthető egyfajta lopakodó mentőcsomagnak is, amelynek költségeit nem közölték a közvéleménnyel, azonban számításaik szerint elérik legalább a fent említett 750 milliárd dollárt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2014.04.27 11:49

Ilyen is csak egy pénzügyi téren fejletken országban fordulhat elő!

Nálunk a betétesek semmit sem vesztettek az alacsonyabb kamatokon, sőt a kamat után fizetendő ekho miatt még nyertek is minden filléren, amit kaptak!

Ez van Narancsisztában.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Tomi31, 2014.04.26 12:26

@troll: mi az a marhaság, hogy "vesztettek"?
a pénz nem vész el, csak gazdát cserél.

A vasarlo ero csokkenessel tulajdonkeppen elinflalodott a penz egy resze, tulajdonkeppen elveszett.. mivel kevesebbet lehetett erte kapni.. azt mondta a cikk.. hogy vasarloero szempontjabol.. vagyis ha valamit 5 dollarert megtudtal venni de kesobb ehhez 6 dollarr kell, akkor jovedelmedbol ha berek novekedese nem koveti mar pedig itt az inflaciot nem kovettek a kamatok, minden 5 dollarbol.. ha ugy tetszik egy dollar elegett.. az 5 dollart peldakent mondtam, nem valos adatot hozok.. itt nemarrol volt szo hogy gazdat cserelt hanem erteket vesztette.. vagyis mintha elegett volna..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2014.04.25 19:57

mi az a marhaság, hogy "vesztettek"?
a pénz nem vész el, csak gazdát cserél.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html