Gyengébb lett az OTP Csoport negyedik negyedéves eredménye az elemzői várakozásoknál. A konszenzus 30 milliárd forintos nettó eredményt jósolt, ehhez képest a csoport adózott eredménye 26,145 milliárd forint lett (harmadik negyedévben 42,6 milliárd volt). Mindezekkel együtt a tavalyi évet a konszenzus által jelzett 120 milliárd forinthoz közel, 122,658 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a bankcsoport.

Az előző negyedévtől elmaradó eredményért elsősorban a céltartalékszint és a működési költségek jelentős megugrása volt a felelős. Előbbit a szakértők az előző negyedévi 60 milliárdhoz képest 68 milliárd forintra várták, ehhez képest 70 milliárd lett a tényleges kockázati költség. Utóbbi esetében 107, 5 milliárd forintot jelzett a konszenzus az előző negyedévi 96,8 milliárd forint után, a tényadat közel esett a várakozásokhoz: 105,2 milliárd forint lett.

A pénzügyi szervezetek különadóját, a deviza jelzáloghitelek végtörlesztésének hatását, az osztalékbevételt és a részesedés értékvesztés adóhatását is tartalmazó számviteli eredmény 122,6 milliárd forint, ami 46 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál (a korrigált adózott eredmény 150 milliárd forint lett). A számviteli profit javulását a korrekciós tételként bemutatott magyarországi devizahitel végtörlesztés, valamint a goodwill értékvesztés jelentős bázishatása okozta.

Jövedelemtermelés

A negyedik negyedéves korrigált, konszolidált adózott eredmény 26,2 milliárd forint lett, ami 39 százalékkal alacsonyabb az előző negyedévinél, és 13 százalékkal kisebb a megelőző évi bázishoz képest.

A jövedelemtermelés szempontjából jó hír, hogy a negyedik negyedévben 165,98 milliárd forintra nőtt a nettó kamatbevétel az előző negyedévi 161,2 milliárdról. A nettó díjak és jutalékokból származó bevétel nagyjából stagnált, az előző negyedévi 39 milliárdról 40,55 milliárdra emelkedett.

A kockázati költségek éves alapon 8 százalékkal emelkedtek. A kockázati költségeken belül a hitelkockázati költségek 6 százalékos emelkedése elsősorban az orosz, az ukrán és a román hitelportfóliókhoz köthető. Javult ugyanakkor a Csoport működési eredménye, amiben döntő szerepe volt az orosz kamateredmény 37 százalékos, 46 milliárd forintos bővülésének, ami ellensúlyozta a magyar operáció kamateredményének 35 milliárd forintos csökkenését.

A működési költségek éves alapon 5 százalékkal, 19 milliárd forinttal emelkedtek. Ebből mintegy 8 milliárd forintot a forint átlagárfolyamának jelentős gyengülése magyaráz, árfolyamhatástól szűrten a növekedés 3 százalék, 11 milliárd forint volt. Az árfolyamszűrt költségnövekedést nagyrészt az orosz és az ukrán bankok generálták, ahol a dinamikát az üzleti aktivitás bővülése magyarázza. Emellett jelentősen emelkedtek a szerb költségek is.

OTP eredmény 2012 Q4


Mrd HUFkonszenzus Q4tényadat Q4tényadat Q3
Adózott eredmény (konszolidált)29,626,145
42,6
nettó kamatbevétel165,3165,98161,28
nettó díjak, jutalékok39,240,5539
Működési költség-107,5-105,2-96,86
Kockázati költségek-68,3-70,3-60,57

Külföldi csoporttagok eredménye

Folytatva a korábbi évek trendjét a külföldi leánybanki eredmény hozzájárulás tovább nőtt, a 2011. évi 51,3 milliárd forintról 61,0 milliárd forintra. A külföldi profit döntően továbbra is az orosz és a bolgár leányoknál keletkezett (összesen 71 milliárd forint).

Az ukrán leánybank 0,5 milliárd forintos eredményt ért el. A horvát leánybank viszont nemcsak megőrizte profitábilis működését, de éves alapon egyedi tételek nélkül jelentősen növelte is azt. Számottevően mérséklődött a szerb és montenegrói bankok vesztesége, míg a szlovák bank továbbra is enyhe mínuszban maradt. A román leánybank jelentős vesztesége a kockázati költségek részben fedezettség növelést célzó 54 százalékos emelkedésének, illetve a működési eredmény visszaesésének a következménye.

A megelőző pénzügyi évhez hasonlóan az orosz leánybank 2012-ben stabilan jó eredményt produkált, adózás után 47,2 milliárd forintot (ebből negyedik negyedévben 14,2 milliárd forint). A 15 százalékos éves eredménynövekedés a számottevően, közel 50 százalékkal bővülő működési eredménynek köszönhető, ezen belül a nettó kamatbevételek 37 százalékkal javultak. A nettó kamatmarzs éves nagysága 18 százalék közelébe nőtt (1,75 százalékponttal) köszönhetően a magas marzstartalmú fogyasztási hitelezés erős dinamikájának (éves alapon +31 százalékkal, negyedéves alapon 15 százalékkal nőtt).

A bolgár DSK Bank közel megduplázta adózott eredményét éves alapon (24,2 milliárd forint). Gyakorlatilag változatlan működési eredmény mellett a kockázati költségek mérséklődése volt a mozgatója a javuló eredményességnek. A kamateredmény csökkenése az éves összevetésben 16 bázisponttal mérséklődő kamatmarzs eredménye, a kamatozó állományok gyakorlatilag stagnáltak.

Az ukrán leánybank 0,5 milliárd forintos eredménye tizede az előző évinek (negyedik negyedév: 2,7 milliárd forint), a visszaesés mindenekelőtt a duplájára megnövekedett kockázati költségeknek a következménye. Ezen belül mind a nettó kamat-, mind pedig a díj-, jutalékbevételek érdemben nőttek (19 százalék és 39 százalék), az éves kamatmarzs megközelítette a 7 százalékot (negyedik negyedévben: 8,89 százalék). Ukrajnában folytatódott a fogyasztási hitelek dinamikus növekedése (282 százalék éves alapon).

A román bank az előző év 763 millió forintos adózott eredménye után jelentős, 5,5 milliárd forintos veszteséget generált. A negatív eredmény egyrészt a működési eredmény 28 százalékos mérséklődésének, ezen belül is a nettó kamateredmény 15 százalékos csökkenésének, illetve a kockázati költségek 54 százalékos növekedésének az eredője

Idei kilátások

Ami a hosszab btávú tendenciákat illeti: a kockázatok ellenére fundamentálisan vonzó a társaság, különösen örvendetes, hogy nagy növekedési potenciállal rendelkező külföldi piacokon van jelen. Idén már mérséklődhetnek a hitelkockázati költségek, ami a tartalékképzési dinamika lassulását eredményezheti, ezzel összefüggésben pedig a hitelportfólió minőségének romlása is fokozatosan lelassul. A tavalyi év ezen tendenciák miatt már lényegesen jövedelmezőbb volt mint a 2011-es, bár a végtörlesztések egyszeri hatása miatt nem lehet pontos az összehasonlítás.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!