A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Egy év alatt jelentősen romlott a Mol szempontjából a finomítás egyik kiemelten figyelt külső feltétele, mégpedig a Brent és az Ural típusú olaj árának különbözete. A jegyzésárak közötti különbség hordónként több mint 1 dollárral szűkült, míg a benzin- és a dízeltermékek marzsa 13, illetve 7 százalékkal esett.

Kapcsolódó

A Mol adatai szerint ez azt jelentette, hogy az első negyedévi hordónkénti átlagos árkülönbözet 1,49 dollárról a második negyedévre 0,5 dollárra esett. Az elmúlt időszakban már arra is volt példa, hogy napokig drágább volt az Ural, mint a Brent. Mindez nem véletlen, ugyanis az elmúlt időszakban több tényező együttes hatásaként felborult a kínálati-keresleti viszony, márpedig ezt nagyon figyelik az olajjal kereskedők − mondták el a Napi Gazdaságnak olajipari elemzők. Ezek közül is az egyik legfontosabb tényező az oroszok adóváltoztatása − véli Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. Oroszországban ugyanis mintegy három évvel ezelőtt hoztak egy olyan törvényt, mely szerint sokkal kedvezőbb adózással lehet exportálni jó minőségű finomított termékeket. Ennek hatására kezdtek jelentős finomítói beruházásokba az oroszok, aminek első eredményei már látszanak is.

Harcsa Norbert, az Ipopema brókercég elemzője szerint fontos változás, hogy a Brent iránti keresletet jelentősen csökkentette, hogy az unióban lassult a gazdasági növekedés. Szintén nem tett jót a kereslet-kínálati viszonynak az Irán elleni embargó, igaz, itt az új vezetés megjelenésével akár változás is jöhet. Ezzel szemben az Ural olaj iránti keresletet több tényező is emelte. Egyrészt az oroszok komoly exportmegállapodást kötöttek Kínával az olaj szállítására, másrészt pedig Oroszországon belül is robbant a kereslet az autóértékesítések megugrásával. Ez utóbbira az oroszok készültek is − az adóváltoztatásokkal együtt, hiszen 2015-ig több mint tíz új finomító átadására készülnek, sőt pont a napokban jelentették be, hogy egy 1990-ben bezárt finomítót is újranyitnak 2016-ban. Mindeközben Európában a finomítói bezárások vannak napirenden, ami jól mutatja a különbséget.

Pletser szerint mindez azt eredményezte, hogy jelentősen csökkent az Ural típusú olaj tengeri exportja. A tavalyi napi 2,5 millió hordó után az idén júniusban már csak 2,0−2,1 millió hordó olajat adtak így el az oroszok, igaz, a Barátság kőolajvezetéken nagyjából stabilan érkezett eközben napi 1,0−1,1 millió hordónyi kőolaj.

A Molnak az jelent gondot, hogy finomítói az úgynevezett savanyú, vagyis az Ural típusú olaj feldolgozására készültek, ami jóval drágább beruházást igényel, mint a Brenté. Éppen ezért szükséges, hogy az Ural olcsóbb legyen, így maradhat ugyanis versenyben a Mol, hiszen a magyar olajtársaságnak egyebek mellett az OMV Brentet feldolgozó finomítóival is versenyeznie kell az üzemanyag-ellátás területén.

Harcsa szerint az elmúlt időszak trendje nem marad fenn, így nem kell arra számítani, hogy tartósan magasabb lesz az Ural ára, mint a Brenté. Ugyanakkor az is biztos, hogy a következő fél vagy egy évben szűk marad az árrés, ami semmiképp nem jó a Molnak, hiszen a korábbi hordónkénti 2 dolláros vagy annál nagyobb árkülönbségnél volt igazán eredményes a magyar olajtársaság.

Pletser felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban már ismét 1,5−2 dollárral drágábban lehet venni a Brent olajat. Ez annak lehet a következménye, hogy szeptember−októberben jelentős leállás lesz az orosz olajfinomítóknál a karbantartások miatt, ami napi 1 millió hordó olajat érinthet. Az orosz finomítók többsége ugyanis még mindig eléggé elavult, így egy-két évente van szükségük nagyobb karbantartásra, szemben a modernebb finomítok négy-öt éves ciklusával. Ez azonban 2015-től, az új finomítók belépésével megváltozhat, ráadásul ezek már képesek lesznek az alacsony kéntartalmú dízelek előállítására. Így a Molnak arra is fel kell készülnie, hogy erősebb lesz a verseny az orosz feldolgozott termékek piacán, ami dupla csapást jelenthet a Mol és a lengyel PKN számára is − emeli ki Pletser Tamás.

 

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!