A kereskedés közvetlen költsége, amit a legtöbb forex cég a kirakatba is helyez, az úgynevezett spread, ami a vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Az ügyfél mindig a magasabb áron tud vásárolni, míg alacsonyabb árfolyamon tud értékesíteni. A két oldal közötti különbség természetesen árbevétel a forex cég számára.

Amennyiben az ügyfél napon túl tartja devizapozícióját, a kamatkülönbözetek automatikusan elszámolásra kerülnek, amiből az ügyfélnek akár pénze is származhat, ha a magasabb kamatozású devizába van vételi pozíciója. Például egy EURHUF eladás pozíció esetén eladjuk az eurót, és vesszük a magasabb kamatozású forintot. Természetesen, amikor a brókercég pénzt kap, megteheti, hogy az ügyfélnek ebből kicsit kevesebbet ír jóvá, illetve ha kamatot kell fizetnie, kicsit vastagabban fog a ceruzája az ügyfél felé, mondván költségei merülnek fel a továbbgörgetés kapcsán.

Dealing desk kereskedési rendszer működése

Az előbb felsorolt két árbevételi forrást még fairnek is gondolhatnánk, de egyes forexcégek esetében a pénzszerzésre még több lehetőség is kínálkozhat. A továbbiak taglalása előtt, azonban fontos különbséget kell tennünk az úgynevezett "dealing desk" , és "no dealing desk" kereskedési modellek között.

Egy hagyományos ún. dealing desk alapon működő forex bróker árat jegyez az ügyfele számára, az ügyfél a forex brókertől vesz, illetve neki ad el.

Ezzel szemben a "no dealing desk" rendszerben az ügyfél megbízása közvetlenül a bankközi piacra áramlik, és a likviditást nyújtó óriás bankok árjegyzésén teljesül. A brókercég tehát csak közvetíti az ügyfél megbízását. A "no dealing deskes" forex cégek árbevételi forrása jellemzően ki is merül az előző két pontban.

No dealing desk működése



Az igazi zsírosbödön azonban még hátravan! A hagyományos "dealing desk" brókereknek még extra árbevételi forrásaik is lehetnek!

Mivel a dealing desk cégek árat jegyeznek az ügyfeleik számára, így megtehetik, hogy csak akkor tud tőlük az ügyfél vásárolni, ha azt ők előtte olcsóbban megvették az adott terméket, illetve akkor adnak el az ügyfélnek, ha magasabb áron tudnak ők értékesíteni.

Az előbbiekből következően a dealing deskes cégek esetében megeshet, hogy nagyarányú árelmozdulás esetén a az ügyfél nem tud egyből tranzaktálni. Ilyenkor a gyanútlan forex kereskedő kap egy második árjegyzést, ahol felkínálják neki, hogy jellemzően drágábban vegyen, vagy olcsóbban adjon el, mint azt eredetileg tervezte.

A "no dealing desk" modell esetében, ahol a megbízás közvetlenül a bankközi piacra áramlik, ez nem fordul elő! A megbízás egyből teljesül, mert nem a brókercég, hanem a nagy bankok árjegyzése a mérvadó a kereskedés szempontjából.
Nem titok, a legtöbb kereskedő bukik! A kezdő forex kereskedők jellemzően 80-90%-os arányban elveszítik kereskedési tőkéjük jelentős részét. Ezt az információt természetesen a forex cégek is tudják, így kézenfekvőnek tűnhet sok dealing deskes brókercég számára, hogy az ügyfelek ellen spekuláljanak. Ez azt eredményezi, hogy érdekellentét alakulhat ki az ügyfél és a brókercég között, hiszen, ha az ügyfél bukik, annak jelentős részét megnyerheti a bróker, míg az ügyfél nyeresége veszteség a forex brókernek.

Az AlfaTrader úgynevezett "no dealing desk" megoldást kínál ügyfeleinek, ahol a megbízás a bankközi piacon teljesül, így garantáltan nincs érdekellentét a brókercég és az ügyfél között. Nincs második árjegyzés, a megbízás volatilis piaci körülmények között is azonnal teljesül!

Ha többet szeretne tudni a "no dealing desk" kereskedési rendszerről, látogasson el weboldalunkra.

A Trading Station2 esetében akár a grafikonról is üzletelhet, módosíthatja ajánlatát.

---------------------------------------------------------------------------

A cikk saját szolgáltatás népszerűsítését szolgálja.


Az AlfaTrader rendszerében a MetaTrader4 és TradingStation2 platformok érhetőek el. Előbbi esetében a rendszer működését lassító "híd" szoftver kihagyásával kereskedhet közvetlenül a bankközi piacon.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!