BUX
39132

Egy év múlva jöhet a keserű kijózanodás

A világ befektetői egyre inkább aggódnak a Fed szigorúbbá váló hangvétele miatt. Az emelkedő kamatok és a Fed mérlegfőösszegének leépítése miatt ugyanis a tőzsdei rally végét vizionálják. A világ többi nagy jegybankjától azonban még bőven érkeznek új pénzek a piacra, s ez tovább fújhatja a részvénypiaci lufit - még egy évig.

Lovas-Romváry András, 2017. szeptember 28. csütörtök, 11:40

Valószínűleg alaptalan azok aggodalma, akik a Fed októberben meginduló mérlegleépítése miatt attól félnek, hogy hamarosan véget érhet a tőzsdei áremelkedés a világban. A többi nagy jegybank eszközvásárlásai miatt ugyanis még legalább 2018 negyedik negyedévéig folyamatosan friss pénzek érkeznek a világ pénzügyi rendszerébe, s ezek tovább hajthatják felfelé a kockázatos eszközök árfolyamát.

Bár a jegybankok kvantitatív lazításainak reálgazdaságra gyakorolt valós hatásán sokat vitatkoznak a makrogazdasági szakértők, e két grafikon mindenképpen jól mutatja, hogy a tőzsdei árfolyamok szempontjából miért tartják sokan fontosnak azt, hogy a nagy jegybankok mennyi pénzt pumpálnak vásárlásaikkal a globális pénzügyi rendszerbe.

Jól látszik, hogy a G4 országok jegybankjainak kvantitatív lazításainak hatására hogyan nőtt meg mérlegfőösszegük a 2008-as pénzügyi válságot követő években:

Forrás: Bloomberg, JPMorgan

Eközben a világban hatalmasat emelkedtek a részvényárfolyamok, az MSCO World index 800 pont alatti értékekről egészen 2000 pont közelébe emelkedett (dollár alapon):

MSCI World IndexForrás:MSCI

A Fed mostani bejelentése szerint októbertől havi 10 milliárd dollár értékben kezdi el leépíteni mérlegét. Bár a jegybank már évek óta nem jelentkezik a piacon új vásárlásokkal, azonban mindez idáig a lejáró kötvényekből befolyó pénzeket újra befektette a piacon. Ez annyit tesz röviden, hogy új pénzt ugyan nem töltött a pénzügyi rendszerbe, de ki sem vont onnan likviditást ezen az úton. Októbertől ez változik meg, mostantól minden hónapban 10 milliárd dollárral kevesebb pénzt fektet majd be a piacon, mint amennyit lejáró értékpapírjaiért kap, s ez likviditásszűkítést okoz.

Azonban a Fed nem egyedüli jegybankként van jelent a globális pénzügyi rendszerben, a többi G4 ország jegybankjai eközben továbbra is a kvantitatív lazítás lázában égnek. Amint arra Nikolaos Panigirtzoglou, a JPMorgan stratégája rámutatott: a Fed ugyan 2021-ig összesen 3 ezer milliárd dollárral kívánja csökkenteni mérlegfőösszegét, azonban eközben a többiek még javában vásárolnak. Az ECB jelenleg havi 60 milliárd (72 milliárd dollár) euró értékben vásárol, s ez jövőre az első félévben a szakértő becslése szerint csak 40 milliárd euróra csökken, a második félévben pedig havi 20 milliárd euróra. A Bank of Japan sem tétlenkedik, a befektetési bank előrejelzése szerint jövőre közel 540 milliárd dollár értékben vásárolhat.

Ez pedig bőven elegendő arra, hogy a Fed által kivont likviditást ellensúlyozza.

A JPMorgan Asset Management szakértői még június végén készítettek egy előrejelzést arról, hogy a négy nagy jegybank aktivitása hogyan hat majd mérlegfőösszegükre. Ennek az előrejelzésnek a peremfeltételei azóta nem változtak. Akkor a Fed-től már októberre várták a most bejelentett akciót, az ECB esetében azzal a feltételezéssel éltek, hogy leghamarabb januárban kezdi el a vásárlások ütemét csökkenteni.

Jegybanki vásárlásokNapi.hu

Az előrejelzés alapján leghamarabb a jövő év negyedik negyedévéig még növekedni fog a jegybankok összevont mérlegfőösszege, s ekkortól kezdődik meg a csökkenés.

Így ha valaki hisz abban, hogy a részvényárfolyamokat befolyásoló elsődleges tényező az elmúlt kilenc évben a jegybankok által a globális pénzügyi rendszerben pumpált likviditás volt, akkor egyelőre megnyugodhat. Annak mennyisége ugyanis még jó egy évig nem csökken.