Az elmúlt években meredeken csökkent a hazai tőzsde forgalma, ami nem csak magyar-specifikus történet, hiszen az osztrák és a cseh tőzsdei forgalom is jelentősen esett. Ebből a szempontból Lengyelország kivétel, ott jóval erősebb tőkepiac támogató politika van, mint Magyarországon. Idén fordulatot hozhat a hazai piacon a Richter várható splitje vagy az MSCI indexbe való visszakerülése, ez a forgalom növekedését hozhatja. Tavaly az átlagos napi forgalom 10 milliárd forint volt, idén a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) várakozásai alapján hasonló értéket láthatunk, és mivel a Xetra bevezetés csak év végén történik meg, ez érdemben nem befolyásolja a forgalmi adatokat.

Változások a hazai tőzsdén

A BÉT-en megkezdődik a részvénypiaci kategóriarendszer harmonizálása, az A-kategória helyébe Prémium Kategória, a B-kategória helyett a Standard Kategória kerül bevezetésre, a technikai bevezetéssel piacra lépő cégek számára a T-kategóriát hozzák létre. Ezekre a változtatásra részben a CEESEG csoporthoz való alkalmazkodás miatt van szükség.

A KKV szegmens számára egy külön kategóriát hoznak létre, ennek a szegmensnek a működéséhez és a vállalatok tőzsdei bevezetéséhez kormányzati segítséget is kérnének.

Xetra-bevezetés

Az eredeti terveknek megfelelően december 6-án indul a Xetra rendszer az új platform az előző évtizedekben használt MMTS rendszert váltja. Az új platformra 18 országból 250 bank és brókercég van bekötve, 4500 üzletkötő éri el a platformot, ezen keresztül lehetőség van 11 ezer részvény, 900 ETF és 800 ezer strukturált termék kereskedésére.

A Xetra előnye, hogy ezen keresztül a Xetrát használó piaci szereplők számára megnyílik a magyar piac és új kereskedési technikák (saját számlás kereskedők, magas frekvenciás kereskedés, HFT-k) jelenhetnek meg. Várhatóan bővül majd a tőzsdei kereskedők száma, a növekvő likviditás jobb árazást, olcsóbb kereskedést hozhat. A magyar részvények forgalmából közel 28 százalékot ad az OTC, vagyis a tőzsdén kívüli kereskedés, a BÉT abban bízik, hogy a Xetra bevezetésével ennek a forgalomnak egy része a tőzsdei forgalomban jelenik majd meg. A rendszercsere azonban költségeket, élesedő versenyt is jelent a szekciótagok számára, de mivel a piac mérete nőhet, a szekciótagok bevételei is emelkedhetnek.

A Xetra bevezetése az azonnali piacot érinti, a származékos piacon marad az MMTS kereskedési rendszer. (Az azonnali piacon a forgalom nagy részét külföldi szereplők, a származékos piacon a forgalom oroszlánrészét belföldi befektetők adják) A rendszercsere nem érinti a jogi környezetet, hiszen továbbra is magyar jog alatt, PSZÁF felügyelete mellett zajlik majd a kereskedés, valamint továbbra is a BÉT által, a BÉT szabályzatai szerint zajlik a piaci üzemeltetés. A kereskedési időtartamban a részvények esetében nem, a certifikátok, a hitelpapírok, befektetési jegyek és a T-kategóriás jegyek esetében azonban lesz változás, az első kategória (prémium és standard részvények, BUX ETF, BÉTa Piac) esetében marad a folyamatos kereskedés, a certifikátok esetében folyamatos aukciók keretében lehet majd kereskedni, a hitelpapírok, befektetési jegyek és T-kategóriás részvények esetében a többaukciós modellt vezetik be.

A Xetra bevezetését követően változik a szélsőséges ármozgások kezelése is, a 10 százalékos szüneteltetési limit megszűnik, és statikus valamint dinamikus volatilitási szüneteket vezetnek be.

Új árjegyzői rendszer is bevezetésre kerül, azonban a tagok kérésére a Xetra bevezetéséhez képest ennek elindítása csúsztatva történik meg. Az árjegyzői rendszer lényege, hogy egy-egy részvényben tetszőleges számú árjegyző támogatná a likviditást szigorúbb feltételek mellett, cserébe kedvezményes tranzakciós díj terhelné őket.

A rendszer ütemezett tesztelése nyáron indul, novemberben kerül sor a főpróbára, és ha élesben is jól működik a rendszer, akkor december 6-án indul a Xetra.

A bécsi tőzsdén a kereskedési rendszer cseréje egyébként a külföldi szereplők számának emelkedését hozta, ott most nagyságrendileg 100 brókercég tevékenykedik, ennek 60 százaléka külföldi.

Tranzakciós adó

A tranzakciós adó egyelőre csak egy tervezet, még az EU-n belül sincsen egyetértés a bevezetésével kapcsolatban. A hazai javaslat az, hogy amennyiben az Európai Unióban bevezetik az új adót, akkor Magyarországon az azt követő év elejétől vetnék ki az adót. Ez alapján legkorábban 2015-re valószínűsíthető a hazai bevezetés, a BÉT azonban igyekszik a döntéshozókban tudatosítani a tranzakciós adó bevezetésének, főként az egyoldalú bevezetésnek a negatív hatásait.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!