Az ETF-ek, azaz tőzsdén kereskedett alapok, amelyek többsége egyszerűen valamely tőzsdeindex vagy más mutató összetételét igyekszik a lehető legpontosabban követni, az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a fejlett ipari országokban. A G-20 tanácsadó szerve, a Financial Stability Board (FSB, Pénzügyi Stabilitási Tanács) most mégis azt mondja, hogy a népszerűséggel párhuzamosan a kockázatok is megnövekedtek, és veszélyt jelentenek a pénzügyi piacok stabilitása számára - írják német lapok. Új rizikófajtákat hozhatnak létre, amelyek az új ETF-típusok komplexitásával és relatíve alacsony transzparenciájával függenek össze - idézik a szervezet jelentését.

Ezek a kockázatok főleg turbulens piaci szakaszokban léphetnek fel, és a piaci szereplők még nincsenek tisztában velük - állítják. (Lényegében ugyanezt gondolják más hasonló termékekről, mint az árupiacokat követő ETC-kről is.) Elsősorban az úgynevezett szintetikus vagy swap ETF-ekről van szó, amelyek az adott mögöttes tőke- vagy árupiaci termékeket nem vásárolják meg közvetlenül. Ehelyett likvid biztonsági tartalékba helyezik a tőke nagy részét, majd valamilyen swap-ügylettel cserélik el e tartalék jövőbeli hozamát a leképezni kívánt piac hozamára.

A megoldás azért terjedt el, mert költségei alacsonyak, és minimálisra csökkenti a mögöttes termék ármozgásától való eltérést (tracking error), ráadásul sokszor új piacokra való belépést is lehetővé tesz. Az ügylet másik oldalán pedig befektetési bankházak állnak, így a fő hátránya az a kockázat, hogy a szerződéses partner nem fizet. A Morningstar egyik tavalyi tanulmánya szerint az UCITS III európai direktíva azt írja elő, hogy az alap vagyonának maximum 10 százalékát szabad így kockáztatni, 90 százalékát biztosítékként kell félretenni. A valóságban sokan ennél magasabb biztosítékkal dolgoznak, a partnertől kért biztosítékok révén az arány egyes alapoknál 100 százalék fölött is lehet.

Bár az ETF-piac nagyobbik részét ma még a mögöttes termékeket megvásároló konstrukciók teszik ki, nő a szintetikus megoldások szerepe. Nő azon alapok száma, amelyek valamely alacsonyabb likviditásű kötvénypiacon, feltörekvő részvénypiacon, nyersanyagpiacon tevékenykednek.

A kritikák felemlegetik, hogy a partnerkockázatokról és a biztosítékokról, például azok összetételéről az alapok hivatalos anyagaiban alig-alig lehet támpontokat találni. Mindez pedig kísértetiesen emlékeztet a hazai garantált alapok piacára, ahol szintén ritkán lehet megtudni, kivel is kötött az alap opciós vagy más származékos üzleteket, és melyik banknál is tartja tőkéjének nagyobb, kamatozó részét.

Arról egyébként nem beszélhetünk, hogy a veszélynek eddig senki sem volt tudatában, elég egy gyors internetes keresés például a "szintetikus ETF" kifejezésre, hogy több éves figyelemfelhívó cikkeket is találjunk. A közelmúltban pedig az amerikai és a brit tőkepiaci felügyelet is hasonló kockázatokra figyelmeztetett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!