A norvég állami olajalap kezelése ugyan a jegybank feladata, de a stratégiai döntésekben a végső szó a pénzügyminisztériumé - írja tudósításában a Bloomberg. A jegybank kormányzója tegnapi beszédében jelezte, hogy indítványozza a kormánynál, az alap befektetésein belül csökkentsék a kötvények arányát a jelenlegi 35-40 százalékos szintről 20-25 százalék közé magasabb hozam reményében.

Az alapban a részvénybefektetések aránya jelenleg legfeljebb 60 százalékos lehet, s e mellett 5 százalékos súllyal ingatlanbefektetések is szerepelhetnek benne. Olsen elmondása szerint az alapon belül a súlyok módosítása nem egy elhamarkodott döntés, hanem hosszabb távú elemzés következménye kell legyen.

A norvég állam olaj- és gázexportból származó bevételéből táplálkozó alap az elmúlt évtizedben nem sikerült produkálja azt az éves átlagos 4 százalékos hozamot, amely hosszútávú célja között szerepelt. Ennek elsősorban a pénzügyi válság idején elszenvedett veszteség volt az oka. Az alap 1996-os elindítása óta folyamatosan nyit a kockázatosabb eszközök irányába. 1998-ban kerültek be a részvények a portfólióba, 2000-ben a feltörekvő piacok következtek, majd 2011-ben az ingatlanok. Mindezt azért, hogy sikerüljön azt a hozamot elérni, amellyel a norvég állam vagyona hosszabb távon is megmaradhat.

Az országban tavaly októberben hatalomra került konzervatív koalíciós kormány áprilisban tervez megjelentetni egy vitairatot arról, hogy milyen változások lennének szükségesek az alap kezelésében. Olsen már korábban többször jelezte, hogy az alap számára természetes lenne, ha kockázati tőketársaságokba és infrastrukturális beruházásokba is beszállna. Az előző liberális kormány azonban elutasította a jegybank ilyen kezdeményezéseit.

Olsen szerint pedig nem lenne baj, ha az alap befektetéseinek nagyobb részét a pénzügyi eszközökkel szemben a reáleszközök tennék ki. Szerinte a kérdés inkább az, hogy megéri-e hosszabb távon a vagyon egyharmadát rendkívül alacsony hozamú kötvényekben tartani.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!